Hogy volt 86% 45 csillagozás

Hogy volt, hogy nem volt – hogy lehetett, hogy őrizte meg az emlékezet, hogy szeretné látni a képzelet. Nosztalgiával, humorral, (ön)iróniával felelevenített pillanatok, személyesség – néha pici érzelmi túlfűtöttség. De ez utóbbi természetes is, hiszen a „válogatott bámészkodások” ugyan kifele, másokra tekintenek – de belülről, az elbeszélő szemével láttatnak. A másokra való emlékezés késztetésében benne van a mesélő saját múltjára való visszatekintésének vágya és persze a vissza-visszatérő kérdés: „meddig állok el?”, a felejtés fenyegetése: „talán eltűnök hirtelen”, mint azok akiknek neve, a mai átlagolvasó számára talán már nem mond semmit. Bevallom: magam sem ismertem sok nevet az említettek közül. De párat megjegyeztem magamnak, néhány szerzőre kíváncsi lettem – ezért is szeretem az ilyen írásokat: letörlik a port az elfeledett könyvekről, élővé varázsolják a holtakat, előtérbe csalogatják a kevésbé ismerteket. Mándy Ivánt, Lengyel Józsefet szeretnék olvasni, nem csak a várólistámon tartogatni, kíváncsi lettem Ring Lardner novelláira, jobban meg szeretném ismerni Gáll Istvánt, az Embert és természetesen Vámos Miklóst, aki őket és másokat ebben a kis kötetben életének állomásaira fűzve képsorozatba örökített. Kedvelem a beállításokat de a játékos pillanatképeket is – és azt, hogy a képeken mindenki mögül, mellől a szerző mosolyog vissza ránk.

Kellemes.

Röviden: egészen addig nem is sejtettük, hogy mi mindent veszíthetnénk azzal, ha Vámos nem írná meg ezeket a személyes emlékeit, amíg meg nem írta azokat. Köszönet érte! Hosszabban: http://blog.justhvk.hu/?p=4414

Kedves iróniával mesél olyanokról, akiket jó így „testközelből” is látni. Kitűnő porté egy emlékezetes kor művészvilágáról, művészeiről.

Hangoskönyvként „olvastam”.
Érdekes, humoros, és ami fő, hogy olvasására csábít!

bitangjó! olyan korrajz szerű. van belőle sok a kor szelleméből meg Vámosból is. a saját fanyarságával. érték.

„A magamfajta mellének gyakran nekiszögezik a kérdését az újságírók: Kinek ír? Felelni sosem könnyű. E történetek esetében egyszerűbb. Abban bízva láttam neki, hogy fölkelthetem a fiatal olvasók figyelmét. Elsősorban azokét, kik még meg sem születtek, midőn modelljeim döntő többsége már egy következő életére készült.”
Az idézet szerint a célközönségbe tartozom, és fel is keltették a figyelmemet az egyes történetek. Több esetben is utánaolvastam az egyes szerzőknek, embereknek. Kellemes olvasmány volt…

Az első Vámos könyvem. Érdekes kulisszatitkok ismert hírességekről..
Ahogy Ottlik Gézáról ír ,az meg különösen tetszett.

hangoskönyvként még élvezetesebb! szeretem hallgatni hosszú utazás közben :)

Hangoskönyvként volt hozzá szerencsém és nagyon tetszett.
Csak feküdtem az ágyon, hallgattam a szerzőt és azon gondolkoztam miért is nem ismerkedtem még meg eddig az említett írók munkáival,életével.
Miért is?! Nem tudom. Talán lusta voltam eddig hazai szerzők műveit olvasni.
A korrajz hiteles volt és Vámos stílusa is utánozhatatlan. :)
Végezetül annyit írnék, hogy Vámos Miklós jól protezsálta nálam Lengyel Józsefet!
Amint tehetem elolvasom a szerző általa említett könyveit. :)