Ragyog ​egy csillag (Jégtörő Mátyás 2.) 23 csillagozás

Tamási Áron: Ragyog egy csillag Tamási Áron: Ragyog egy csillag Tamási Áron: Ragyog egy csillag Tamási Áron: Ragyog egy csillag Tamási Áron: Ragyog egy csillag Tamási Áron: Ragyog egy csillag Tamási Áron: Ragyog egy csillag

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Két rokonítható regény első részében (Jégtörő Mátyás) a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. A második részben (Ragyog egy csillag) a Jó szelleme – nem minden harc nélkül – az újszülött kis Mátyás testébe költözik. A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának.

Eredeti megjelenés éve: 1937

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Millenniumi Könyvtár Osiris

>!
Ciceró, Budapest, 2007
214 oldal · ISBN: 9789635395996
>!
Osiris, Budapest, 2000
184 oldal · ISBN: 9633799864
>!
Dacia, Kolozsvár, 1982
264 oldal

2 további kiadás


Kedvencelte 5

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 8

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

ibelieveinmyshelf P>!
Tamási Áron: Ragyog egy csillag

Egy kicsit más hangulatú volt, mint az előzménye, komolyabb és sokkal több valós elemmel átszőtt. Ugyanakkor ugyanolyan olvasmányos, még mindig sok mesebeli elemmel, és még több mondanivalóval, életről, családról, vallásról, háborúról. Tetszettek az új szereplők, a kis Mátyás és a názárénus.
Gyönyörű, keserédes történet, szép stílusban megírva. Biztos, hogy még fogok olvasni Tamási Árontól.

nagybettina I>!
Tamási Áron: Ragyog egy csillag

– Ha harmat leszek, úgyis hazajövök – felelte nagyapám. ♥

Nandi>!
Tamási Áron: Ragyog egy csillag

Örülök, hogy előtte olvastam a Jégtörő Mátyást, mert ehhez a könyvhöz tudni kellett az előzményeket, amelyek onnan erednek. Mondhatom tetszett mindkettő. Komoly dolgok, az élet, meseszerűen tálalva.

Kabo>!
Tamási Áron: Ragyog egy csillag

„S most itt vannak az én embertársaim, akik általában vidáman és békességben élhetnének. De mégsem teszik, hanem oktalanul nyomorgatják egymást, mintha arra törekednének, hogy ne maguknak szerezzenek nyugodalmas életet, hanem másoknak keserűséget. Vajon hol és miben van a baj?”

evol>!
Tamási Áron: Ragyog egy csillag

A két könyv egymás folytatása, de hangulatban igen eltérnek egymástól. A második egy jóval nehezebb, komolyabb történet, míg az első valóban inkább mesének tűnt.


Népszerű idézetek

ibelieveinmyshelf P>!

– Isten is adott törvényeket, melyek nem az emberek törvényei. De mivel az emberek okosabbak akarnak lenni az Atyánál, bolondnak nevezik, aki felülmúlja őket.

ibelieveinmyshelf P>!

Amíg vidám és dolgos kicsi állatok alakjában, vagy könnyű madaraknak s erős vadállatoknak a testében éltem, addig jól megértettem az életemet, s meg a másokét is. Mert ha volt akkor harc és pusztítás, annak örökké oka és célja volt. S most itt vannak az én embertársaim, akik általában vidáman és békességben élhetnének. De mégsem teszik, hanem oktalanul nyomorgatják egymást, mintha arra törekednének, hogy ne maguknak szerezzenek nyugodalmas életet, hanem másoknak keserűséget.

ibelieveinmyshelf P>!

Apám kezet fogott véle, de ahogy a két kéz megérintette egymást, szegény édesanyámnak kettőbe roppant az a kicsi ereje is, ami megmaradt volt; s mint egy eltörött virágszál, úgy esett az apám mellére.

– No, ne búsulj! Sokat kibír az ember… – mondta apám.

Nandi>!

De úgy éltünk ettől a naptól kezdve, mintha őszbe fordult volna mindnyájunknak a lelke. Én azt hittem, hogy a napjaink apám miatt telnek szomorúan, mert őt a kórházban gyógyították a doktorok. De amikor három hét múlva hazajött, házunkban az ősz akkor is tovább tartott. Úgy eluntam ezt a kedvetlen állapotot, hogy amikor bomlani kezdett a tavasz, én is az Istenhez fordultam, bár engedne valami pezsdülést reánk. S mivel az Isten nem hallgatta meg a kérésemet, már azt sem bántam, ha az ördögök jönnek, csak éppen elevenségre fakadjunk.

Nandi>!

De apám nem szólt egy szót sem.
Különös természete volt neki: nehéz és mély, mint zord erdőben a havasi hó, melynek feneketlen és hangtalan fekete vizében ki tudja, mi van! Nem a futkosó szív és a tavaszi csobogás istene teremtette őt, mint anyámat, hanem a gondokban ülő társtalan teremtő, akinek sem örömében, sem bajában nem lehet segíteni, mert büszke és önmagához kegyetlen.

lauranne>!

