A tetralógia köteteinek címei: Jákob történetei; A fiatal József; József egyiptomban; József a kenyéradó.Az író a hatalmas regény megírásához számos forrásmunkát használt. Természetesen mindenekelőtt az Ószövetség első könyvében, a Genezisben található József-történetet, az ókori héber irodalom egyik legszebb, művészileg megformált alkotását, de ismerte és felhasználta az úgynevezett rabbinikus iratokat, az iszlám szent könyvének, a Koránnak, a korai keresztény irodalomnak, a Firdauszi perzsa költő eposzának változatait, motívumait. Nemcsak a József-feldolgozásokból, az Ószövetség mítoszanyagából merített azonban, hanem az ókori Közel-kelet őstörténeti mondáiból, vallási irodalmából is beépített művébe, amely ilyen módon az ókori Kelet kultúrájának összegzése, művészi újraköltése és értelmezése is.A regény József életének egyes állomásait, mint a ködbe vezető múlt újra meg újra ismétlődő eseményeinek magasabb szinten történő beteljesülését ábrázolja. Ugyanígy József – a mítikus őskollektívumból kiszakadt, öntudatra ébredt személyiség – csupán előképe Jézusnak, az Isten-embernek, aki ezt az egocentrikus ént visszavezeti a kollektívába, feláldozva magát a közösségért. Maga Thomas Mann „szép történetnek” és „istenkitalálásnak” nevezi regényét, leleplezve ezzel írói szándékának központi gondolatát, hogy tudniillik a mítoszok és legendák irónikusan elemző bemutatásával, a különböző hiedelmek ütköztetésével, a motívumok egymásra játszásával megragadja a mítoszok születésének pillanatát, s ezzel rombolja is a mítoszokat.A mondanivaló kifejezését kitűnően szolgáló, előre-hátra utaló esszéstílus nem teszi könnyű olvasmánnyá a művet, ezért főként művelt olvasóknak okoz majd igazi esztétikai élvezetet.
Címkék
Top értékelések
Gyönyörű munka, az olvasó együtt él az alkotóval. Érezni az írásban való délelőtti elmélyedést, a meleg nyári délutánok csöndes, termékeny magányát. Fantázia + mély korismeret + tisztaság. Ezek a mű fő jellemzői.
A valóság meseszerű túlbővítése. 3 hónapig mélyedtem el benne. Főleg az nem tetszett, ahogy Potifárné feléledő szerelme végül mintha Józsefét is felélesztené, sőt arra fogná. A többi bővítmény miatt a mű magávalragadó és maradandó.
Lehetetlenül jó könyv. Mindig elhatározom, h. nem sietek vele, elvégre a storyt ismerem, megrágok mindent mondatot, gondolatot. És egyszer csak azon veszem észre magam, h. már megint olyan tempóban rohanok, mintha nem tudnám a végét.
Csodálatos jellemrajzok. Soha, senkinél nem olvastam még, h. ilyen hajszálpontosan bemutassa azt a folyamatot, ahogy egy nő a közömbösségtől eljusson az őrjöngő szerelemig (Potifárné), vagy a szenilis önzőséget, vagy az önzés szenilitását (?), (Potifár szülei).
József feltétlen hite, bensőséges kapcsolata Istennel, ahogy leáll vele vitatkozni.
„Mélységes mély a múltnak kútja”; de mélységes mély ez a könyvnek nevezett csoda is.
A jó könyv első bekezdése sűrített tartalom.
(Az utolsó bekezdést utoljára illik elolvasni…)
"Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?
Feneketlennek még akkor is és talán éppen akkor, ha kizárólag és egyedül az ember az, akinek múltjáról kérdés és szó esik: ez a rejtélyes lény, aki a magunk természeti-gyönyörűséges és természetfeletti-nyomorúságos létének tartálya, s akinek titka érhető módon minden kérdésünk és szavunk alfája és ómegája, s minden szavunkat hévvel és szorongással és minden kérdésünket izgatott sürgetéssel telíti. Mert éppen ekkor történik az, hogy minél mélyebben fürkészünk, minél messzebbre hatolunk s tapogatózunk a múlt alvilágába, az emberinek, történetének, művelődésének kezdeti alapjai tökéletesen megmérhetetlennek bizonyulnak, s mérőónunk elől, bármily kalandos távolságokba gömbölyítjük alá zsinegét, mindig újra és tovább húzódnak vissza a feneketlenségbe. Találóan mondhatjuk itt, hogy „újra és tovább", mert kutató buzgalmunkkal a kikutathatatlan incselkedő játékot űz: látszatmegállókat és úti célokat kínál, melyek mögött, amint elértük őket, újabb múltszakaszok tárulnak föl, ahogy a partjáró bolygása sem ér soha véget, mert minden egyes megmászott agyagos fövenykulissza mögött új távolságok csábítanak új hegyfokok felé."
(Thomas Mann: József és testvérei – első, bővített bekezdés)
Nagyon tetszett, érdemes volt belevágni és túllendülni az első 100 oldal nehézkességén. Új képet kaptam a biblia történet megértéséhez, emberismeretet is tanultam és érdekes volt a világ eseményeinek spirális visszatérésének elmélete. Ajánlom a komoly olvasmányokat kedvelőknek.
Top idézetek
Külső linkek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Heinrich Böll: Biliárd fél tízkor
- Kodolányi János: Az égő csipkebokor
- Siegfried Lenz: Városszerte beszélik… / Lehmann meséi…
- E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép
- Anatole France: A vörös liliom
- Thomas Mann: Tonio Kröger
- Thomas Mann: Halál Velencében
- Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar
- Dino Buzzati: A tatárpuszta / Egy szerelem története
- Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Akiknek ez a kedvence, még ezeket szeretik
- Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
- Fekete István: A koppányi aga testamentuma
- Henryk Sienkiewicz: Quo vadis
- Erich Kästner: A két Lotti
- Mika Waltari: Szinuhe
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
- Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
- Iris Murdoch: The Time of the Angels
- Carl Gustav Jung: Emlékek, álmok, gondolatok
- Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember















































