Gyere, ​kicsim!… Gyere! 83 csillagozás

Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

„Könyvem ​megírásánál arra törekedtem, hogy a tollban-rejlő, jóra vezérlő gondolatok hatalmával küzdjek a nagy, nemzeti veszedelem: az Egyke és ma-holnap Egyse ellen” – vallja művéről a szerző. Dr. Tornyai János hivatását tekintve orvos volt. A parasztcsaládból származó, tehetséges fiú szülővárosában érettségizett, majd egyházközségi, városi segítséggel végig kiválóan tanulva a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát. Korányi klinikai gyakorlóéve, francia, német, svájci tanulmányút után nyitott rendelőt Vásárhelyen, 1926-ban. A nagy tudású, szociális gondolkodású orvos hamar népszerű lett. A szegény betegeket ingyen gyógyította, a betegség megelőzésének szükségességét, az egészséges életmódot hirdette.
1939-ben megjelent nemes szándékú, de viszonylag csekély esztétikai értékű regénye, a Gyere, kicsim! Gyere! És rögtön páratlan könyvsiker lett. 1944-ig nyolc kiadást ért, összesen 80 ezer példányban kelt el. Ezt a sikert még felül is múlta a rendszerváltás szabadságában… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1939

>!
Lánchíd, Budapest, 1997
254 oldal · ISBN: 9637497056
>!
Magánkiadás, Hódmezővásárhely, 1993
254 oldal
>!
Lánchíd, Budapest, 1991
254 oldal · puhatáblás · ISBN: 963027891X

1 további kiadás


Kedvencelte 13

Most olvassa 4

Várólistára tette 40

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Paulina_Sándorné P>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Nekem a vallás miatt sok volt ez a könyv. Mondjuk elfogultan is olvastam spoiler, így pláne nem jól álltam hozzá. Évike és Pista nagyon aranyosak voltak, imádtam, ahogy beszéltek. Cukik voltak. Nehéz sorsa volt Évikének, sok mindenen át kellett mennie. Hát a szüleit nem igazán tudom megérteni, mondjuk valamiért nem is kedveltem meg őket. A bárót nem kedveltem, fura egy figura volt. spoiler

NikoLetti>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Gyerekkoromban több könyvespolcon is láttam a családban. Aztán kikopott.
Kicsit bizar a borítója, olyan magasztosnak tűnik,mint a szentképek, de ugyanakkor mint valami Jancsi és Juliska történet , de nem egy boszorkány van a háttérben. :)
Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy különcsége ellenére , el szeretném olvasni.

Az első pár oldal, nagyon hasonlított Lakner Artúr: Édes mostoha című könyvére. Nem tévedtem sokat , pár év van a két kötet között.
Vannak kritikáim, de nem éltem akkor , nem tudom milyen volt az életszemlélet akkoriban.
Szerethető és ha a maga korában nézi az olvasó akkor egy szép történetet olvashatunk.

Fairymysz>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Huszonhat évvel ezelőtt olvastam először és még mindig ugyanolyan hatással van rám.
Annak idején nehéz volt hozzájutni, így a barátnőm fénymásolt példánya járt kézről kézre. Volt olyan, aki nekiállt egy füzetbe átmásolni magának az egészet.
Az egyetlen negatívum számomra a túlzott szenteskedés volt és off Viszont maga a történet kárpótol mindezért.

Ingryd>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Nekem is az Édesanyám ajánlotta először ezt a könyvet. Nagyon tetszett ez a szép történet, ami még abban az időben játszódik, amikor még értékelték a szeretetet, a családi kapcsolatokat, a szerelmet és a munkát. Kicsit túlzásnak érzetem a gyermekek selypítő-gőgicsélő szóhasználatát és a vallási megnyilvánulást. De ettől függetlenül szívbemarkoló és elgondolkodtató történet. Semmiképp sem gyerekeknek való történet!

1 hozzászólás
SallySlingshot>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Nagyon régen, 12 éves korom táján a került a kezembe ez a könyv a nagynéném révén, akinek egyik kedvence. Azt hiszem akkor még túl kicsi voltam ahhoz, hogy mindent tökéletesen felfogjak belőle, de arra emlékszem, hogy nagyon meghatónak találtam a történetet és egy mozzanat mélyen meg is ragadt bennem, amikor a kicsi Évike kiment a temetőbe az édesanyja sírjához.

boliczlola>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Mint sokaknak, nekem is az Édesanyám ajánlotta. Szívbemarkoló történet, nem mellesleg elgondolkodtató. Nekem tetszett:)

Erika_Rezso>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Nagyikám kedvenc könyve volt. Sokszor emlegette. Felnőttként, anyaként olvastam el, megríkatott.

Arabella>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Én is 14 éves koromban olvastam. Azóta minden „jó” ismerősömnek kölcsönadom és mindig vissza kell kérnem, mert egyébként náluk maradna….. :)

wallery>!
Tornyai János: Gyere, kicsim!… Gyere!

Elgondolkodtató, sírós könyv, ami jókor és jó helyen talált meg


Népszerű idézetek

Szédültnapraforgó>!

Egy éjszaka csendessége talán tanácsot ad, hogy bölcsen cselekedhess.

143. oldal

4 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!

…szíve alatt szendergő emberbimbó embervirágocskává nyilhassék.

67. oldal

5 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!

A gyermekeket szívből imádjátok,
Isten ajándékát el ne dobjátok!
Szörnyű az égi sors, mi vár az anyára!
Jaj… Ne hallgassatok az ördög szavára!
Édesanya ajkán az a legszebb zene,
tárt karral ha mondja: „Gyere, kicsim…! Gyere!”

254. oldal

1 hozzászólás
Szédültnapraforgó>!

– Adjon Isten neked is sok erőt, kicsi fiam és Isten erősítse bennetek a testvéri szeretet egymást oltalmazó erősségét, mert testvér nélkül sokszor de nehéz az élet! Nincs, aki védjen…! Nincs, aki oltalmazzon…! Nincs kinek panaszkodni…! Nincs kinek sírni…! És nincs kivel örülni…!

7. oldal

Szédültnapraforgó>!

…a zajos, változatos nagyúri életnél mennyivel tökéletesebb a csendes, meghitt családi élet békés nyugalma!

248. oldal

Szédültnapraforgó>!

Az életszeretet alapja a szenvedés! Most oltom lelkébe a fájdalomrügyet s az, alapja lesz majd az örömvirágnak! Megmondtam!: minden , vagy pusztul, vagy önmagából újra fejlődik s alkalmas lesz ismét a Nagyegészbe! Ehez idő kell! S a fejlődésnek vannak gyötrelmes szakaszai! Nézd: a tündöklő lepke kezdetben satnya kukacként odvas fák szűk résében szorong s a végén ragyogva díszíti a tavaszt!

93. oldal

Szédültnapraforgó>!

Én egy eltévedt ember vagyok nagyságos asszonyom, akinek életét elvették a vagyon- és rangéhes, gazdag szülők. Szinte a megkérdezésem nélkül összevarrtak egy nekem soha nem tetsző grófkisasszonnyal, aki engem szintén soha nem szeretett és aki soha nem bocsájtotta meg nekem az alacsonyabb báróságomat. Állandóan grófok és hercegek társaságába siet, mert ott érzi jól magát és amit nagy vagyona meg is enged számára. Elképzelheti a többit! Így fest belülről a tévesen ismert, hánytorgatott és talán irigyelt gazdagság és előkelőség. Én elmondhatom: rakott asztal mellett éhezem, népes vendégségben egyedül vagyok.

36. oldal

tschk>!

És örvendező készséggel elindult a jó öreg tisztelendő atyát harminc éve szolgáló Örzse néni, hogy hangulatot, nevetést, kacagást és segítséget vigyen a bánatos robotolók közé.

49. oldal

Szédültnapraforgó>!

Én tervszerűen vezetem művemet! Mi ma még talán rossznak látszik, abból holnap üdv és menekvés fakad!…Ez a baj most a Földön! Hit nélkül élnek és éltetek! Pedig aki csak kissé is felémfordítja lelkét, annak én világosságot gyujtok a Hit erejével s bennembízva halad életútain s bármily sötét felleg borul is reá, érzi, hogy abból egykor áldás esője hull.

110. oldal

tschk>!

Én nem bosszúálló Ura vagyok a világnak, hanem jóságos Istene! A jóságot érdemén felül jutalmazom! A rosszat? Ha csak lehet, irgalomból elfelejtem. Még a büntetésben is kegyes vagyok és áldást fakasztok a szenvedésből.

112. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

B. S. Aldrich: És lámpást adott kezembe az Úr
Szabó Magda: Pilátus
Lontai Léna: Könnyező liliomok
Gárdonyi Géza: Ida regénye
F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
Bauer Barbara: Az aranyműves fia
Janette Oke: Ha új nap virrad
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
B. E. Belle: Árvák
Tóth Krisztina: Akvárium