A magyar néprajztudomány hosszú időn keresztül alig fordított figyelmet a parasztság szerelmi életének kutatására. „Általános volt az a nézet, amely szerint a komolytalan, pikáns témakör vizsgálata az igazi tudóshoz méltatlan időtöltés, ízetlen csámcsogás" – írta a Debrecen. Vajda Mária vette a bátorságot és fáradságot: Balmazújvároson száznál több ember tudatanyagát rögzítette. Az újvárosi parasztok szexuális életéről megírta a „Hol a világ közepe?" című, szinte egyedülálló tanulmányát, mellyel olyan területre irányította a figyelmet, melyről addig alig tett említést a szakirodalom.
Hol a világ közepe? 5 csillagozás
Enciklopédia 1
Várólistára tette 14
Kívánságlistára tette 9
Népszerű idézetek
A csecses-faros jányokat szerettük, akin van mit fogni, nemcsak azír mer az ágyba ez többet jelentett, mint egy vasalódeszka, vagy piszkafa, hanem azér is, mer az tudott dógozni, mer bírta, mer erős, mink nem a tükör alá vettük az asszonyt.
50. oldal
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Hajja kedves, míh ílek el nem felejtem. Mikor firhe mentem, az anyósoméknál laktunk egy szobába. Oszt egyik íccaka addig hőcögött rajtam az én uram, hogy leszakadt az ágy, kiesett a deszka, oszt fejbekólintotta az ágy alatt ülő kotlót. A kosár is felborult, a tojások szíjjelgurultak. Apósom meggyútotta a lámpát, oszt elkezdett káromkodni – hogy az isten erre meg arra, ezek se tudnak egyebet, csak egymást csöszkörélni. Anyósom is ott jajveszékelt, hogy vigre sikerült egy szerencsétlen kotlót ültetni, a tojást is úgy kirte a szomszédasszonyuktól, mer neki nincs kakasa, oszt tessík, most odavan. Hát én olyan vótam, mint a láng. Tán akkor se szígyeltem vóna magam ennyire, ha lopok, oszt rajtakapnak.
86. oldal
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Nagyon rossz sora vót rígen a szegínynek. Nekünk se vót fődünk, odajártunk napszámra, meg én is jártam tallózni, oszt olyankor bele-belecsaptunk a tilosba…..
Eccer engem is elkapott a Dalmi fődjin az öreg T.I. Hát be akart kísérni engem is, mer loptam. – Jaj, istenem mi lesz velem, hát most tolvajként végig visznek a falun, meg az uram is ott van munka nélkül, majd fog szencsígelni, hogy mibűl fizessük ki a büntetíst. – De eccer csak megenyhűlt az öreg, azt mondja – hát ippen megegyezhetünk máskípp is, oszt mind a kellen jól járunk. Hát gondoltam, még ez a kisebbik rosz, oszt úgyse tudja meg senki. Oszt, hogy sáros vót a főd, hát úgy akarta a vín piszkos állva intézni, de hogy kisebb vót tülem, hát felállt egy tökre. Oszt mikor odaírt a kutyakocogóra…
105. oldal
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Vót itt a Batthyány uccán egy gazda, annak vót egy szuszka jánya az Erzsók, így beszílt az orrábul, oszt hiába vót a jánynak 25 hód fődje, csak nem akarta senki felesígül venni. Így oszt hozzáadták a kocsisukho, az egy szíp derík, barna ember vót. De oszt gyakran veszekedtek, mer az új ember kezdett gazda módjára dirigálni az asszonynak, oszt ha veszekedtek, elkezdte Erzsók néném a kezivel ütögetni az ágyíkát, hogy – Jankó, ne veszekedj, ezután lettél te gazda!
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Hol a világ közepe?
(Ahová a botom szúrom). A világ közepe, mint erotikus szimbólum azonos a nőnek az ölével.
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Meg kell házasodni, hogy az ember családot alapítson, meg legyen egyik a másiknak gondviselője. Ne legyen a világ bujdosója, legyen egy családi físzke. Mi élete van az olyannak, akinek nincs családja. Még a kenyír is keserű, ha az embernek magába kell enni. Én azír házasodtam, hogy legyen egy hajlíkom, legyen hova mennem, ne legyek csavargó. Én úgy mentem hazafele mindig, mint akit hajtanak. Jó vót tudni, hogy az asszony odahaza vár, elkacsmarinthatom a derekát, oszt van kivel összebújni a nyoszolyán. Én azt mondom még ma is, hogy én nálam boldogabb ember kevés lehet. Hát lehettem vóna az, ha nem nősülök meg?!
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Én olyan szegíny vótam, mikor megnősültem, mint a pintek, de a felesígem se különb, de mink legalább szerettük egymást, oszt ez vót a legfontosabb. Azt mondták rígen, hogy a szegínynek, szegíny a fele, pedig én azt mondom, a szegények vótak a leggazdagabbak, mer űk szabadok vótak, maguk választhattak, oszt jobban ki is választhatták maguknak, mer azt níztik, milyen az a másik, nem azt, hogy mennyi födje van, vagy milyen hite van. Ha valami lefogta a kezünket, az az vót, hogy azt néztük, hogy jó dógos legyen az a jány, mer nem csak a nyoszolyára kellett az asszony.
Vajda Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről
Hasonló könyvek címkék alapján
- Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék 98% ·
Összehasonlítás - Szendrey Ákos: A magyar néphit boszorkánya 97% ·
Összehasonlítás - Rapcsányi László (szerk.): Karácsony régi képeslapokon 96% ·
Összehasonlítás - Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban 95% ·
Összehasonlítás - Rosner Ármin (szerk.): Nevető fejfák 94% ·
Összehasonlítás - Selmeczi Kovács Attila: Elfeledett magyar mesterségek és népélet ·
Összehasonlítás - Huszka József: A magyar turáni ornamentika története ·
Összehasonlítás - Flórián Mária: Magyar népviseletek 91% ·
Összehasonlítás - Szilágyi Miklós: A személyes paraszti tudás érvényessége ·
Összehasonlítás - Kovács László – Paládi-Kovács Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz ·
Összehasonlítás