Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Anyát megoperálták 60 csillagozás
„Mindenki ott volt, amikor anya hazajött, mintha születésnapot ünnepeltünk volna. Mondtam is a nagypapának, hogy kár, hogy nincs ma szülinap, mert olyan szépen összejöttünk. Nagypapa azt mondta, hogy bizonyos értelemben ez is egy szülinap, anya újjászületett. A felnőttek mindig akkor mondják azt, hogy bizonyos értelemben, ha valami egyáltalán nem az, aminek nevezik. Vagyis nem volt torta.”
Gyermekien derűs az a hang, ahogyan Tóth Krisztina kislány hőse a betegségről beszél. Ha valamelyik szülő megbetegszik, az nehezen feldolgozható trauma a gyerek számára. Erről lehetne szomorúan írni, de a szerző inkább viccesen, a tőle megszokott friss szemlélettel közelít ehhez a tabutémához is. Elmagyarázza a gyerekeknek, hogy mit jelent egy daganat, hogy a betegségből meg lehet gyógyulni, és hogy mindenről lehet, sőt kell is beszélgetnünk. Humoros könyv, amely megmutatja, hogyan vészelhetünk át egy családi válságot, hogyan értethetjük meg a kicsikkel, hogy semmi sem félelmetes, ha mi,… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2015
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Enciklopédia 2
Várólistára tette 20
Kívánságlistára tette 20
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Ez egy gyönyörű könyv, finom, szolíd illusztrációkkal, csodálatos pasztellszínekkel, és nagyon nehéz témájú tartalommal. A történet főszereplője egy óvodás kislány, akinek az anyukája megbetegedik, rákos lesz, ezért meg kell operálni. A betegség kiderülésétől kezdve követhetjük nyomon a család életét, az operáción , az azt követő kemoterápián keresztül, teljesen anya gyógyulásáig, a kislány szemén és gondolatain keresztül.
A könyv egyszerű nyelvezetű, sikerült valóban egy kislány hangját hallanom. Éreztem tanácstalanságát, ahogyan próbálta megérteni, hogy mi is az a rák, gyermeki kíváncsiságát, hogy akkor most mi lesz és mit fognak ők apával csinálni, és éreztem a nyugalmát is, amit az édesapja segítségével sikerült megőriznie. Mosolyogtam a humoros jeleneteken, ezért is nagyszerű ez a könyv, mert úgy ír egy nagyon komoly témáról, gyereknyelven, hogy közben még nevetni is tudunk.
Ezután azonban jön egy DE! Amit a blogon olvashattok el:
Fontos téma, nagyon jól megcsinálva. Gyerekszemszögből, viccesen is, komolyan is, minden fontos dologra kitérve, nagyon jó illusztrációkkal. Mondjuk manapság egy óvodás gyerek nagypapája nem jár bottal, meg úgy összességében inkább olyan nyolcvanasnak néztek ki a nagyszülők a képeken, de ez legyen a legnagyobb hibája a kötetnek.
Tetszik a témaválasztás, a bátorság, ahogyan a gyermek szintjén feldogoz, bemutat egy nehéz, tabunak számító betegséget.
Magyarázatai alkalmasak arra, hogy egy gyerek is megértse, fel tudja dolgozni a traumát, amit a szülő betegsége okoz. Tóth Krisztina derűvel segíti át az olvasót a nehézségeken, nagyon jó ahogyan a szülők, a nagyszülők együttműködnek a feladat megoldása érdekében.
Hitka Viktória igazi alkotótárs, rajzai segítik a megértést, kedvesek, kifejezőek.
Hiánypótló könyv: felnőttek számára is feldolgozhatatlan témáról, a betegségről ír a gyerekek számára őszintén, világosan és minden mesterkéltség nélkül. Cseppnyi humorral átszőve a történetet nem döngöl bennünket a földbe, és segít feloldani az ezzel kapcsolatos feszültségeket. Mert félelmetesebb egy gyermek számára (az érdekében) takargatott baj, mintha érthetően, tisztán elmagyarázzák neki a helyzetet.
A történethez tökéletesen illeszkednek a rózsaszínes-pasztellben játszó képek.
Igényesen összeállított könyv, ami gyerekeknek szól egy nagyon komoly és nehéz témáról. Tóth Krisztinában azonban ezúttal is megbízhatunk: egyszerűen és őszintén fogalmaz, nem próbálja „átverni” a kicsiket. Gyerek-fejjel tesz fel kérdéseket és tökéletesen nekik szóló válaszokat ad rá. Bájos hasonlatokat használ, a felnőttek sem érzik szerintem butácskának a könyvet, pláne, ha véletlenül épp egy, az itt bemutatotthoz hasonló szituációban szorulnak segítségre.
Ötcsillagos könyv! Bennem ugyan felidéződött egy hasonló témájú külföldi változat, ami azonban ennek sem igényességében, sem stílusában a nyomába sem ér.
Hogy lehet 48 oldalban nagyon maradandót írni? Hát így.
A téma, amit felnőttként sem könnyű elviselni, gyermekként pedig igazán felfoghatatlan: a rák.
