A kulcs 77% 19 vélemény

Nagyon japán. Nagyon beteg. Nagyon jó.

Házastársak közötti titkok, játékok. Mind a férj és mind a feleség naplót vezet. Titkolják egymás elől, hiszen abban olyan dolgokat vallanak meg, az intim életükről, amikről egy hagyományos japán családban nem beszélgetnek. Kérdés, hogy maguknak írják, vagy pont épp a másiknak?
És ebben rejlik a könyv érdekessége, sosem tudja benne az ember, hogy akkor most hogy is? Mire azt hisszük kibogoztuk, találunk benne egy újabb csavart.
Sajnos a regényből készült filmeket még nem láttam.
http://rakenroll.freeblog.hu/archives/2008/01/06/A_kulcs/
Újraolvasva is csak annyit mondhatok róla, hogy megéri elolvasni, hova vezetnek a fékezhetetlen vágyak…

A japán irodalomban az a jó, hogy teljesen más szemszögből világítanak meg dolgokat, és egészen apró részletekkel tudják elvonni a figyelmünket banális eseményekről. Nagyon kettős, ehhez a regényhez mégis csak egy kulcs készült. A baj az, hogy több zár van a végén…

Elsősorban érdekes olvasmány volt. Számomra olykor kissé zavaros, sokat kellett rajta rágódni, hogy egyrészt teljesen feldolgozhassam, másrészt pedig megértsem a „miérteket”. Ettől nem csökkent a történet értéke, csak valamiben más lett, mint egy átlagos regény. A történet jól volt kitalálva, számomra mégsem tetszett annyira. Az eleje kissé unalmas volt, aztán belendültek a dolgok, végül pedig jött az ugrás, és hirtelen annyi minden történt, hogy nem tudtam, hogy hova kapkodjam a fejemet. A naplós szerkezet külön jól jött, szép volt a két személyiségbe betekinteni, a nő és a férfi különbsége így élesen kirajzolódott a szemem előtt. Összesítve érdekes olvasmány volt, de nem lesz a kedvencem.

Az első regény, amit olvastam és a japán kultúrában játszódik: meghatározó volt. Azóta szeretem ezt a kultúrát.

Ez is napló formában írt regény, mint a Hibbant vénember naplója. Talán ez Tanizaki sajátossága, nem tudom. A hasonlóság nem csak formális a két könyv között, a tartalom és a hangulatvilága is emlékeztetett a Hibbant vénemberre.
Erotikáról és a egy házaspár intim magánéletéről szól a könyv, de nem pornó, ezt szeretném tisztázni. Nagyon érdekes és izgalmas olvasmány. Olyan dolgokról van benne szó amiket nem mondunk ki, vágyainkról, amiket nem nevezünk meg és tetteinkről amiket nem mondunk el senkinek. Talán a nyugati, extrovertált világban, ahol minden át van itatva a szexualitással (ha nem értesz egyet, csak kapcsold be a TV-ét), ami nyíltabbá, de közönségesebbé is teszi ezeket a dolgokat, kicsit furcsa, és sokaknak tán nehezen érthetők azok a kötöttségek, amik egy házaspárt arra késztetnek, hogy rejtett naplókon keresztül kommunikáljon, ahelyett, hogy nyíltan és fesztelenül beszélgessenek.
Nem akarok elárulni semmit a cselekményből, csak annyit ígérek , hogy a vége igazi csattanót, ha nem is fordulatot tartogat.

