Hazaviszlek, jó? 119 vélemény
Hajléktalanok ülnek egy padon és meredten bámulnak egy tárgyat, a magasból színes labdákat szórnak a Balatonba, az eltávozott házi kedvencek a felhők tetején gyülekeznek, egy férfi megtalálja felesége titkos mobilját, a papagáj megszökik, ám egy nagyon fontos mondatot tanul kalandozásai közben… Végtelen motívum- és műfajgazdagság jellemző e könyvre, melyben Tóth Krisztina összegyűjtötte az utóbbi években írt tárcanovelláit és más publicisztikai műveit. Az ötven írást az teszi kiemelkedővé, hogy a szerző minden esetben túllendül az aktualitáson, és az egyszeri pillanattól a teljességig jut el. Hétköznapi, első ránézésre bagatell drámáról derül ki, hogy sorsfordító esemény, és az élet persze bármikor képes minket megörvendeztetni abszurd oldalával, csak az a kérdés, hogy sírni vagy nevetni van éppen kedvünk.
A könyvben szereplő írásokat többek között a Nők Lapja, a Népszabadság és az Élet és Irodalom közölte.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
 Magvető, 2009 | 9789631427431 | 238 | Ugrás |
Most olvassa 10
Várólistán 80
Kívánságlistán 54
Aktuális kihívások
| Kihívás | Résztvevők | Véget ér | |
|---|---|---|---|
| K~i~R~a~K~ó~S ~ Tóth Krisztinával | ★ | 74 | 2012. május 31., 13:53 |
Népszerű értékelések
Egy fővel bővült Tóth Krisztina rajongói tábora. És talán a novellarajongók gyülekezete is :) Így kell írni novellát, ahogy ő teszi. Nem magának ír, hanem nekem, az olvasónak. Lehet, hogy amíg írja, csak úgy dünnyög a saját orra alá, de arra késztet, hogy hallgatózzak. Mit mond? De jó ez! És érdekes módon nemcsak a vége jó a novelláinak, vagyis nem feltétlenül a csattanótól az. A mondatai, a gondolatai tetszenek, a nyelvezete, a témái. Magával ragadó, ahogy a mindennapok rezdüléseit kerek egésszé írja, miközben ezen történeteket vagy egy részüket maga az élet alkotta meg. És azok mellett mégis elmegyek rendre. Ezért kell valaki, aki így tudja kimerevíteni a pillanatot, annak humorát, mélységét, fonákságát.
7 komment
A kötet első része olyan, mint a kálváriadomb alsó szerpentinje. Örkény után meg mintha orrba vágták volna a vasorrú banyát egy mágnessel. Nincs szabadulás.
*
a csillaghullásra meg a miért: erősen sugallom a tóthkrisztina ufójának, hogy ne pixelezzen annyit a nőklapjába, mert az ott terjengő szirup kimarja a sztorikból a mondanivalót. írjon csak szépen bele ide a kötetkébe, sokat, sokat. Szalonnás pénzkötegekkel megyünk és megvesszük.
Olyan volt, mintha hazaugrottam volna pár napra. Jó volt, enyhült a honvágy. Budapesti szippanat.
Két könyve után már éri azt mondani, hogy szívesen olvasok Tóth Krisztát? Sok-sok rövidke történetből kaptam most olyan arcát a világunknak, amelyet én is észrevehetnék, ha olyan élesen látó szemekkel tudnék közlekedni mindenfelé, mint ahogy nem tudok.. Bámulatos mi mindent meglát. Aztán szépen nyugodtan leírja, de úgy adja vissza, hogy akkor bezzeg már én is belelátom mi a történetek fonákja és ütnek is rendesen. Történetek tök hétköznapi helyeken, boltban, metróban, vagy akár otthon, nyaralás alatt.. Némelyiknek csak egy nyugtázó sóhaj jár tőlem, némelyiknek kaján, vagy éppen szomorú bólogatás. Aztán puff, jön saját hasonló megélt élmény is. Fel is olvasom a lányaimnak. (a balatoni reklámlabdák esete)..Jót nevetünk..(magunkon is.)
