A ​tűzpiros üveggömb 338 csillagozás

Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

A regény egyik főhőse egy édes, kicsi lány, akit elszakít szüleitől a történelem, de mindenütt mindenki szeretettel veszi körül.
A másik Kabai Erzsébet, csaknem felnőtt nő. Ellentmondásos egyéniség. Saját és társai egyhangú, csaknem szürke életét gyakran pezsdíti fel különc magatartásával. Tüskés modora részben felvett póz, részben hányatott sorsának következménye.
Amióta az eszét tudja, árva, nincsenek rokonai, nincs otthona. Mégis újra és újra elfogja a gyötrő érzés, hogy volt időszak, amikor ő boldog volt és szerették.
Hol? Mikor? Arra nem emlékszik.

Eredeti megjelenés éve: 1962

Tagok ajánlása: 13 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Csíkos könyvek Móra

>!
Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2010
306 oldal · ISBN: 9789632995205
>!
Fapadoskönyv, Budapest, 2010
282 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632995205
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2006
376 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639492310

9 további kiadás


Enciklopédia 9

Szereplők népszerűség szerint

Bittó Lajos (Laji) · Cseh Aranka · Drahos László · Éder Anna

Helyszínek népszerűség szerint

Eger


Kedvencelte 79

Most olvassa 9

Várólistára tette 108

Kívánságlistára tette 28


Kiemelt értékelések

Cs_N_Kinga P>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Ez az értékelés valahogy/valahol el/lemaradt, nem véletlenül…
2. vh-s könyv és csíkos…. szerintem többet nem is kell mondani. Ezt a könyvet még tavaly olvastam, és biztos hogy valamikor újra fogom olvasni. Ez volt az a könyv, ahol nem tudtam értékelést írni…… Talán ha másodjára elolvasom könnyebb lesz írni róla. Abszolút újraolvasós.

2022-es újraolvasásnál sem könnyebb értékelést írni. Mikor egy olyan korban vagyunk, ahol egymás súgják be emberek, szülőt és gyermekét választjuk el, nehogy elhurcolják az anyát is…. Egy kislány története ez, akivel majdnem megtörtént ez, de nem lett sokkal jobb, hiszen az apukát miután elviszik, édesanyja próbálja előkeríteni de kevés sikerrel, közben be is árulják, külön szakadnak, majd ahogy újraegyesülhetnének, az anyukát lányát védve lelövik. A kislány sokkot kap, nem emlékszik semmire. Majd hirtelen már tini/fiatal felnőtt és udvarlói lesznek, két teljesen más ember. Az egyik természetesen jobban tetszik neki. A vége szívszorító. Egy szép lányregény ez, kis korrajzzal. A fél csillag levonás marad, mert picit lassú volt nekem.
https://www.youtube.com/watch

pannik>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Alig tudtam letenni.
A története beszippantott már az elején és a későbbiekben bár sokkal kiszámíthatóbbá vált azért végig fenntartotta az érdeklődésemet.
Szépen van megírva, szerethetőek a szereplők. Elején annyira drukkoltam, hogy a szétszakadt család együtt legyen, annyira izgultam értük, hogy szinte a körmömet rágtam (sosem rágom). Nem tudom, hogy fantázia kellett-e ehhez a könyvhöz vagy valós töredék események összerakásából építkezett (utóbbira tippelek de nem néztem utána) de az biztos, hogy az események egymásutánja eléggé megdöbbentő.
Az alapötlet lépései mint a gyöngyszemek, nagyon szépen vannak felfűzve nekem sem sok sem kevés nem volt, amit kaptam ebben a könyvben azt szívesen olvastam.
Azt gondolom a szereplők viselkedése a korabeli elvárásoknak megfelelő és számunkra távoli, mind a tisztességesség, mind a becsületesség, mind az igazságosság, és az esetenkénti félreértések eltúlzottnak tűnhetnek, de azt el tudom képzelni, hogy abban a korban nem voltak túlzottak és ezt nem tudom ennyi év távlatából felróni.
A leányszálló lakói is roppant izgalmasak, mind olyan, mint megannyi színes könyv, érdekes történetekkel, származással, viselkedéssel. Ezt is szerettem olvasni.
A szerelmi szál aztán elég meghökkentő fordulatokkal van tarkítva, nekem nem ezt tetszett benne a legjobban, a mellékszereplők, az előzmény, a karakterek izgalmassága előbbre van, de persze ez egy fontos vonal ami egy lányregény gerince és érdekes volt ez is.