A könyv a Bibliotheca Erotica sorozatban jelent meg, amely szerintem egy ideje korán elhunyt sorozat lett. Szerintem kár érte, és talán ma már meg is élne a piacon, csak amikor elindították nem volt rá kereslet. Ez egyébként az a regény, ami miatt azért annyira nem baj, hogy megszűnt. A regény egy japán házaspár naplója. Két olyan emberé, aki a tradíciók között nem tud beszélni egymással, akiknek nevelt erényeik ösztönös vágyaikkal ellentétben állnak, akik egymás mellett élnek. Főleg a férj naplóján keresztül ismerjük meg az események (furcsa, de a regényből soha nem derül ki hogyan hívták), aki azzal küzd, hogy felesége buja vágyait nem képes már idősebb korában teljes mértékben kielégíteni, illetve nem tudja a nő szemérmét áttörni (takaró alatti szex, még nem is látta Ikuko testét teljes egészében). A lányuknak, Tosikonak udvarol Kimura, viszont mindig hármasban vannak a Ikukoval. Lehetne akár az anya figyelő szeme is, de az anya szebb a lányánál. Egyik este iszogatnak, Ikukonak megárt az ital és a kádban elájul. Kimura és a férj lefektetik, orvost hívnak. Duplán erotikus: a férjet izgatja, hogy más is látja a feleségét, illetve hogy ő maga is láthatja a testét. Az esett többször ismétlődik, a férj odáig megy, hogy egy neonlámpa erős fénye alatt tanulmányozza felesége ájult, félájult, féligalvó vagy csak tettetten alvó testé. Ikuko többször motyogva kiejti Kimura nevét. Közben tudjuk, hogy a feleség tényleg félébrenléti állapotban volt, illetve hogy kölcsönösen azt hiszik, hogy a másik olvassa a naplójukat, így üzennek tehát a kimondhatatlan dolgokról, de eközben egyik sem olvassa a másik írásait. A férj még tovább megy a játékban és Kimurától kapott polaroid géppel fényképeket készít az asszonyról. A képek nem a legjobb minőségűek, ezért már hagyományos filmre fényképez, amely képeket viszont Kimurával hívat elő. A férjet izgatja a lehetőség, hogy Kimura is vágyik az asszonyra. Tosiko meg tudja közben, hogy a neki udvarló, de igazából közömbös férfi az apja által az anyjáról készített képeket hívja elő, amiért felelőségre vonja az asszonyt, hogy miért viseli el. Aztán el is költözik otthonról. A férj szexuális étvágya megnő, de a teste ezt nem képes követni, amiért stimuláló szerekhez fordul, amelyek viszont az egészségét veszélyeztetik. Közben kiderül, hogy Kimura és Ikuko találkozgatnak egymással, sőt Ikuko a kedvéért európai ruhákat is felvesz. A férjet még inkább izgatja ez. Az asszony azonban nem lépi át a végső küszöböt. A férjnek már nem az egészsége, hanem az élete van veszélybe a nagyon magas vérnyomás miatt. A tragédia bekövetkezik: szívroham, amitől lebénul. A feleség ápolja, de nem szakítja meg a kapcsolatot Kimurával, sőt már a lánya segít neki találkapecót találni. Közben a lány, a már nem beszélő apa mormogásainak eleget téve, felolvassa Ikuko naplóját. A férj meghal. Ekkortól őszinte lesz a nő naplója, amiből kiderül, hogy ő pontosan tisztában volt a férj veszélyes állapotával, mert elolvasta a naplóját, és ő pedig folyamatosan hazudott, mert már rég átlépte a megcsalás utolsó határát. A regény egy tervvel záródik: a lányt elveszi Kimura, és együttélnek hármasban.

A vége (is) üt!

Nagyon élvezetes stílusban megírt dupla naplóregény, mely hűen adja vissza a japánok híresen tartózkodó érzelmi megnyilvánulásaikat. Ha valaki durva, nyers, naturális erotikus szöveget vár, csalódni fog. Nagyon jó könyv!

Jó ötlet ez a dupla naplós történet! Egy belső hang súgta, hogy tudatosság van műsoron, így a végén csak kicsit ájuldoztam, de azt kell írnom, valóban üt, s elgondolkoztat. S a legfontosabb üzenete: a kommunikáció a szexualitásban. Ne bénázzon senki, mondja ami a szívét nyomja!