!

A zöldellő fa alatt 22 csillagozás

Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt
Könyvtár

Erdőkkel körülvett elbűvölő falu Mellstock, ahova tanítónőként tér vissza Day gazda lánya, Fancy. A szépséges, de hiú és kacér lánynak – orgonajátéka hallatán – rögvest több kérője is akad. Kezéért vetekszik az egyszerű, de becsületes és nyíltszívű fuvaros, Dick, a jól képzett és elegáns lelkész, Arthur, valamint a gazdag birtokos, Mr. Shiner, aki – nem mellékesen – a lány apjának teljes támogatását is élvezi.
Vajon melyikük nyeri el végül Fancy csapongó szívét, melyikükkel lép frigyre és tartja meg a lakodalmat a falu határán lévő ősrégi nagy fa zöldellő lombjai alatt?
Thomas Hardy első fennmaradt kisregénye briliáns humorral és finom iróniával fűszerezve fest megkapó képet a vidéki életről, megörökítve egyúttal annak letűnő hagyományos értékeit is, mielőtt végleg elsodorná őket a modernizálódás árja.

Eredeti mű: Thomas Hardy: Under the Greenwood Tree

Eredeti megjelenés éve: 1872

Tartalomjegyzék

>!
Lazi, Szeged, 2011
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671345 · Fordította: Gebula Judit

Enciklopédia 2


Hirdetés

Most olvassa 2

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 11

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
Uzsonna 
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

A filmet láttam már, és régóta izgatott a könyves változat is.
Sok jelenet visszaköszön mindkét változatban, de a film eléggé eltér a könyvtől.
A könyvben 4 évszak egy-egy eseményén át követhetjük Fancy Day és a vonzáskörzetében versengő 3 férfi sorsát. Közben falusi mulatságokon is részt vehetünk, belehallgathatunk a falusiak beszélgetéseikbe, megismerhetünk régi szokásokat.
Fancy sokkal kacérabb a könyvben, többet foglalkozik a ruhákkal, a cicomával, a külső megjelenéssel. Nem ismerünk meg sokkal többet róla, de végigkísérhetjük fejlődésútját.
A három hódoló közül Dicket ismerjük meg legjobban, vívódásai révén, a másik két hódoló nem kap akkora szerepet, mint a filmben.
Hardy humorral és szép leíró részekkel tarkítja még a történetet.
Egy dolog döccen, a fordítás: nem éreztem irodalminak a szöveget sok helyen, néha meghökkentő szavak is bekerültek (fának külcsín-je van?), így a „varázslat” a leíró részeknél is elmaradt…

3 hozzászólás
+
>!
pillangovirag P
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem voltam elragadtatva sem a tortenettol, sem az irotol, mar reg bajban vagyok Hardyval, masodjara futottam neki a konyvnek, de most sem voltam oda erte, nem ay en vilagom, nem tudok mit kezdeni vele, nem is tudom kinek ajanlanam.
lehet maskor mas idoben jobb lett volna, nem most.

+
>!
Salsita
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Kellemes olvasmány, a filmváltozat nyomán kaptam hozzá kedvet, és nem csalódtam. Mély nyomot azért nem hagyott, inkább könnyed kikapcsolódásnak való.

+
>!
EgyKönyvmoly
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

A fimbe beleszerettem, ezért is örültem, hogy végre megjelenik a könyv is
Nagyon-nagyot csalódtam. A regényben Fancy, egy kacér, sekélyes, idegesítő liba. Érzelmei hevesek, de nem túl mélyek.
Ez még nem is lenne olyan hatalmas hiba, viszont a karakterek olyan semmilyenek. Nem hitelesek.
Untam az egészet.

12 hozzászólás
+
>!
entropic P
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Átlagos, kedves, egyszerű regény, amiben csak nagyon ritkán jelenik meg egy kevés a Thomas Hardy-féle keserűségből. Végül is nincs semmi baj ezzel a könyvvel, csak menet közben rájöttem, hogy én sokkal jobban szeretem Hardy késői regényeit, amelyeknek a végén mindenkinek nagyon rossz lesz.

+
>!
worsi ASP
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Nem az a lehangoló és borús regény, mint amit Thomas Hardytól megszoktam és szeretek. (Túl vidám volt ez tőle.) Egynek jó volt.

+
>!
Silmantin
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Kedves kis történet ez Hardy tollából. Amolyan jóleső, ráérős olvasmánynak mondanám.(A négy csillag ezért, mert néha talán túlságosan is az.)
Mindezek mellett, azonban komoly erkölcsi normákat és tanulságokat tár elénk, az olvasók elé.
A karakterek élethűek,szinte mindegyikkel találhatunk hasonló ismerőst – persze kisarkítva.
Mindet összevetve jól esett ez a kis aranyos történet a zöldellő fa alatt.

+
>!
Gabriella_Balkó
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Könnyed olvasmány a nyári napokra, egyszer olvasós. Fancy, a főszereplő hölgy, minden férfi álma, nem kedvelteti meg magát az olvasósal, kacér, hiú, számító, érzelmei nem túl mélyek. Megérdemelte volna, hogy Dick nem veszi el. De hát ezek mind egy kaptafára való történetek, nem ponyvaregény, hanem egy elismert író tollából való könyv, de azért mégis tudjuk, hogy a sok ellentét és galiba után a két főszereplő egymásé lesz. Vagyis hogy ez Hardy vidámabb művei közé tartozik. Lehet, ő is azért írta, mert unta magát.
Aztán a filmváltozat is más, amennyire jól emlékszem…

>!
Lazi, Szeged, 2011
210 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671345 · Fordította: Gebula Judit
+
>!
vera313
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

A film után csalódás volt. Azért annyira nem szörnyű, egyszer érdemes elolvasni, ha az ember szereti az ilyen típusú történeteket.

