Idézetek

Ahhoz, hogy a Z generáció és később az alfa gyerekek is megtanulják a „világot”, vagyis elsajátíthassanak a még általuk, a generáció által definiált valódi tudást, ahhoz időre és a tartalom szeretetére van szükség, nem pedig a folyamat gyors lebonyolítására. De ennek a kettősségnek a lényegét ők még nem látják. Ezt csak a felnőttek érzékelik. Többek között egy családban is, ahol nagyon fontos kérdéssé válik, hogy az érzelmi mintázat, a fantázia és a belső világ kialakulása egy gyerekben lassan formálódhasson.

156. oldal

Az internet néhány jellemzője
…
Az adatvédelmi biztos arra is figyelmeztet minket, hogy ugyan alapesetben az internetezési szokások vizsgálata nem veszélyes, segítségével például ízlésünknek megfelelő zenéket, termékeket ajánlhatnak figyelmünkbe online áruházak, ezekkel nincs is semmi baj. Van azonban arra is példa, hogy teoretikusnak látszó veszélyek valóságos fenyegetéssé válnak. Néhány éve például az amerikai AOL weboldalán lévő kereső rögzítette a felhasználók adatait. Ezt az adatbázist kutatási célokból nyilvánosságra hozta a cég, azonban az adatbázist nem anonimizálták kellőképpen, ezért a benne szereplő felhasználók közül többeket egyedileg azonosíthatott bárki érdeklődő, esetenként még azt is ki lehetett deríteni, milyenek az érintett személy szexuális szokásai.
Ez a botrány volt talán az első 206-ban. A 4.417.749. sokáig csak egy szám volt New York Times újságíróinak, egy a 670 ezer közül, amely a népszerű amerikai kereső, az AOL által közzétett húszmillió keresésből álló adatbázisban szerepelt. A számkódok a keresőrendszer felhasználóit jelölték, s mellettük szerepelt az egyes felhasználó kereséseinek története. Nem tartott sokáig, hogy megtalálják a számhoz tartozó élő embert, Thelma Arnoldot, a hatvankétéves, Georgia állambeli lakost. Az volt a legkevesebb, hogy összeköthető volt a neve a számadattal. Megtudhattuk róla, hogy hatvanéves szingli, hogy pasast keres, hogy folyamatosan bepisil a kutyája, hogy néha zsibbadnak az ujjhegyei, hogy a Shadow Lake lakóparkban lakik, és kertje van. Mindezt abból, hogy mit keresett rá az intereneten: „zsibbadó ujjak”, „mindent összepisilő kutya”, hogy csak néhány példát említsünk. Thelma Arnold volt – valószínűleg – az első ember, akit a keresései alapján azonosítottak. Ám az szinte biztos, hogy nem ő lesz az utolsó.

115-116. oldal

Az internet néhány jellemzője
….
Több kísérletet végeztek, és azt találták, hogy a keresők miatt érzékelhető, hogy az emlékezési folyamatban megváltozott a szempontrendszer. Ahelyett, hogy emlékeznénk a tényekre, arra emlékezünk, hol tudjuk megtalálni a kívánt információt. A kutatásban részt vevőket arra kérték, hogy válaszoljanak néhány hétköznapi, de nehezebb kérdésre. A résztvevők válaszideje sokkal rövidebb volt akkor, amikor a válaszoknál a keresőket is felhasználták. Az is bebizonyosodott, hogy a felidézés folyamata romlik abban az esetben, ha a résztvevők úgy tudják, hogy megtalálhatják az állításokat az interneten, illetve sokkal jobban emlékeztek azokra az állításokra, melyeket töröltek, mint a többire. Egy másik érdekes fejlemény, hogy sokkal jobban emlékeztek, melyik mappában keressék az állítást, mint magára az állításra. Átalakulóban van tehát az emlékezés, illetve felidézés folyamata, miszerint nem az információ tartalmát, hanem az elérési útvonalát találjuk fontosnak és megjegyzendőnek.

111-112. oldal

Az Y generációról szóló kötetben beszélgettünk arról, hogy a generációk közötti kapcsolat elemzésekor nagyon fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy amikor ma azt halljuk, hogy új típusú problémákat mutat az idősebbek kapcsolata a fiatalabbakkal (fordított szocializáció), annak nem az Y és különösen nem a Z generáció az oka, hanem az a társadalmi formáció, amelybe születtek, és amely a gazdaság oltárán elég sok mindent beáldoz. A profit megszerzése elég komoly indíték ahhoz, hogy a média teljes felületével a felszínest és a súlytalant ontsa parttalanul mindenkire. Ma sokkal könnyebben megmondjuk, ki szerepel többet a bulvármédiában, mintsem egy-egy fontos tudós, esetleg remek kortárs író nevét. A habkönnyű információk tengerén úszkálva ezek a súlyosabb nevek eltűnnek, egyáltalán nincsenek jelen a köztudatban.