Egy történet viszont fájóan felzaklatott, és egy másik tényleg majdnem megríkatott. De örültem, hogy a humorát is rendesen megcsillogtatta. Hogy és miből készül a múmia házilag?Vagy ugyan mitől lehet a disznósajt pajzán?:) A kecske-storyról nem is beszélve.. Vigyorgás a javából. Aztán még csíptem Babus néni józan bölcsességét is, de egy későbbi történet kissé misztikus kavarása sem ártott az egésznek. Jó könyv!
Olyan érzés olvasni ezeket a tárcákat, mintha együtt sétálnánk a városban, a világban, az életben. Együtt találkoznánk idegenekkel, ismerősökkel , élőkkel nemélőkkel. Beszélgetnénk, beszélnénk, beszéltetnénk.
Tóth Krisztina írásai, versei a szívem csücske.
Nem. Nem azért olvastam ilyen sokáig, mert nem jó. Hanem mert JÓ. Mert NAGYON jó.
Olyan jó (nekem), mint egy üveg Nutella. Megvettem… Kibontottam… Aztán először csak kiskanállal minden nap egy kicsit, a végén meg már evőkanállal fogyasztottam…….és kínoztam magam, tudván, hogy már csak 1-2 kanál van, és hopp… vége. Imádtam ezt a könyvet. Nem akarom még egyszer elolvasni, nekem ez nem Olyan. De nem azért, mert nem Tökéletes. De így volt jó. Minden epizód magával ragadó, Emberi, az ujjbegyével megböki a Bensőt. A retró emlékeket mennyire felerősíti, uramisten, IKV….ésatöbbi. Ugrál a múltból a jelenbe, és mindig csak azon gondolkodtam, hogy: „HONNAN TUDJA????????????”
..és ilyenkor az jön képbe mindig: én nem is nyitott szemmel járok az utcán…, sőt nem is járok az utcán, nem is élek-állok két lábbal a Földön.
7 komment
Nagyon-nagyon-nagyon hihetetlenül jó. Akartam választani, hogy ez a kedvencem belőle, vagy az, de lehetetlen. Kénytelen vagyok az egészet egybe imádni.
3 komment
Imádtam! Imádom! Imádni fogom! :) Annyira egyszerű, és mégis oly' nagyszerű! Átlagos, mindennapi érzések, szituációk, nem átlagosan és messze nem mindennapian formába öntve. Az összes nagyobb rész tetszett, de számomra a leghibátlanabb a második: Háztartási parajelenségek. Csak akkor lennék bajban, ha választanom kéne, hogy Vonalkód, vagy ez. Most már biztos: egy életre szerelmes lettem a műfajba és a stílusba is! (Már csak egy másik borító kéne neki… :)) Tiszta szívvel Jár az 5*!
Szeretem ezt a nőt! Szeretem a hazaviszlekjót! Szeretem a vonalkódot! Szeretni fogom a pixelt!
(valaki magyarázza el nekem, miért ilyen a hazaviszlek borítója???)
Népszerű idézetek
Olyan nehéz szomorúsággal ült hétezer méter magasan, hogy majdnem lezuhant tőle a gép.
232. (Térkép)
Anyám hív a bevásárlóközpontból, hogy mit vegyen a gyereknek szülinapjára. Előzőleg már elmondtam, hogy Star Wars birodalmi klónt szeretne vállról indítható rakétával, de ki tudja, miért anyámnak kiröppent a fejéből ez az instrukció. Különböző tárgyakat próbál leírni a telefonban, és azt bizonygatja, hogy mindegyiknek a dobozára az van nyomtatva, Star Wars. Nagyon sóhajtok és elmondom, hogy nekünk egy olyan fehér roborféleség kellene, vagyis egy klón. Felkiált, hogy megvan, talált egyet: olyan mint egy helyes kis centrifuga.