+
>!
Kisanna
Thomas Hardy: A zöldellő fa alatt

Hiányoltam, hogy alig tudunk meg valamit a szereplők érzéseiről, gondolatairól. Dickről tudjuk, hogy szereti Fancyt, de hogy a lány mit miért tesz, az elég zavaros. Az író csak a kacérságát és a szeszélyességét hangsúlyozza. A legjobban az idősebbek beszélgetései tetszettek.


Népszerű idézetek

+
>!
worsi ASP

Ki a fene vette volna a fáradságot, hogy példabeszédeket találjon ki, ha az emberek az igaz történetekből is leszűrték volna a tisztességet és a jó erkölcsöt?

60. oldal (Első rész, Nyolcadik fejezet - A vigasság a tetőfokára hág)

+
>!
worsi ASP

– Még mennyi ideig tart, hogy felvedd a főkötőd, Fancy?
(…)
– Egy perc!
– És az mennyit tesz?
– Nos, drágám, ötöt.

208. oldal (Ötödik rész, Második fejezet - A zölldellő fa alatt)

+
>!
worsi ASP

– Azért szerintem jó asszony az legbelül.
– Hát akkor igen mélyen kell lennie annak a legbelülnek.

208. oldal (Ötödik rész, Második fejezet - A zölldellő fa alatt)

3 hozzászólás
+
>!
worsi ASP

Megházasodni bármikor meg tudsz, de a méhek nem rajzanak szíre-szóra.

200. oldal (Ötödik rész, Első fejezet - A megbonthatatlan kötelék)

Kapcsolódó szócikkek: házasság · méh
+
>!
MissBennet

– Hát igen, a feleségek a társadalom legbosszantóbb részét képezik, mert bár sosincs igazuk, alapvetően sohasem tévednek.

101. oldal, 6.fejezet - A Yalbury-erdő és a vadőr háza

+
>!
Füzesi_Judit

És miért ne akaszthatná fel a tiszteletes a lány madárkalitkáját a falra? A csuda vigye el, mi köze ennek bármihez is? Dick, tudom én, hogy nem vagy te egy anyámasszony katonája, de ha most megbolondultál, és fejjel mész a falnak, arra nincs mit mondanom!

116. oldal

+
>!
Füzesi_Judit

– Na, akkor ugyanígy lehet azzal a másikkal is, hogy a fene vigye őket! Látod, Dick, ilyenek a nők! Megesküdne, hogy él-hal érted, és ez így is van, mert él-hal érted. De azért hátrasandít egy másik férfira is, miközben persze még mindig él-hal érted.
– Mivel nem él-hal értem, nem is sandít hátra másra.
– Akkor lehet, hogy a másikért él-hal, mert terád már rád sandított.

116. oldal

+
>!
Manka77

És bár a szerelem már önmagában is szép dolog, hinni kell abban, hogy általa nyílik meg a zavartalan boldogság rózsás jövendője.

166. oldal

+
>!
Manka77

A történet utolsó napja nem sokkal az után a természetben lezajlott változás után játszódik, amikor a vidéki emberek lefekvéskor még szinte kopasz fákat látnak maguk körül, és az eső ringatja őket álomba, reggelre kelve azonban kizöldült fák között találják magukat; amikor a tájat szinte zavarba ejti a ránehezedő sok levél ragyogása; amikor az éjjeli fecske egyhangú énekével bejelenti a nyár közeledtét; amikor az almafák már elvirágoztak, és az utakat és a gyümölcsösök füvét lehullott szirmok pöttyözik; amikor a kecses virágok ábrázata már elsötétül, fejük elnehezül a mézet gyűjtő méhek sokaságától, mígnem a mindent betöltő zajjá erősödő zümmögésre már nem használható a túlságosan is enyhe zümmögés szó; és amikor az idáig vidám és tiszteletteljes szomszédnak számító kakukk, fekete rigó és veréb zajos és állhatatos lakótársakká minősülnek át.

193. oldal

+
>!
Gabriella_Balkó

– Maga nem nagyon örül az udvarlásnak.
– Attól függ, kitől jön.
– Például olyasvalakitől, mint én.
Néma csönd.
– Nos, mit mond erre, kisasszony?
– Akkor azon múlik, hogyan udvarolnak.
– Nem vadul, mégsem lagymatagon. Nem céltudatosan, de nem is véletlenszerűen. Nem túl gyorsan, de nem is túl lassan.
– Akkor hogyan?
– Megfontoltan és gyakorlatiasan – hangzott a válasz. – Na, hogyan fogadná ezt a fajta udvarlást?
– Nem is sóváran, de nem is közömbösen. Nem is pirulva, de nem is sápadtan. Nem jámboran, de nem is megátalkodottan.
– Akkor hát hogyan?
– Egyáltalán sehogyan.

Negyedik rész: Ősszel, Második fejezet: Mézgyűjtés, és ami utána esett, 157. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Elizabeth Gaskell: Észak és Dél
Elizabeth Gaskell: Édesek és mostohák
Jane Austen: Meggyőző érvek
Jane Austen: Értelem és érzelem
Jane Austen: Emma
Emily Brontë: Üvöltő szelek
Jane Austen: A mansfieldi kastély
Mary Shelley: Frankenstein