Vámos Miklós sikeres anyaregénye (Anya csak egy van) után most megírta az Apák könyvét, amely azonban vajmi kevéssé hasonlít párdarabjához. Amíg az előző igen koncentráltan ábrázolt egy szűk tárgyi környezetet és emberi világot, ez utóbbi a közép-európai és a magyar história háromszáz esztendejének történelmi dimenziójában fest tablóképet egy zsidó családról, szinte a klasszikus családregények modorában.
A mozaikos történet első epizódja 1705-ben, a Rákóczi-szabadságharc korában, a kuruc-labanc összecsapások zavaros közegében veszi kezdetét, az utolsó pedig az 1999. évi napfogyatkozás napjaiban zárul le, az ezredvég különös, kozmikus hangulatában. Ebben a keretben tizenkét fejezet során beszéli el az író a Stern (utóbb Csillag) família nemzedékeinek életét, éspedig a magánélet fejleményeire koncentrálva. Vámos látszólag elvész a családi élet apró-cseprő ügyeiben, szinte kirekeszti a külvilág – pontosabban a "nagypolitika" – történéseit, a magánéleti viszonyokat ábrázolja, helyenként minuciózusan, de mindig kedvtelve beszélve a köznapi mozzanatokról. És mégis: a történelem, a politika folyton beavatkozik az életükbe, mégpedig rendre kényelmetlenül, zaklatón, aggasztón, olykor életveszélyesen. Bármennyire is egymásra figyelnek Sternék, a rémes 20. század nagy fordulatait aligha tarthatják távol maguktól: a zsidótörvények, a háború, a Rajk-per, ’56 keretezi sorsukat. És annak a folytonos érzete, amit a zsidó sors jelent számukra. (Talán a kamasz Csillag Vilmos az első, aki a tudatlanság ártatlanságával szembesül saját zsidó mivoltával, épp akkor, amikor egy nálánál jóval "tapasztaltabb" lány beavatná a férfiasság oly áhított világába…) A Sternek, illetve Csillagok sorsa voltaképp az eltávozás és a hazatalálás, az emigráció és az otthonteremtés váltakozását példázza: e természetes emberi ragaszkodás-kötődés és a sors meghatározta taszítások, elválások furcsa, megszokhatatlan, mégis történelmi szükségszerűséget mutató dialektikáját. Mi minden megesik háromszáz esztendő alatt egy családdal! – sugallja Vámos Miklós, pedig valamennyi Stern csak egyet akar: valahogy boldogulni, a kríziseket túlélni, normális emberi kapcsolatokat fönntartani. És az egymást követő nemzedékek férfiai gondolataikat, tapasztalataikat, fölismeréseiket egy régi-régi, vászonba kötött füzetben, az "apák könyvében" rögzítik. Ennek bejegyzéssora adja a regény textusának egyik rétegét; a másikat az írói narráció. Mindkettő kiváló alkalom Vámos Miklós számára, hogy az egymást követő korok stílusában szóljon, ha kell a nyelvújítást megelőző archaikussággat, ha kell, biedermeier negédességgel, de mindig egyszerre mértéktartóan és meggyőző kifejezőerővel.
Az író végső soron belső látású korrajzot alkot, azt ábrázolja, miként élte át egy magyarországi zsidó család az elmúlt három évszázadot, és milyen tapasztalati anyag fogalmazódott meg mindebből az "apák könyvében". Ilyenformán a hagyományos családregénybe egy különös optikájú, igen nagy belvilágú korrajz ötvöződik. Kitűnő regény.
(Legeza Ilona könyvismertetése)

Címkék
Most olvassa
Várólistán
Kívánságlistán
Elcserélné vagy eladná
Top értékelések
Ezt a könyvet élmény volt olvasni. Mindent szerettem benne, az első sorától az utolsóig. A 12 generáció élete úgy fonódik össze a magyar történelmünkkel, hogy közben a csodálatos nyelvünk fejlődését is nyomon követhetjük. Végig azt érezhettem közben, hogy magyar írótól, magyar nyelven a legjobb olvasni a világon, ezt nem tudja felülmúlni semmi..
Olvastam a könyvet, s olvastam róla kritikát. Faltam a könyvet, s nem nagyon értettem a kritikát. Egy hónapja lettem maga is apa, mikor édesanyám megajándékozott ezzel a könyvvel, s bár előre szólt, hogy „nem erről szól és nem ezért kaptad”, minden oldalról a kislányom mosolygott vissza rám. Bárki bármit is mond, kereshet grammatikai, lexikális vagy stilisztikai hibákat, anakronizmusokat a könyvben, Vámos Miklós zseniális. Pont.
A 350. oldal tájékán tiszta fejjel kielemeztem, hogy Vámos erre és erre alapozva, ezt és ezt kihasználva írt szakemberként egy olvasmányos művet. Aztán a 409. oldal táján, amikor Henryk magára talál itt Magyarországon, akkor (nem először) elöntött valami, és kidobtam a hosszú értékelést. Jobb, ha nem értem, miért tetszik valami. Itt tudom, hogy mi vett le a lábamról, de nem bánom. Van, aki a hűtőgép működését érti, én ezt, de attól még a hűtő is jó cucc.
Igazi bestselleres mester- darab. Minden megvan benne ami egy jól eladható darabhoz kell. Az már csak az én kekeckedésem, h. fel-felrémlenek irodalmi párhuzamok. de ez nem baj.