82-83. oldal

… „Ma az e-mail gyorsasága sokszor a sítlus és a szintaxis rovására megy, nem figyelünk a nyelvhelyességre, sok a félbehagyott mondat, az át nem gondolt kifejezés. Ha a mailt úgy értelmezzük, mint átmenetet az írásbeliség és a szóbeliség között, mint új fogalom, akkor van bőven csiszolni való rajta.” Ha viszont akként tekintünk rá, mint a papíralapú levelezés helyettesítőjére, akkor Eriksen szerint a kultúra elveszítette minőségében azt, amit nyert a mennyiségben. Ez a veszteséglista szomorú, olyan dolgok hiánya szerepel benne, mint a mások iránti tisztelet, megbecsülés, a pontos fogalmazás, vagyis olyan múlt századi fogalmak, melyek ma már egyáltalán nem trendik.

57-58. oldal

A számítógépes játékokban tehát a szimbólumok hiánya, a képzeleti tevékenység okafogyottsága többek között azért is van, mert a cél elérése a lényeg. Annak idején a Ki nevet a végén? nevű táblás játékban is a cél volt a lényeg, de közben láttuk egymás arcát, izgultunk, hogy ki mit dob majd a dobókockával, és nem kevésszer átkoztuk a balszerencsét, amiért a startpontra kell mennünk, és ki tudja, mikor dobunk megint hatost… Ma viszont legtöbbször a cél elérése jelenti a kalandot, az izgalom visszahat a célra, és ez jelentőséget kölcsönöz neki. A hercegnő személyisége lényegtelen, mert a kiszabadítása önmagában a lényeg. Sokkal vonzóbb ez, mint a valóság irracionalitással, változó értékekkel, elvárásokkal. A virtuális világban kikapcsolható az élet, mely általában ellenszolgáltatás és elismerések nélküli is lehet, személyközi helyzetekkel, konfliktusokkal és bonyolult testbeszéddel.

154-155. oldal

Az emlékezetes West Balkán-tragédia után készült egy interjú DJ Palotaival, aki húsz éve van jelen az éjszakában, és elég pontos képet fest a tinik szórakozásáról:
„ Nagyjából a ’89 után születetteknél kezdődött az, hogy megjelent egy korábban egyáltalán nem tapasztalható generációs szakadék: ami régebben fiatalok és felnőttek között volt, az most a fiatal és fiatal között van. A huszonévesek fényévekre vannak a tizenévesektől, és nincs keveredés, ami pedig régebben természetes volt. … ”

160. oldal

Érdemes megfigyelni, hogy a mosópor adagolóflakonja az utóbbi tíz évben minimum a duplájára, esetenként a háromszorosára nőtt. Az eredmény nyilván valamennyire érzékelhető a fogyasztásunk mértékében, mert az igaz, hogy alapvetően a ruhák mennyisége és a háztartások száma nem kapott hármas szorzót, mégis több mosószer fogy, mert gyorsabban elhasználjuk. Az átlag háziasszony nem valószínű, hogy fizikai mérőeszközzel ellenőrizte volna valaha is, mennyit használ a szerből. Marad tehát a szemmértékünk, mellyel a régi arányokat tartjuk meg… immár az új adagolón is.

54. oldal

A felnőttek életében is sok változást jelent az Információs Kor. De a Z generáció tagjainak most alakul ki a felnőttkora, amiben nem mindegy, mit lát maga előtt, milyen felnőtt stratégiákkal és forgatókönyvekkel találkozik.
Még a 2000-es évek derekán egyik papíralapú napilapunk drámai eredményt tett közzé. 10-12 éves korosztályt faggattak arról, kik az ő példaképeik és ikonjaik, milyenek szeretnének lenni.
Az első négy helyen egy-egy valóságshow-szereplő, egy bróker-ügy milliárdos vádlottja és egy már börtönbüntetését töltő híres ember szerepelt. Ez a végeredmény pszichológiai szempontból drámai.

72-73. oldal

Egy Z generációs kamasznak tehát nehéz már megtanulnia ebben a folyamatban a lassúságot és a precizitást. Kérdés, hogy valójában szükség van-e ezekre a képességekre egy annyira rohanó világban, mint a mostani? Lehet, hogy a Z generáció kommunikációs formái majd kialakítanak egy új stílust, melyhez képest a „régi” archaikusnak és porosnak fog látszani.

60. oldal