És mégis lapos a Föld 6 vélemény
Thomas L. Friedman, a The New York Times Pulitzer- díjas publicistája első kézből, letehetetlenül izgalmas, mégis intelligens módon mutatja be és elemzi a globalizációnak hívott, sokrétű, néha kecsegtető, máskor inkább ijesztő jelenséget. A kritikusok által csak a briliáns jelzővel illetett mű feltárja és értelmezi a globalizálódó Glóbuszon szemünk láttára zajló, gyakorta elképesztő folyamatokat. Utánozhatatlan könnyedséggel fordítja közérthető nyelvre az összetett külpolitikai, technológiai és gazdasági kérdéseket, míg leírja, hogy lesz „mégis lapos a Föld” a XXI. század hajnalán; és mit jelent ez országok, vállalatok, közösségek és egyének szintjén. Biztos, hogy a közérhetőség és a történet ellenállhatatlan sodrása együtt vezetett oda, hogy Friedman könyve az Egyesült Államok jelenleg legnagyobb példányszámban eladott nem szépirodalmi műve. Ezzel egy időben az értékes tartalom és a siker ilyen kombinációja ritkán fordul elő – elnyerte `Az év gazdasági könyve` címet is a mérvadó Financial Times-nál.
| Kiadás | ISBN | Oldal | Fordította | Illusztrálta | |
|---|---|---|---|---|---|
 HVG, 2008 | 9789639686557 | 526 | Bozai Ágota | Ugrás |
Most olvassa 1
Várólistán 5
Kívánságlistán 1
Népszerű idézetek
Éveken át kritizáltam a Microsoft egyes üzleti lépéseit és egy szót sem bántam meg abból, amit a cég bizonyos versenyellenes taktikáival kapcsolatban leírtam. De igen nagy hatással volt rám Gates személyes felelőségvállalása, hogy pénzt és energiát áldozott az elmaradottakra. Kétszer beszéltem Gatesszel, mindkétszer erről a kérdésről akart leginkább beszélni, és ez az a kérdés, amelyről a legszenvedélyesebben beszél.
– Senki nem áldoz a másik hárommilliárd emberre – mondja Gates. – Egy becslés szerint az Egyesült Államokban ma egy élet megmentése 5-6 millió dollárba kerül és erre hajlandó a társadalmunk áldozni. Az Egyesült Államokon kívül kevesebb, mint 100 dollárból meg lehet menteni egy életet. Vajon hányan hajlandók erre áldozni? Ha csak idő kérdése lenne, ha tudnánk, hogy húsz-harminc év múlva a többiek utolérnek minket, akkor örömmel lehetne kijelenteni, hogy a világ lapos. De az a valós helyzet, hogy ez a 3 milliárd ember csapdába rekedt, és talán soha nem jutnak be a jóra vivő körbe, nem lépnek be az oktatás, a jobb egészségügyi ellátás, a kapitalizmus, a jogrend és az anyagi gyarapodás útjára… Aggódom, hogy csak a világ egyik fele lapos, a másik nem és ez így maradhat.
– Vegyük például a maláriát! A betegséget szúnyogok terjesztik. Jelenleg ebben a betegségben hal meg a legtöbb anya a világon. Miközben jóformán senki sem hal meg maláriában a fejlett világban, a fejlődő világban évente egymillió ember halát okozza a kór – közülük hétszázezer gyerek, a legtöbbjük afrikai. Az utóbbi húsz évben a malária okozta halálozások száma megduplázódott , mert a szúnyogok ellenállóvá váltak számos maláriaellenes szerre, és a kereskedelmi érdekeltségű gyógyszergyárak nem invesztálnak sokat az új maláriaellenes vakcinák kifejlesztésére, mert megítélésük szerint ezeknek nincs nyereséges piacuk.
