Marrow 3 csillagozás

Tarryn Fisher: Marrow Tarryn Fisher: Marrow

In the Bone there is a house.

In the house there is a girl.

In the girl there is a darkness.

Margo is not like other girls. She lives in a derelict neighborhood called the Bone, in a cursed house, with her cursed mother, who hasn’t spoken to her in over two years. She lives her days feeling invisible. It’s not until she develops a friendship with her wheelchair-bound neighbor, Judah Grant, that things begin to change. When neighborhood girl, seven-year-old Neveah Anthony, goes missing, Judah sets out to help Margo uncover what happened to her.

What Margo finds changes her, and with a new perspective on life, she’s determined to find evil and punish it–targeting rapists and child molesters, one by one.

But hunting evil is dangerous, and Margo risks losing everything, including her own soul.

>!
Smashwords, Los Gatos, California, 2015
ISBN: 9781310973284
>!
286 oldal · ASIN: B00WAPJ540
>!
CreateSpace, Washington, 2015
294 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781511682763

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

pveronika>!
Tarryn Fisher: Marrow

Pszichopata főszereplő lány? Check.
Felkavaró cselekmény? Check.
Fura stílusú írásmód? Check.
Lezáratlan fura szálak? Check.
Még a regénynél is mellbevágóbb írói utószó? Check.

Na ez az a könyv amiről nem tudom eldönteni, hogy zseniális volt, vagy szimplán beteg. Lehet így is nézni, lehet úgy is, de nálam sajnos az utóbbi felé billen a mérleg. Nem mondom, hogy rossz volt, lehet, hogy csak nem a legjobb pillanatban kapott el a könyv, de azt, hogy ez most nem jött be nekem, alátámasztja az a tény is, hogy a hosszúhétvégén a háromnegyedénél félretettem, mert valami JÓT akartam olvasni, ebből egyenes úton következik, hogy abban a pillanatban ez a „nem jó” kategóriába esett nálam. Az meg, hogy azóta két könyvet is kiolvastam, pedig szinte soha nem olvasok két könyvet egyszerre, még inkább megerősíti ezt a tényt.

A történet kezdetének helyszíne egy kisváros szegénynegyede, a Bone, ahol drogdílerek, lecsúszott egyének és életcél nélküli csavargók laknak. Itt él Margo a prostituált édesanyjával egy öreg, ijesztő házban, amit kislányként „Eating House”-nak nevezett el. A lány, egész életében próbált láthatatlan maradni. Otthon, az iskolában, az utcán. Aztán egy napon összebarátkozik a szomszédságban élő kerekesszékes fiúval, Judah-val aki teljesen új perspektívát mutat a lánynak, és együtt elhatározzák, hogy egyszer majd elhagyják a Bone-t és soha nem néznek vissza.
Van egy aranyos kislány, Nevaeh, aki minden nap ugyanazon a buszon utazik mint Margo, és akit nagyon kedvel a lány. Egy napon azonban eltűnik a kislány és csak hónapokkal később kerül elő elégett teste az erdőből. Margo a lány édesanyjára gyanakszik és igazságot akar szolgáltatni Nevaeh-nak, innentől kezdve pedig olyan spirál szippantja be a lányt, amelyből nincs kiút.

A könyv feléig úgy érzetem, hogy nagyot fog ütni ez a könyv, de onnantól kezdve egyre több olyan dolog kezdett felgyűlni, ami egyszerűen nem tetszett. Például végig nem derült ki, hogy a lány egy pszichopata (néha úgy néz ki, mintha lennének érzései, szóval nem egyértelmű), vagy egy őrült, vagy mi. Hogy akkor spoiler Volt, hogy volt egy nagy fordulat, a következő oldalon meg minden átvezető nélkül folytatódott a történet a fordulat nélkül. Mi van??? Plusz vannak benne irtó beteg dolgok, főleg a vége felé. Az utószóban pedig végleg megállapítottam, hogy Tarryn Fischer nem az én írónőm, mert konkrétan a hideg kirázott tőle. Teljesen ugyanabban a creepy stílusban írta meg az utószót, amiből nekem kb. az jött le, hogy legszívesebben ő is legyilkolászná ezeket a bűnözőket és legalább a papíron kiélhette ezt a vágyát. Ez volt az első olyan könyvem az írónőtől, amelyet egyedül írt. A Never Never-t imádtam, de őszintén szólva ott abszolút Silas fejezetei viszik a hátukon a könyvet, így véleményem szerint Colleen Hoovernek jár a nagyobb érdem (plusz eleve is az ő alapötletén alapul a történet). Így azt hiszem Tarryn Fisher-t egyelőre hanyagolom. Bocs Tarryn.

Az meg másik kérdés, hogy mi az üzenete ennek a könyvnek? Félre ne értsetek, én is undorodom a gyilkosoktól, erőszaktevőktől, a szülőktől akik verik a gyereküket, de nem gondolom, hogy helyes válasz az önbíráskodás lenne, és azt meg végképp nem gondolom, hogy attól, hogy bizonyos emberek ilyen borzasztó bűnöket követnek el, ez feljogosítana bárki mást, hogy megkínozza és megölje őket. Ráadásul tovább árnyalja a dolgot a tény, spoiler

Azt hiszem, ha az írói utószó nem lett volna, sokkal jobban el tudtam volna határolni ezt a könyvet a valóságtól, és csak egy mondanivaló nélküli fikcióként felfogni, de ez így nagyon visszarántott egy olyan talajra, amivel egyszerűen nem tudok azonosulni.

13 hozzászólás
Ittimi78>!
Tarryn Fisher: Marrow

Ez kemény volt. Inkább pszichothriller mint romantikus, de nem lehetett letenni.
Megint reggelig olvastam….

Csak egy dolog motoszkál még a fejemben, és nagyon kíváncsi volnék, aki olvasta a könyvet, mit gondol:
Judah tényleg spoiler


Népszerű idézetek

pveronika>!

“Just tell me one thing,” he says. “Does your heart still beat … with the ache and pain there? Does it still beat?”
“Yes,” I say.
“That’s because humans are built to live with pain. Weak people let their pain choke them to a slow, emotional death. Strong people use that pain, Margo. They use it as fuel.”

pveronika>!

There is a house in the Bone, with a broken window. A sheet of newspaper covers the hole, secured around the edges with thick pieces of duct tape. The siding on the house sags like old flesh, holding up a roof that looks as if it’s bearing the world’s burdens.
I live in this house with my mother. Under the rain, under the oppression, in the room with the broken window. I call it the eating house. Because, if you let it, this house will devour you, like it did my mother. Like it tries to devour me.

(első mondat)

pveronika>!

You have to be willing to be happy. Despite the mess of your life— just accept what’s happened, throw away your ideals, and create a new map of happiness to follow.

pveronika>!

“It’s not that easy,” Judah says. “The Bone is in our marrow. It’s complacency and fear handed down from generation to generation.”


Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: Verity (angol)
Ker Dukey – K. Webster: Pretty Broken Dolls
E. K. Blair: Bang (angol)
Delia Owens: Where the Crawdads Sing
Calia Read: Unhinge
Colleen Hoover: Too Late
Penelope Douglas: Nightfall
Beth Flynn: Nine Minutes
Karen Rose: Don't Tell
H. D. Carlton: Satan's Affair