Összességében szerettem ezt a könyvet na, örülök, hogy megszereztem és nem várattam tovább a polcon.

ppeva P>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Fura dolog újraolvasni gyerekkori, kedves emlékként őrizgetett olvasmányokat. Némelyik időtállónak bizonyul, némelyik legalább nosztalgikus hangulatba ringat, de van olyan is, ahol felnőtt fejjel bizony már kritikus szemmel vizsgálgatja az ember: ez tetszett nekem?!
Először a hetvenes évek elején olvashattam ezt a könyvet, biztos nem régebben, mert a szüleim szigorúan tartották magukat a korhatáros jelöléshez: csíkos könyveket nem engedtek a kezembe 16 éves koromig… (Ma már egy ilyen könyv 12-es karikát se kapna, de még régen is megmosolyognivaló volt.) Érdekes, hogy nem hagyott bennem a történet konkrét emlékeket, összesen egy jelenetre emlékeztem élesen a végéről, meg arra, hogy tetszett. Most, hogy újraolvastam, nagyon feltűnő volt, hogy tulajdonképpen szinte semmire sem emlékeztem az egészből!
Nemcsak az 50-60-as évek, de még a 70-es évek ifjúsági könyveinek egy része (jó része?) sem maradt mentes a vonalas nevelési célzattól, de szerencsés esetben sikerült burkoltan belevinni a kötelezőt. Ebben a könyvben azonban túlságosan gyakran kilógott a lóláb vörös farok.* Időnként szinte felmondták a leckéket és tanulságokat, mint a Szomszédok sorozatban. Ez zavart legjobban, meg a sok egysíkú, sablonos szereplő. Minden ki volt mérve, adagolva: legyen a lányszálláson vallásos falusi lány és könnyűvérű, külföldiekkel (csak nem csehszlovák turistákkal?!) ismerkedő „pillangó”, szép és csúnya, vad és szelíd lány, még könyvmoly is.** Persze, így szokott ez lenni, de itt volt benne keresettség (előszeretettel konfrontálta az ellentétes szereplőket), szándékos sarkítás, olykor a karikírozásig. Nemcsak a lányszállás lakóinál, de a többi alaknál vagy épp a házaspároknál is. És aki csúnya volt, arról minden felbukkanásakor le kellett ezt írni, aki szép volt, arról is – mintha ez lenne a legeslegfontosabb jellemzője egy (nőnemű) embernek.
Voltak a könyvben nagyon „csinált” konfliktusok is, amikben be lehetett mutatni a szereplők fejlődését/bukását (ld. ominózus pofozkodós jelenet – engem ebben nem az bosszantott, mint @cseri-t, hanem maga a konfliktus mesterkéltsége).
Az írónő pedig szinte szerelmes volt Nyuszi-Ildikó-Erzsébetbe.
Szóval nem volt valami jó könyv, sajnos.
Azért csak örülök, hogy újraolvastam. Egy legendával kevesebb… Mert akarva-akaratlanul, korlátozott emlékeim dacára (vagy épp ellenére) így gondoltam vissza erre a könyve.

*egykor így emlegettük a filmekben, könyvekben feltűnő (és túlságosan átlátszó) kommunista tanulságokat
**egy 16 éves falusi (és minden másban nagyon butuskának ábrázolt) kislány, aki falja Tolsztojt és Dosztojevszkijt (a férjemnek meséltem a könyvről, ő a 60-as években szövőgyárban dolgozott, és szerinte ilyesmi a fehér hollónál is ritkább volt)

2 hozzászólás
mdmselle I>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

A végét kétszer is elolvastam, olyan szívszaggatóan, olyan könnypotyogtatóan szép!