Szeretem Vámos stílusát, olvasmányos, leköt, Csak úgy vagyok vele mint Csillag Henrick. Gyorsan kipereg az agyamból. Viszont megvan az előnye. Sokszor olvashatom. Mindig újnak hat. Kellemes délutáni kávézás.
vámosmiklós korszakom ezzel kezdődött, túlszárnyalni más könyve ezt nem tudta (szerintem). Jól felépített történet ami valószínűleg komoly felkészülést kívánt. Fordulatos, meglepő, örömteli, kegyetlen, szomorú. Akár az élet. Itt szerettem meg a családregény műfaját. A borító is telitalálat. Abszolút kedvenc! Olyan, amint évente tudnék újra olvasni akkor sem unnám meg!
nagyon de nagyon szeretem, talán Vámos Miklós legjobb könyve
Köszönöm molyok a lelkes ajánlást tényleg jó volt.
http://miestas.freeblog.hu/archives/2010/04/14/Apk_knyve/
Nem voltak elvárásaim a könyvvel kapcsolatban, a címe számomra nem volt túl sokatmondó. Aztán belefogtam, és én is ingerenciát éreztem arra, hogy a családfát felvázoljam, kb. a 4. nemzedék után (foglalkozást, feleséget és elhalálozást is felírva). Ha ezt az ember nem teszi meg, hát könnyen elveszti a fonalat, és elvész a lényeg (szerintem). Mert a történet nagyon mesélős, kacskaringós, és rengeteg az oda-visszautalás, a visszatérő motívumok. De megéri elolvasni. A szerző valóban hatalmas háttérmunkát végzett, ez látszik, és a magyar nyelv változásait is figyelembe véve írta meg a regényt, ami nekem nagyon tetszik. A karakterek érdekesek, sokuk sorsa tragikus. Aztán a végére mégis ott a csattanó, aminek a mondanivalója számomra: az ember nagyon messzire kerül az őseitől, múltjától. Vajon tényleg ettől vagyunk-e, akik vagyunk? Ha többet tudnánk elődeink életéről, másképp élnénk, értékelnénk dolgainkat?
Dicséretes, hogy a 20. század legvégén Vámos M. vette magának a fáradságot, és visszarévedve a múltba, nem a mai korra jellemző stílusban írta meg ezt a könyvet.
Még fogok olvasni tőle, remélem nem csalódom majd.
olvasmányos, fordulatos, hatására nekiláttam összerakni a családfánkat
Top idézetek
Boldogok, akik nem tudnak arról, amiről nem okvetlenül kell.
272. oldal
Peches állat az ember, akkor is elvárják tőle, hogy szeressen, amikor semmi kedve hozzá.
349. oldal
Eltoltad magadtól a múltat, de valamiképpen a jelen is ment vele… észre se vetted, milyen hiábavalóan peregtek napjaid, éveid.
350. oldal
Ha választani kell, hogy az ember egy könyvet olvasson el százszor, vagy száz könyvet egyszer, jobban jár az előbbivel – idézte Barlay tanár urat.
334. oldal, dr. Csillag Balázs
Könyvet, papirost tűzbe nem szabad! – ordította Stern István harmadszor is, kirugdosván a parázsból a még menthetőt.
87. oldal
Protectiója révén Stern Richard is alkalmazást nyert alma materében, franczia correpetitorként. Földatai közé tartozott, hogy a collegium könyvtárának franchia sectióját rendben tartsa, a catalogus revisióját elvégezze. E munkában kedvét lelte, s amint sikerült a rabságban meggyöngült szemére ókulát szereznie, élvezettel térdeklt, guggolt, lajtorjázott a polcok mentén naphosszat. Ritkán esett úgy, hogy egy kézbe vett könyvbe belé ne olvasott volna. Ráhelyezkedett ez élet módra, el tudta képzelni, hogy pápaszemes könyvmolyként pergeti le hátralévő éveit e világban.
140.o. (Ab Ovo Kiadó)
Úgy érzem magam, mint aki a semmiből jött, márpedig aki a semmiből jött, arról föltehető, hogy a semmibe is tart – tényleg ezt akartad?
362. o.
Csak az a kérdés, szabad-é az embernek az isteni tudásra ácsingóznia – Berda-Stern Mendel.
216. oldal
Aaron Stern hüledezve constatálja, hogy hetvenkilencedik esztendejét tapossa, az egész família lázasan készülődik a nyolcvanadik ünneplésire, azt hiszik, a magas kor érdem, pedig nyűg inkább, mert egyre több a mardosó emlék.
142. oldal
Külső linkek
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fejes Endre: Rozsdatemető
- Bächer Iván: Rötúr
- Bartis Attila: A nyugalom
- Balázs József: Koportos
- Krasznahorkai László: Az ellenállás melankóliája
- Salamon Pál: A Sorel-ház
- Závada Pál: Idegen testünk
- Závada Pál: A fényképész utókora
- Závada Pál: Jadviga párnája
- Vámos Miklós: Utazások Erotikában
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- Gabriel García Márquez: Száz év magány
- Ken Follett: A katedrális
- Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
- Szabó Magda: Az ajtó
- Robert Merle: Malevil
- J. D. Salinger: Zabhegyező
- Szerb Antal: Utas és holdvilág
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Robert Merle: Mesterségem a halál





















