Ebben a kötetben csupa olyan elbeszélést talál az olvasó, amely Budapestről szól. A főváros a színterük és „szereplőjük” is egyben. A múltszázadi életképek írói a pest-budai polgárok hétköznapjait mutatják be a szabadságharc előtti évekből, Jókai és Mikszáth a nagyvárossá növő Budapest életképeit figyeli kutató szemmel. Ambrus Zoltán, Molnár Ferenc, Cholnoky Viktor, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos novellái a budapesti lakóházak rejtelmeiről vallanak úgy, mintha nyitott ablakon keresztül figyelnénk a város lakóinak mindennapjait. Krúdy Gyula biedermeier hangulatú városképei, Gelléri Andor Endre óbudai proletár-legendái éppúgy bekerültek a kötetbe, mint Móricz Zsigmond vagy Déry Tibor szenvedélyes látleletei a gazdasági válság éveinek Budapestjéről. Végül a legfiatalabbak vallanak a városról, a második világháború utáni évtizedekben felnőtté váló nemzedékek írói.
Azoknak ajánljuk ezt a kötetet, akik szeretik Budapestet, mert életük részévé vált, és azoknak, akik számára a… (tovább)
A Vak Macska belső ügye 4 csillagozás
Kedvencelte 2
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Remek válogatás, habár ez inkább csak az elejére, kétharmadára igaz. Amint elérünk a hatvanas évekig, a legtöbb írás szürke szocreállá válik. Döbbenetes az irodalmon keresztül látni, miként romlott az ország egykor napsütéses hangulata, és lett optimistából a ma ismert pesszimistává. Mikor, mitől fordulhat ez meg?
Többet vártam a kötettől. A legtöbb írást csak elolvassa az ember, anélkül, hogy komolyabb benyomást keltene. Sajnos még az ismertebb írók elbeszéléseinél is előfordult, hogy csak pislogtam, hogy ezzel most mit akart mondani?
Szerencsére akadtak kivételek:
– Mikszáth Kálmán: Veréb Pál traktálása
– Molnár Ferenc: A százados köpönyege
– Kosztolányi Esti Kornélját egyszer el fogom olvasni teljes terjedelmében
– Karinthy Frigyes: Mint idegen forgok Pesten
– Déry Tibor: A ló
Népszerű idézetek
JÓZSEFVÁROS. Az egész városrész albérletbe kiadó. Az albérlők a jövendő Magyarország. Orvostanhallgatók a klinikákról, fínomelméjű bölcsészek, a Városi Könyvtár tisztviselői. Esténkint borral locsolgatják meggyulladni készülő agyukat, az Adria Hajóban, ahol nagyobb és spontánabb a lárma, sűrűbb a füst és kedvesebb a készpénzért kapható szerelem, mint a Montparnasse-on.
266. oldal - Szerb Antal: Budapesti kalauz (Marslakók számára)
ÚJLIPÓTVÁROS […] A palotákban fiatal pszichoanalitikusok teregetik ki egymás lelkét a díványokon, a bridzs délceg amazonjai ábrándoznak hófehér fürdőszobák mélyén, rendkívül intelligens magántisztviselők Moszkvát fogják a rádión.
267. oldal - Szerb Antal: Budapesti kalauz (Marslakók számára)
Itt lakik az elmúlt, az elveszített szerelem. A Lónyai-utca meredek kanyonjában, a Köztelek-utca tengerfenéki magányában ütheti bottal a nyomát. A Kálvin-tér mintha azért nőtt volna olyan nagyra, hogy órákon át várhasson, mint régen, valakire, aki már nem jön erre soha.
267. oldal - Szerb Antal: Budapesti kalauz (Marslakók számára)
Egyébiránt legokosabban teszi, ki Pestet egy könyvhöz hasonlítja. A Dunaparton pompáskodó házsort úgy tekintheti, mint címlapot. Az ajánlás, melyben hízelkedni szokás: a vendégfogadók. Előszó az utcai, úgynevezett nagyvárosi lárma. Tartalma házak, emberek s egyéb hozza tartozandók. Mutatótábla az utcák nevei s boltcímerek. De ha mindemellett még el nem igazodnánk e kőbetűk káoszában, ott vannak a vesszők (,) , melyek értelmére osztják azt: az utcák. Pontosvesszők (:), melyek az elosztott részt ismét összefoglalják: a keresztutak. Kettőspontok (:), melyek azt még jobban megkülönböztetik: a piacok. Pontok (.) a temetők. Vannak a könyvben csillagok (*) is, melyekkel vslamire utalni vagy valamit idézni szoktunk, ezek az utcaszögleteken látható fali ragasztványok, hatósági s magánhírdetések stb. A pauzák (-) a kávéházak s kaszinók. A rekesz vagy zárójel az iskolák. A jézagjel […] az éjjeli világítás. A kötőjel (-) a két váras közti híd. A felkiáltójel (!) a göröngyös utcakövezet. A kérdőjel (?) a templomok. Végre a betűk: az emberek, kiket ha ki jól megtanul, de nem úgy, mint boldogult diák iskoláinkban szokás vala, szajkamódra, hanem értelemmel és ítélettel tanul meg: ezen egy könyvnek több hasznát veendi, mint valamennyi könyveinek vette „ ad usum Delphini”.
9. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Tóth Krisztina: Hazaviszlek, jó? 88% ·
Összehasonlítás - Békés Pál: Csikágó 95% ·
Összehasonlítás - Fejes Endre: A hazudós 92% ·
Összehasonlítás - Balázs Béla: Történet a Logody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről ·
Összehasonlítás - Krúdy Gyula: Régi pesti históriák ·
Összehasonlítás - Cserna-Szabó András: Rézi a páczban 89% ·
Összehasonlítás - Fejes Endre: Lemaradt angyalok ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Tinta ·
Összehasonlítás - Palotás Petra: Lélekszirmok 93% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás