Mostohatestvérek 160 csillagozás

Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Nem könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1956

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Pöttyös könyvek Móra

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
210 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632995618
>!
Móra, Budapest, 1986
244 oldal · ISBN: 9631144860 · Illusztrálta: Reich Károly
>!
Móra, Budapest, 1977
300 oldal · ISBN: 9631108430 · Illusztrálta: Reich Károly

5 további kiadás


Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

id. Örvös Lászlóné (Mária) · Teri · Lilla · Pápai Lőrincné (Bori)


Kedvencelte 9

Most olvassa 10

Várólistára tette 41

Kívánságlistára tette 11


Kiemelt értékelések

Cukormalac P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Új kedvencet nem avattam, de nagyon jól esett a lelkemnek ez a kis retro ifjúsági regény. Az egyetlen tényező, ami miatt a mai 10-14 éveseknek nyilvánvalóan nehéz lehet azonosulni vele, az a kommunista felhang, de hát odapillantva az eredeti megjelenés évére (1956) csak azt tudom mondani: mindent értek. Mai szemmel nyilván erőltetett és demagóg, igen, de mindezt egy elnéző félmosollyal nyugtázhatjuk is és működőképes lesz, bármiféle súrlódás nélkül. (Legalább egy kicsit jobban megismerhetjük az akkori kort, mindennapokat és családon belüli viszonyokat, markánsan ellentétes helyzetű-életvitelű szereplőinknek köszönhetően.) A történet beindulásával és a cím figyelembevételével viszonylag könnyen kikövetkeztethető, mire és hogyan fog kifutni a sztori, az ember viszont akkor is ugyanúgy szurkol a szereplőknek, izgul értük, azt pedig kizártnak tartom, hogy ne tudná bárki hamar átadni magát ennek a valóban vakációs hangulatú, teljes joggal nyárinak nevezhető olvasmánynak. Érthető, hogyan tudott annak idején hat kiadást is megélni, tényleg elmondható róla, hogy generációk nőttek fel rajta és le merem fogadni, hogy egyes családokban ma is ott van a polcon, csak éppenséggel nagymamák ajánlgatják az unokáiknak. Engem most leginkább az érzékletes leírások gyönyörködtetek (a végkifejlet tényleg eléggé kiszámítható, de hát nem is a nagy megfejtések meg a világmegváltás miatt olvas ilyeneket az ember), a stílussal összességében semmi gond nem volt, jól sikerültek a karakterábrázolások, s bár kellett egy kis idő, míg elkaptam a fonalat, örömmel forgattam a lapokat és éreztem magam Visegrádon. Az is határozottan tetszett, hogy nem teljesen rózsaszín, igenis belefér egy kis dráma meg szívfacsarás, amik miatt sokkal közelebb állónak érzi magához az ember, az ilyen dolgokat pedig én mindig díjazom. És rendkívül találónak gondolom a méltatlanul elfeledett kincsesláda kifejezést az ilyen és ehhez hasonló könyvekre, mert bár eljárhatott felettük az idő, valamit azért csak tudtak/tudnak, ha 2022-ben is előszeretettel fogjuk, olvassuk, szeretjük őket…

>!
Móra, Budapest, 1986
244 oldal · ISBN: 9631144860 · Illusztrálta: Reich Károly
blueviolet P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Picit komolyabb könyv ez, mint amire számítottam, de hozza a pöttyös kötetek színvonalát, ugyanolyan kedves és bájos ez is. A karakterek hibáik ellenére – vagy épp azok miatt – nagyon szerethetőek. Még Lilla, a burokban nevelkedett, túlféltett kislány is, aki elszántan igyekszik gyűlölni új mostohatestvérét, miközben valójában inkább irigyli annak könnyed életvidámságát. A történet tökéletesen kiszámítható, de ez nem vesz el semmit a könyv értékéből, továbbra is együtt izgulunk a szereplőkkel.
Üdítő nyári olvasmány, főleg a retro ifjúsági vonal kedvelőinek.

fióka>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Ez volt a mostanában újraolvasott Thury-regények közül a legjobb, bár… Rendben, ’56-ban jelent meg, ez már nagyjából elmond mindent, ám egyszerre mérgelődök és kacagok azon, hogy a szocialista társadalmi utópia mindig milyen figurákat diktált. A burzsoá kivétel nélkül mindig sznob, hülye, gyenge (fizikailag s szellemileg egyaránt), hisztis, válogatós, melankolikus, beteges, még az is hátrányaként említhető, hogy idegen nyelveken is beszél. Szegény, hát nem sajnálatra méltó? A nép fia azonban! Pardon, a lánya, jelen esetben. Az talpraesett, egészséges, mindigvidám, mindigsegítőkész, mindigmosolygós, műveletlen, ám folyton tanulni akaró, rendkívül empatikus és egyáltalán, ő a nép. Ráadásul itt jön az összehasonlítás, ami természetesen abban a korszakban mindig a népnek kedvezett, szerencsére abból volt a több. Az már lényegtelen, hogy nem kellett volna összehasonlítani. És még nagyon sok mindent nem kellett volna. Kétségtelen azonban, hogy a könyv varázslatos (összehasonlítva más Thury-művekkel), generációk nőttek fel rajta és még mindig érdemes elolvasni – egészen sok szempontból. Ki-ki találja meg a magáét.

4 hozzászólás
pillangobox P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Nagyon egyszerű történet egy újonnan, és gyorsan összeállt mozaikcsaládról szól, ahol a két kislányra a nagymamák vigyáznak a nyári szünidő alatt, míg a szülők a nászútjukat töltik. Kicsit furcsa volt számomra az elején, hogy lényegében az esküvőt követően ismerkednek meg egymással a család tagjai, és ezt követően a szülők kilépnek a képből.

A két kislány eltérő társadalmi szintről érkezett, noha itt is érezhető, hogy ez nem feltétlenül van így, és csak nagyyszülői nevelés miatt alakulhatott ki ez a rétegződés. Nagyon érdekes, és izgalmas volt, ahogy a két kislány, és a két nagymama először találkozik egymással, és felmérik a másikat. Nekem sokkal inkább kellemesebb, és barátibb volt a kis Teri, és nagymamája, mint Lilláék. Ezt a történet is igazolta, hisz a vidékről jött Terike egyből rácsodálkozik mindenre, számára minden érdekes, izgalmas, olyan átéléssel, szívmelengetően mesélt a nagymamájának a napi kalandjairól, ugyanakkor Lilla és nagymamája folyton kesereg, és szabályok közé szeretné szorítani a másik családdal való mindennapi életet.

Tetszett, ahogy a két nagymama lassan közeledik egymáshoz, ahogy Pápainé mélységeit feltárva tanítja a kicsit sznob Örvösnét, aki mindennap egy kicsit közelebb merészkedik a másik családhoz. Lilla keserűsége bosszantott, ahogy mindenből kivonja magát, és próbálja a nagymamáját is manipulálni, kisajátítani. Szerencsére a bölcs Pápainé a maga egyszerűségében sokat tanít nekik.

Ahogy lenni szokott a történetben azért van egy váltás, amikor egy hirtelen vett trauma miatt a karakterek összetalálkoznak. Nekem ez a trauma volt az a pont, ami rendkívül megmelengette a szívemet, és könnyeket csalt a szemembe, ahogy a vélt vagy valós sérelmek a felszínre buktak, és megoldották a kialakult feszültséget.

Összegezve, amikor a könyvet elkezdtem, nem sok reményt fűztem ahhoz, hogy ez nekem tetszeni fog, azonban pont az egyszerűsége, a hétköznapi karakterei miatt, amiatt az érzés miatt, hogy akár ez én is lehetek, velem is megtörténetett volna, kezdett közelebb húzni a könyv magához. A katarzis a trauma megoldása után következett be nálam, amikor a szívek kinyíltak, és egymáshoz értek.

Egy aprócska megjegyzés még a könyvvel kapcsolatban: nagyon érződik a kommunista szemléletmód. Engem ezenkívül kicsit meg is döbbentett a szülők viselkedése, ahogy az esküvő után full ismeretlen emberekre bízzák szeretett családtagjaikat, és elmennek nászútra, utána pedig az üzem érdekében mindenféle konferencián, és előadáson vesznek részt, amikor ott lenne a helyük a gyerekekkel. Ezek azonban nem vontak le számomra a könyv értékéből, mert számomra sokat adott a nagymamák fokozatos közeledése, és a kislányok eltérő neveltetése miatti civakodása, ahogy elsimították egymás között ezeket.

Paulina_Sándorné P>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Valami miatt nem tudott lekötni. Lilla aranyos lett volna, de annyira idegesítő volt az elején a stílusa, a viselkedése. spoiler Teri a harsányabb, vidámabb lány. A szülők érdekesek voltak, tiszta ellentétei egymásnak. Nem gondoltam volna a család, hogy spoiler A nagymamák érdekesek voltak. Jó volt erről a korszakról olvasni, visszamenni az időben, hallani a nagyi hangját, ahogy mesél erről az időszakról.

Katja_Magnus>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Szerettem ezt a könyvet.

Azt hiszem visszaadta egy kicsit a fiatal felnőttkoromban olvasott pöttyös könyvek hangulatát. Az elején döcögős, a végén happy end.
Kicsit sem volt rózsaszín, inkább életszagú.

Teri az elején kicsit falusias volt, aztán kikupalodott. Mondjuk, engem egyáltalán nem zavar, ahogy beszél, mert így is, úgy is belopta magát a kis szívembe.
Lilla meg , hát, Lilla. Szóra sem érdemes.

2 hozzászólás
Emmus>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Ennek a regénynek már a címe is sokatmondó, az olvasó tudja, hogy valószínű pozitív kicsengése lesz a történetnek és ez így is van.
Már a szereplők nevei is egyfajta besorlás a társadalmi ranglétrán mint pl: mérnökné.
Ez a lélektani regény tükör a rossz beidegződéseinknek, félelmeinknek, korlátainknak és hogy mindezek hogyan hatnak a közvetlen környezetünkben élőkre és nem utolsó sorban ránk.
Nagymamáknak előszeretettel ajánlott.
A regény nem szűkölködik helytörténeti ismeretek közzétételével sem. Megismerjük a várost ahol a történet játszódik annak múltját sőtt régészeti leleteit is ez számomra nagyon egyedivé tette a regényt, mert ugyan ez nem kapcsolódik szorosan a fő történeti szálhoz, ugyanakkor az életünk része a hely ahol élünk.
Fantaszikus, kortalan regény.

Miamona>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Szorítottam a mostohatestvérekért, és bár tudni lehet mi lesz a vége, az út, ami odáig elvezet elég göröngyös, jókat lehet rajta bucskázni. Annyi bölcsesség van ezekben a talán rég elfeledett kis kincsesládákban, hogy lázasan folytatom a kutatást. Bár Fehér Klárán nem tudott túltenni, Thury Zsuzsa is szívembe lopta magát. Ha újraszülethetnék, biztos, hogy pöttyös könyv író lennék!

Bővebben: http://miamonakonyveldeje.blogspot.hu/2013/04/thury-zsu…

Pudlimoly78>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Ha lányregény, akkor nekem Thury Zsuzsa off… most sem kellett csalódnom. Teri és Lilla, Pápai Bori és Mária története egyszerűen szívmelengető, az ember szeretne örökre velük maradni 1955 júliusában, Visegrádon. Visszarepülni a falusi nyárba, a Népboltok közé, amikor a gyerekek még egész nap kint játszottak együtt, és az egész világ olyan igazi volt. Az érzések, az emberi kapcsolatok is. Thury Zsuzsa mesterien ábrázolja a lélek apró rezdüléseit, és nagyszerűen, finom ecsetvonásokkal festi meg a család minden tagját a kislánytól az öregasszonyig – tűpontosan. A legfontosabb, amit a mostohatestvérektől – és nagymamáiktól – tanultam: mindent meg lehet, és meg is kell beszélni, mert nincs olyan probléma, ami ne lenne megoldható – csak akarni kell, és őszintén, szeretettel fordulni a másik felé.

>!
Móra, Budapest, 1977
300 oldal · ISBN: 9631108430 · Illusztrálta: Reich Károly
Levenzia>!
Thury Zsuzsa: Mostohatestvérek

Eddig még nem olvastam ezt a pöttyöst, viszont most jó pár darab hozzám került, és gondoltam pótolni fogom. Maga a történet nem egy bonyolult, lényegében kiszámítható.Újonnan „ összerakott ” család, másfajta neveltetés, más társadalmi osztály. Gyűlölködés. Megbékülés. Kicsi dráma, és boldog végkifejlet. Az elején nekem kicsit sok volt a propaganda, de szerencsére a kötelező körök után már csak a történet és egy kis történelem volt a lényeg.


Népszerű idézetek

Miamona>!

Az ifjúság tele van élménnyel. Annyi van belőle, oly vad iramban követi egyik a másikat, hogy az agysejtek éppen csak befogadják azokat, ahogy jönnek nagy összevisszaságban. Azután eljön az idő, úgy hatvan esztendőn túl, mikor az összegyűjtött élményből emlék lesz, s az ember, hiszen egyre több szabad idővel rendelkezik, most már szépen, módszeresen rendet teremt a zűrzavarban. Az idő közben megtisztítja, fényesre csiszolja a hajdani élményeket; egyik összezsugorodik, másikat váratlan jelentőséggel ruházzák fel az évek – így kerül minden a maga helyére.

Miamona>!

[…] csodálatos, hogy mennyit tud elviselni az ember, csodálatos…

psn>!

Nekem te… közelebb állsz hozzám mindenkinél, mindenestül! Ha kimondasz valamit, mintha a magam gondolata volna… Te vagy nekem… te vagy…

Miamona>!

[…] az ember olyan, amilyennek a természet megalkotta, kár azon töprenkedni. Vannak változtathatatlan tények, megmásíthatatlan események, s csak a bolond ember lamentál, hogy ennek így vagy amúgy kellett volna történnie – így gondolkozott pápai Lőrincné.

Miamona>!

– Hiszen ha az én unokámnak volna efféle érzékeny idegrendszere, tudom, mivel kúrálnám.
– Mivel?
– Egy jót húznék a hátuljára.

Kapcsolódó szócikkek: Pápai Lőrincné (Bori)
Cheril>!

Ebben a korban rohamosan kopik már a szerkezet, romlik a hallás, a
látás, az ember hol a derekát fájlalja, hol a lábát, de legtöbbször mind a
kettőt. Odabent, a test belsejében valami pusztít, alattomosan és
kérlelhetetlenül, rettenetes ez.

Cheril>!

– Nem! – Örvös László tiltakozón felemelte a kezét, és kiáltott: – Nem!
Nekem te… közelebb állsz hozzám mindenkinél, mindenestül! Ha kimondasz
valamit, mintha a magam gondolata volna… Te vagy nekem… te vagy…
Mély megindultságában nem tudta folytatni, de Eszti megértette. És ha
Pápai Eszti nem is volt érzelmes lélek, magában befejezte a szakadozott
mondatot: „Nekem is te… a fejed formája, a kezed, a suta mozdulataid, amit
mondasz és amit gondolsz, minden ismerős, mintha együtt jártunk volna a
fóti iskolába, és jó, nagyon jó veled lenni.”

Emmus>!

– Szóval megérkeztünk – fejezte be Róbert Visegrád történelmi és közelmúltjával foglalkozó szakszerű előadását, s gizgazos falusi udvarra tessékelte Terit.

95. oldal

>!

Az egyre ismétlődő kifejezés Teri érdeklődését is felkelti.
– Mi az a tranzisztor? – kérdezi.
A férfi felegyenesedik, készségesen belekezd:
– A tranzisztor egészen parányi… hogy jobban megértsd… szóval parányi, úgynevezett félvezető…
A kislány tekintetében a legteljesebb értetlenség és zavar. Eszti nevet, lefogja a férje kezét, és ő veszi át a szót:
– Képzelj el egy olyan kicsi csövet, amelynek felhasználásával cigarettatárca nagyságú rádiót gyártanak. Kisebbet, mint a tenyered. Láttál már nagyothalló készüléket? Na, ha láttál, tudod, hogy roppant bonyolult szerkezet. A tranzisztor segítségével majd olyant gyártunk, ami egy női hajcsatban is elhelyezhető.

>!

Lilla álldogált az ajtóban, az öregasszony meg mintha nem látná, komótosan végezte a dolgát.
– Bori néni!
Lilla hangja egészen elvékonyodott, félős volt, hogy a levegőben megtett rövid útján elszakad, semmivé lesz.
– No mi az, lelkem? – érkezett a nyájas válasz.
A kislány átölelte a terebélyes derekat – ez volt az egész.


Hasonló könyvek címkék alapján

L. M. Montgomery: Anne gyermekei a háborúban
Bogáti Péter: Az ágasvári csata
Lucy Strange: A világítótorony legendája
Molnár T. Eszter: Most már igazán
Nemere István: A fantasztikus nagynéni
Baár Tünde: A mezítlábas grófnő
Balázs Sándor: Pozsonyi diákok
Sziklai Róbert: Lakli
Petrovácz István: Tavasz Óbudán
Aux Eliza: Ózonőrök