19 hozzászólás
Annamarie P>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Ezt tényleg kár lett volna kihagyni.
A csíkos-pöttyös könyvekkel kapcsolatban mindig ugyanaz érzem,:
„-De kár, hogy nem gyerekkoromban olvastam!”
Bár ennek a könyvnek a politikai, történelmi hátterét biztos nem értettem volna akkoriban.
Az alig négyéves Ildikó édesapját, Sárik Mihályt egyik nap elhurcolják otthonából, a család számára érthetetlen okokból. Fiatal felesége kétségbeesetten kapkodva, rossz döntések sorozatát hozza meg, aminek következményeként elszakad kislányától. Ildikó árván nő föl, nem ismeri nevét, gyökereit, nincsenek csak halvány emlékei.
Thury Zsuzsa hihetetlen aprólékosan vezeti vissza a felnőtt lány, Kabai Erzsébet életét a múltjába. A véletlen találkozások, a lány szűnni nem akaró keresése és a lassú változások eredményeként 15 év után fény derül arra, hogy mi történt 1944 októberében. Mind eközben az egyszerű, dolgos hétköznapok ábrázolásával kitűnő korrajzot kapunk.
Nagyon örülök, hogy hallgattam az unszolásotokra, és nem dobtam oda Thury Zsuzsát a Francia kislány után, mert ebben a sokkal józanabbul megírt történetben tehetségének számos árnyalatát ismerhettem meg. A leányszálló életképeiből összerakott montázs az írónő figyelmes lélekismeretét és emberismeretét igazolja. Megannyi hasonszőrű lány egy rakáson, és mind más, olyan elevenek, nyüzsgők, szerelemre kiéhezettek, olyan igaziak.
De ugyanezt a valószerűséget emelném ki Lalji alakjában, azt a vad, kötekedő, macsó fickót, aki minden vagánysága ellenére szíve legmélyéig meg tud rendülni. Folytathatnám a sort, mert Drahos, Erzsi udvarlója is hasonlóan kidolgozott, tökéletes lenyomata egy egész más, de ugyancsak valóságos típusnak. Ugyanezt mondhatnám a Bittó családról, vagy Horváth Imréről.
Összességében megkockáztatom azt, hogy talán ennek a könyvnek helye lenne a kötelező olvasmányok között. Egy arra alkalmas tanár szépen le tudná vezetni az irodalmi eszköztárat, a cselekmény alakítását, a nagyobb időbeli ugrások megvalósítását, a jellemrajzokat, összekötve a történelmi háttérrel, illetve, hogy milyen sílusban volt ajánlott írni a hatvanas évek elején.

2 hozzászólás
vighagika>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Nem voltam eddig jóban a csíkos könyvekkel, valamiért a pöttyös lányregények sokkal jobban tetszettek. Ez viszont nem volt rossz, kevésbé volt unalmas és vontatott, mint az eddigiek. Még mindig hátrány viszont, mint jó néhány régi könyvnél, hogy szokatlanul lassú a cselekmény.

Droci>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Újraolvastam….nem véletlenül :)) Olyan örök darab könyv ez az életemben, amiről halálom órájáig nem fogok lemondani soha. Ha egy kis szívmelengető történetre vágyom, csak elő-előkapom és elmerülök minden egyes sorában, cselekményszálában, ami akárhányszor olvasom is el, mindig ugyanolyan érdekes.
Szegény viharvert állapotát mutatja, hogy nem csak én, hanem édesanyám is jó párszor a kezei közé vette (hiszen tőle örököltem meg), lassan bizonyos oldalakat alig fog a kötés, de még tartja magát a könyv :)
Most felnőtt fejjel nem csak azt a mesés világot láttam meg benne, mint egykor, hanem az akkori kor szellemiségét, fájdalmait, bánatát. Mert ez a könyv nemcsak egy habosbabos tündérmese, hanem a sorok között olyan dolgok/események leírása is lüktet, ami előtt máig csak ingatni tudom a fejem. A II. világháború is méltán hagyott nyomott maga után és talán számunkra – akik csupán olvasnak róla – nem mindig egyértelmű/felfogható az a borzalom, ami akkor megesett. Családok hullottak szét, árván maradt gyerekek tömkelege, elvesztett szerettek sokasága és lehetne sorolni. Pont ezért szeretem ezt a könyvet, mert olyan sok dologról gondolkoztat el, amin bárhogy is igyekszem úgysem fogom megérteni.
A második része a könyvnek pedig csak olyan édesen mázos szelet, ahol nyomon követhetjük a már felnőtt Ildikó alias Kabai Erzsi sorsának alakulását.
Örök szerelem lesz közöttem és a könyv között :)

8 hozzászólás
Mariann_Czenema P>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Az első száz oldal, mint bevezetés, időnként a főhős felmenői miatt dögunalom, de egy szerethető, kitalálható történet, rengeteg különböző karakterrel, sőt osztálytípussal a 2.világháború idejéből.