Tóth Krisztina zseniálisan fogta meg az egészet. Bár szomorú téma, én mégis sokat mosolyogtam rajta, mert kedvesek és naivak voltak a kislány gondolatai. Gyermekként még tényleg nehéz megérteni mindent, a betegségként maximum a nátha vagy a himlő jöhet szóba, pár nap múlva kutya bajunk. Kicsit keverjük a szezont a fazonnal, mindent szó szerint értünk. Eleinte még talán könnyebben is vesszük a dolgokat. Bájosan és szívszorítóan idézte meg Krisztina ezt a korszakot ezzel a családi helyzettel.
Az illusztrációk is nagyon kedvesek és teljesen passzolnak a könyv hangulatához.
Minden pozitívuma ellenére azért azt kívánom ne sokaknak legyen rá szüksége.
Bátor témaválasztás, okos és érzékeny megvalósítás. Tóth Krisztina újfent bizonyította, hogy nem fél tabutémákhoz nyúlni. (A kortárs zónában megosztott interjúja az örökbefogadásról szintén ilyen volt, még ha az nem is irodalmi formát öltött.) Azóta vágytam rá, hogy elolvassam, mióta tudtam, hogy megjelent ez a könyve.
Lehet, hogy részben az én tájékozatlanságomnak köszönhető az, hogy nem ismerek másik gyerekek számára készült könyvet*, amely hasonló húsba vágó eseményt dolgoz fel egy család életéből, mindezt ráadásul a kisgyermek nézőpontjából – mindenesetre ha volna még ilyen, ez a könyv akkor is nagyon egyedi és biztosan magasan kiemelkedne közülük.
Az illusztrációk kedvesek, tetszetősek, érzelemgazdagok. Egyedül a papír alapmintázatát találtam néhány helyen furcsának, olyan volt, mintha foltos lett volna.
A fülszöveg írja, hogy gyermekien derűs a hang, amelyben az óvodás kislány főhős egyes szám első személyben leírja, hogyan éli meg ő és családja azt a nehéz időszakot, amikor spoiler. Ez a hang tényleg derűs! Véletlenül sem éreztem erőltetettnek, hiteltelennek vagy olyan szövegnek, ahol durván kikandikálna és előtérbe kerülne a felnőtt szerző a gyermek szavai mögül. Bár még nem vagyok gyakorló szülő, hiszem, hogy a gyerekekkel őszintének kell lenni, be kell őket avatni a család közös életének történéseibe, még ha ez olykor fájdalmas is. Csillagos ötös.
* Közben eszembe jutott A narancsos lány, de ott a célcsoport idősebb gyerekekből áll, az már inkább ifjúsági kategória.
Népszerű idézetek
Anya reggelenként sokat vacakol, hogy mit vegyek fel, de amióta apa csinált egy nagymosást, minden egyformán rózsaszín. Nagyon szépek a ruháim, és minden megy egymáshoz.
27. oldal
Hatszor permetezték le anyát kemoterápiával, hogy ne nőjön bele vissza a rák. Nagyapáék eközben mindig nagyon sokat segítettek, például átjöttek veszekedni velem hétvégén, hogy ne apunak és anyunak kelljen.
40. oldal
Háromféle anyukám is lett: egy szőke, egy barna meg egy vörös. Őszintén szólva nekem jobban tetszett az igazi.
38. oldal
Mindenki ott volt, amikor anya hazajött, mintha születésnapot ünnepeltünk volna. Mondtam is nagypapának, hogy kár, hogy nincs ma szülinap, mert olyan szépen összejöttünk. Nagypapa azt mondta, hogy bizonyos értelemben ez is egy szülinap, anya újjászületett. A felnőttek mindig akkor mondják azt, hogy „bizonyos értelemben”, ha valami egyáltalán nem az, aminek nevezik. Vagyis nem volt torta.
32-33. oldal
Apa mindent odaégetett.
Nagyon finom volt, mert imádom a rántotta megsült szélét és a feketére pörkölődött pirítóst. És mivel anya nem volt otthon, ezt mind nem kellett kidobni, hanem megehettük.
26. oldal
Murci, a macskánk megtámadta anya parókáit, mert azt hitte róluk, hogy másik macskák, akik betolakodtak a területére. Pedig nekünk csak egy macskánk van, a Murci. Elég hülye, de szeretjük.
37. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bodor Attila: A tél menyasszonya 97% ·
Összehasonlítás - Berg Judit: Doktor Maszat 94% ·
Összehasonlítás - Marék Veronika: Boribon beteg 94% ·
Összehasonlítás - Bartos Erika: Bogyó és Babóca beteg 88% ·
Összehasonlítás - Katie Daynes: Nézd meg, mi az a baci! 95% ·
Összehasonlítás - Liane Schneider: Bori beteg 94% ·
Összehasonlítás - Ranschburg Jenő: Gyerekségek 95% ·
Összehasonlítás - Téti István: Kipp II. 96% ·
Összehasonlítás - Melovics Konrád: Meló, a büdibogár 92% ·
Összehasonlítás - Vibók Ildi: Sibi újabb meséi 92% ·
Összehasonlítás