66. oldal
Megy át a villamos a derékig összefirkált városon.
(első mondat)
A villanydrótok a fellegek ruhaszárítói. Az égbolt kusza szabásmintái. Ezeket kötve készül a véletlen kabátja, s tudjuk vagy sem, mindnyjájan ezt viseljük.
19. o.
A páternoszter manapság egyre ritkább, szinte eltűnni látszik. Ebben is hasonlít egyébként a házasságra, ahogy sok más vonatkozásban is. Sokan félnek tőle, nehéz belőle kiszállni, és noha világosan meg van mondva, hogy egyszerre csak két ember utazhat, mindig megpróbál belépni egy harmadik is. Ha az ember rosszul lép, maradandó sérüléseket szerezhet. Mindenki csak a saját felelősségére használhatja, és mind azt hiszik, hogy ott fent, ha felérnek, majd megtalálják, amit keresnek. Hogy ők aztán tudják, merre hány emelet…
144-145. oldal, Páternoszter, Budapest: Magvető, 2009
– Ha a mobiltelefonját akarja használni internetezésre, WAP funkciót használ vagy esetleg e-mail használatra szánja, akkor a mobil internetes csomag is attól függ, hogy milyen a jelenlegi telefonja. Mert ha mondjuk csak e-mailre kell, akkor elég az egyszerűbb internetcsomag is, vagyis ha a telefont csak GSM-ben használja, de azért szerintem jobb, ha rendelkezik 3G alapú GPRS funkcióval, mert az gyorsabb, és jó, ha van benne EDGE funkció, mert az meg a közvetlen elérést is biztosítja, vagyis a telefonja úgy alkalmas a Web and Walk funkcióra is. A leggyorsabb mód egyébként a II. generációs HSPDA, amikor az internetcsomaggal, amit most megvesz, már böngészni is lehet.
– Asszem, nem értem.
– Jó, akkor elmondom újra. Ha nem a mobiltelefonját használja internetezésre, úgy értem, ha asztali gépre vagy laptopra kell, akkor is különböző internetelérési csomagok vannak. Akkor körülbelül hány MB-t forgalmaz egy hónapban? Mert ettől is függ. Mindegyikben ingyenes a modem, amit könnyű csatlakoztatni, mert felállítja magát.
– Akkor egy olyat kérek. Ami felállítja magát. (…)
Milyen név az hogy Döme, nem is embernév, hanem medvenév, baszki.
53. oldal
Délelőttönként a temetőbe jár, kiabálva árulja az újságot a sírok között:
– Új Élet, Új Élet!
Ám a halottak nem dőlnek be a marketingszövegnek, a látógatoknak pedig nem kell Új Élet, épp elég nekik a meglévővel bíbelődni.
Budapest: Magvető (2009) [p.119.] Faredőny
Azt is írta, hogy szeretne többet tudni az alternatív gyógyításról, és beiratkozott a Szemmelversz Egyetem levelező tagozatára.
165.
Ha már tudunk hóekézni, hasilélegezni, biciklizni, vezetni, vékony palacsintát sütni, pillangózni, ütvefúrni, élvezettel szülni, szóval eligazodunk az élet dolgaiban, de egy alkalommal mégiscsak tétovázva megállunk a járdaszigeten, mert az említett tábla, ÉN, ÉN, ÉN, A FÉRFI, egyméteres körzetben még sincs leszúrva, akkor előbb-utóbb, higgyük el, megjelenik a sarkon az a férfi. Autóval jön, az autó nagy, lehetőleg piros, ő pedig ott ül benne. Végigmér bennünket és kiszól: – Rám vársz, cica?
Ilyenkor nézzünk jól a spermium szeme közé, mélyen, egészeg az agyáig, és lassan, magabiztosan feleljünk: – Nem. A menopauzámra.
63. Nagy vonalakban a női szexualitásról