3 hozzászólás
Hoacin>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Érdekes, felnőttként is izgalmas ifjúsági regény, amit a korhűen didaktikus, kötelező jelleggel beleszőtt propaganda állítások úgy szakítanak meg néhol, akár igényes kalandfilmet az ordító samponreklámok. Főhősünk, az árva, és múltjából csak homályos pillanatokra visszaemlékező Kabai Erzsi szerethető figura, józan humorral, és alapos igazságérzettel áll helyt az életben, mint ifjú szövőnő. A leányszállás, ahol él, természetesen a világ legbulisabb helye, fene sem gondolta volna, hogy már 1958ban ily lazák voltak a fiatal hölgyek. Mohón habzsolták az élvezeteket, minduntalan új fiúk, új történetek, aki visszafogottabb tempóban él, vasszűz. Az idős korosztály persze már akkor sem értette a fiatalokat, micsoda züllés, soknak egyre megy, utcán és villamoson, moziban és kapuk alatt, a csók elengedhetetlen tartozéka futó kapcsolatoknak is. Erzsi és barátnői természetesen illedelmesen visszafogottabbak, bár udvarlója majd mindnek van. Főhősünknek egész véletlenül a lányregények tipikus karaktere: a csuda jóképű, zord gyökér macsó, akiről triviális, hogy a regény közepén kiderül: a rosszfiús, verekedős attribútumok dacára persze vannak ám érzelmei.
A történet annak ellenére is olvastatta magát, hogy számomra néhol kissé csöpög (mások ezt általában pityergősnek, és meghatónak címkézik, én meg kissé feszengek, mint mikor tartózkodó angol pottyan egy érzelmektől túlfűtött olasz társaságba), és sűrűn hullanak az elején már említett harsogó reklámok: a vallásos lány természetesen butuska, a téeszbe büszkén, áhítattal lépünk be, a galád, gazdag svábok maguknak bezzeg villákat építenek a hegyen, spekulációra meg csak ócska tömegszállásokat, régen minden rossz volt, most boldog, biztonságos, csodás az élet! A szép és elegáns, gazdag lány persze csúnya módon szerezte a pénzét, púder van a fejében, meg nylonbugyi, sőt, platinaszőke vén dög! :D (A 31 éves gondnoknő is öregnek van titulálva).
A hosszan taglalt életsorsok ellenére sem untam sehol a könyvet: a hibáival együtt is olvasmányos, a tragédiák dacára is bájos, karakán főhősnőnk pedig igazán szimpatikus.

Amúgy az egykor kertes házakkal, tűzpiros üveggömbökkel teli Lajos utca mára panelland, úgyhogy örülhet Bittó Lajos, aki a történetben azon kesereg, hogy szépül, és modern, új lakótömbökkel épül be a város, csak náluk nem fejlődik semmi.

Bittó Lajos néhány hüvelyknyi szemmagasságból lenézett a lányra, hetykén, mintha fütyörészne.
Szeret sétálni?kérdezte.
Attól függ, kivel.
Mondjuk, velem.
Erzsinek akkorát rándult a válla, hogy egyensúlyát veszítve egy másodpercre a fiúnak tántorodott.
Maximum egy órám van – mondta, – indul a vonatom. Jelzem, utálom a sört.
Azon nem múlik. Hogy hívják?
Zenóbia.
Gyakori név. Egész sereg Zenóbiát ismerek.

2 hozzászólás
AeS P>!
Thury Zsuzsa: A tűzpiros üveggömb

Nagyon nem szeretem, amikor valaki felnőtt fejjel veszi kézbe azokat az ifjúsági könyveket, amiket akkoriban nem olvasott, és aztán jól lehúzza azokat, de sajnos most én sem tehetek másként. Ez valahogy kimaradt a gyerekkori pöttyös-csíkos időszakból, pedig falták körülöttem sokan, szóval elérkezettnek láttam az időt, hogy leemeljem egy Könyvszekérről, de nem kellett volna.
Nem a propagandával van bajom, azzal kapcsolatban egyszerűen döntést kell hozni: vagy lebontom az olvasmányról, vagy nem olvasok abból az időszakból származó ifjúsági regényeket. Én inkább lebontom a könyvről, de ami marad, az sem tetszett, és mivel sok idő telt el az olvasás és értékelés között, de arra, ami idegesített, még mindig emlékszem, kimondom: megbolondultam attól, hogy a főhősünk spoiler. Megbolondultam.
Tényleg, ha fél év után ez maradt meg, akkor mit írhatnék még? Mit? Azt, hogy gyerekkorban olvastassátok, ne várjátok meg, amíg betöltitek a harmincat.

