A ​fehér tér 8 csillagozás

Tudjuk-e, hogyan kell megosztani a csöndet azokkal, akiknek nincs szükségük szavakra…?
Vannak napok, amiknek nagy tétje van.
Ha azt mondom – fehér tér – eszünkbe juthat egy hóval borított park, amin átballagunk és lábunk nyomot hagy a hóban.
Ha azt mondom – fehér tér – eszünkbe juthat egy üres papír, amit teleírhatunk vagy rajzolhatunk rá, vagy legalábbis átgondolhatjuk, hogy mit kezdünk vele.
Itt mást jelent.
A megszületés idejét. A sípoló-pittyegő gépek hangját, s a hangok közti pillanatnyi csöndet.
A látogatás – várakozás idejét.
Azt az időt, minek nem vagyunk urai csak reménykedői.
A fehér falakat is jelenti, amin apró rózsaszín felhőcskék ígérik a világra jövetelt, de még nem az Életet…arra még várni kell, ahhoz nőni kell, ahhoz lélegezni kell.
Az élet él és élni akar.

„létem soha nem volt rejtve előtted.
Amikor a homályban keletkeztem,
és a föld mélyén elindult életem,
szemed már látta tetteimet,
s könyvedben mind felírtad őket.
Meghatároztad napjaimat,
Mielőtt még egy is megjelent belőlük.” ( Zsoltárok 138:15-16)

Úgy, de úgy haragudtam Mariára, amiért olyan keserű és olyan arrogáns. Hiszen Iréne él! Megtanul lélegezni, sírni, kortyolni! De aztán megértettem, hogy annál a fájdalomnál, amiben benne élünk, nincs felfoghatóan nagyobb, nincs viszonyítás, nincs mérlegelés. Semmit nem számítanak azok az anyák, akiknek nem tud megerősödni a gyermeke. Nem számítanak a halva születettek. Nem számítanak az elvetéltek. Nem számítanak a soha meg nem fogantak. Olyan iszonyúan fáj, hogy az ember nem meri magában sem szabadon engedni. Hanem inkább rágyújt, és alszik, és dolgozik, és éhezik a szerelemre… Mintha normális lenne, vagy teljesen bolond. Mintha nem vele történne.

Vajon mindenkinek akad egy fehér tér az élete lapján, amit ha nem tölt ki mondanivalóval, ezt kihagyva folytathatja az életét? Maria kapott egy lehetőséget, a csoda amit 42 évesen kapott nem egészen úgy érkezett meg hozzá Iréne a kislánya képében, mint ahogy azt várta. Koraszülés, egyedüllét, 42 év, magány, remény, bizonytalanság, félelem, hit, feladás, újra remény, ismeretlen, bizonytalanság, új élet.
Összességében tetszett ez a regény, a borús hangulata ellenére is, olyan élethelyzetet mutat be, amiben szerencsére nekem nem volt részem, ugyanakkor át tudom érezni Maria félelmeit. A bizonytalannal, az ismeretlennel folytatott küzdelmeit. Ami miatt levontam fél csillagot az a politikai, társadalmi élet kicsit talán túlzott szerepeltetése a regényben, az apjának a szakszervezetben betöltött szerepe. Persze, ha ott élnék Olaszországban, a történet helyszinén napjainkban, akkor lehet másként látnám és fontos lenne ez a momentum, de itt és most nem .
http://miestas.freeblog.hu/archives/2011/03/30/A_fehr_tr/