3 hozzászólás

Népszerű idézetek

Uzsonna>!

A félelem kezdetben az ember bőrét borzongatja, azután mind mélyebbre hatol, céltudatosan terjed az ideghálózat szövevényes útján, míg valamennyi finom szálacskát bevonja tapadós rétegével.

70. oldal

Kapcsolódó szócikkek: félelem
2 hozzászólás
dre>!

– […] Menekülhet az ember önmagába? A világ utána settenkedik.

127. oldal

eriksa>!

Eddig csak léteztem a világon, de most mindenre képes volnék érted. Kidönteném azt a vén fát, elhordanám a hegyet, annyi bennem az erő! […] Mit tegyek érted? Éjszaka kinyitom a rádiót, mert jó rád gondolni, ha szól a zene. Azon veszem észre magam, hogy a nevedet mondom, és már attól is rám szakad a boldogság. A szenvedés is jó. Rohanok az utcán, mindenütt téged kereslek.
– Én is, hiszen én is – súgta a lány.
– Annyit tervezek… hosszú még az élet. Te! Te!

310. oldal

1 hozzászólás
Pudlimoly78>!

De a legzárkózottabb léleknek is van egy meghitt embere, aki előtt megnyílik, s akivel fenntartás nélkül közli a gondolatait.

260. oldal (Móra, 1976.)

mandyquick>!

– Szeretsz te engem úgy, mint én, hogy még fáj is? Esküdj!
Erzsi dadogott.
– Esküszöm.
– Jó. Eddig csak léteztem a világon, de most mindenre képes volnék érted. Kidönteném azt a vén fát… elhordanám a hegyet, annyi bennem az erő! – Elragadta a szenvedély, sápadt volt a szája széléig. – Mit tegyek érted? Mivé legyek érted? Éjszaka kinyitom a rádiót, mert jó rád gondolni, ha szól a zene. Azon veszem észre magam, hogy a nevedet mondom, és már attól is rám szakad a boldogság. A szenvedés is jó. Rohanok az utcán, mindenütt téged kereslek.

ppeva P>!

– Az én vőlegényem Egerben katonáskodik. Egy éve van hátra. Autóbuszvezető távolsági járaton. Mindene a kártya, lesz vele elég bánatom. Majd megmutatom a képét. A Drahos szebb. Hát csak aludj egyet, mielőtt döntenél.

178. oldal (Könyvmolyképző, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Cseh Aranka · Drahos László · Eger
Annigine>!

Korántsem lassan érő gyümölcs a szerelem, nem vár tavaszi záporra és napsütésre; lesújt, mint a villám, hófúvásban is és villanyfényben.

272. oldal (Móra, 1971)

1 hozzászólás
Szelén>!

A Nagykörút egész szélességében német katonai gépkocsik vonultak a Nyugati pályaudvar felé.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Nagykörút · Nyugati pályaudvar
ppeva P>!

Voltak törekvők, tanulni vágyók, akik a szakmájukban igyekeztek előbbre; az irodalomnak is akadtak rajongói, ezek elolvastak mindent, válogatás nélkül, a tizenhat éves Éder Anna, a könyvmoly, szenvedélylyel (sic!) mesélte a regények tartalmát.

182. oldal (Könyvmolyképző, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Éder Anna · könyvmoly
2 hozzászólás
zsofiabalis>!

Gedeon Ferenc ásító közönnyel tűrte ájtatos feleségének fensőséges magatartását, az asszony meg a kurta-furcsa módot, ahogyan a férje kezelte, s csak a lélek mélyén szunnyadt mindkettőben a lázadás, amiért a sors oly szűkmarkúan mért nekik boldogságot.

50. oldal (Könyvmolyképző, 2004)


Hasonló könyvek címkék alapján

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!
Leiner Laura: Egyszer
Leiner Laura: Mindig karácsony
Ecsédi Orsolya: Juli vagyok, könyvmoly
Szirmay Ágnes: Szerelemre castingolva
Leiner Laura: Bízz bennem
Leiner Laura: Ég veled
Leiner Laura: Bábel
Bakó Liza: Csíííz!