Hallgatott a názárénus, amíg lehetett, de az egyik alkalommal, amikor én is a műhelyben voltam, tovább már nem tűrhette, hogy apám örökösen csak a vagyont fújja.
– Igende Jézus Krisztus mit mondott volt? – kérdezte szelíden.
Apám abbahagyta a faragást.
– Mire nézve? – szólott.
– Akik gyűjtenek a magtárakba.
Ismét hozzácsapott apám a fához, és azt mondta:
– Rég volt!
Reám nézett a názárénus, hogy én nem segíthetnék-e neki; s mivel a pénzt és a vagyont én sem álhattam a trónuson, így szóltam:
– Az Isten is rég mondta volt, hogy menjetek és szaporodjatok: s ma is szaporodnak az emberek.
Apám szembefordult velem.
– Amikor megszaporítottam veled az emberiséget, kicsaptalak-e téged a mezőre, hogy ott legeljed a liliomokat?
– Nem – feleltem.
– Hát most kicsapjalak-e?
– Most se.
– No, akkor elég legyen!

386. oldal

Nandi>!

A nadrágos leült és eléadta, hogy ő egyenesen a kórházból jön.
– Nem látszik magán – mondta nagyapám.
A nadrágos ember nevetett, és azt válaszolta, hogy ő nem betege a kórháznak, hanem a pénzügyi mozgatója. Vagyis azért jött, hogy az apám után járó kórházi költséget felvegye és elvigye.
Egyszerre csend támadt, és senki sem akart szólni, mint ahogy pénztelen házban szokás. A nadrágos ember pedig egymásra tette a lábait, a két karját a mellén összefűzte, és sorjában egy-egy pillantást vetett a család tagjaira. Végre nagyapámnak eszébe jutott valami, és így szólt:
– Elvinni elvihetné, de felvenni bajos lesz.
A kórházi nem akarta megérteni a dolgot, s azt kérdezte:
– Mért?
– Azért, mert nincs – felelte nagyapám.
Erre a nadrágos a bajuszát kezdte igazgatni, pedig az volt az egyetlen rajta, ami azelőtt is nagy gondozásban részesülhetett. Ahogy ezt elvégezte, mosolyogni kezdett és így szólt:
– Én is szegény ember vagyok, s a szegény emberek megértik egymást.
– S mennyiért? – kérdezte nagyapám.

Nandi>!

– Gergely bácsi, én jól tudom, hogy Jézus Krisztus ki volt, mert az Ő igéiből hullottak belém is. De a torkomat dugja el a méreg, amiért az Ő fájdalmából mégis több rekedt belém, mint amennyi igéjét hordozom. S amióta maga itt van, s még emberek is járnak a pajtába, s énekelnek, attól fogva úgy érzem, hogy nem az éneket fújják, hanem az eleven szenet az én mellemben. Érti maga ezt?
A názárénus is felállt, és úgy mondta csendesen:
– Értem.
– S akkor?
– Egyszer kialuszik az eleven szén, s a hamujában igazság fog teremni.
Apám elfordult, összeszorította a száját, és úgy mondta lassan, hogy csikorogtak a szavak:
– Menjen ki, mert ebben a percben agyonütöm!

Araragat_Kasztór_Polüdeukész>!

Körös-körül mély csend volt mindenütt.

Aztán messze jobbról megvillant egy fény s mindjárt utána egy másik. S mintha egy rebbenő piros madár lett volna az első, amelyik jelt adott a tűzmadarak végtelen seregének, akkor egymás után fények rebbentek fel mindenütt a
messzeségben, és egy lángoló vonal keletkezett, amely jobbról és hátulról gyűrűbe vett minket. S ahol elhúzódott, ott mindenütt látszani kezdett pirosan az ég, s alatta a földig tűzbe borulva rebegett a látóhatár, mintha megnyílott
volna a mennyek kapuja. És felettünk, messze a levegőben, sűrű rajokban húzni kezdtek a gránátmadarak, és sisegve szálltak valahova, mintha végső veszedelemben lett volna a föld, és ők menekülnének egy másik világba.

Borzongtam és csodálatba estem, mert rettenetes volt és gyönyörű.

Így néztem és hallgattam sokáig, hogy miképpen pereg a tűz; majd lassan enyhülni kezdett az éjjeli sötétség, és szembe a sziklával, túl a folyón, derengeni kezdett egy hegynek a háta, s félénken a fák is jelentkezni kezdtek, hogy
vannak.

Pirkadott a hajnal.

Nandi>!

– Tudom én azt, hogy maga segítene, de nekem ne segítsen. Már többet ne segítsen, mert maga hozzám adta a leányát, s azzal akkorát segített, hogy akkorát még talán az Isten sem. Mert az a Márta nekem minden, ami nincs: a kertemben rózsa, a pajtámban bárány, a havason zúgó erdő, a zsebemben pénz, a fejemben fészkelő gondolat, a szívemben bétakart melegség és a lelkemben reménység.


Hasonló könyvek címkék alapján

Wass Albert: Kard és kasza
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Karácsony Benő: Napos oldal
Bálint Tibor: Zokogó majom
Bánffy Miklós: Milolu
Bánffy Miklós: Darabokra szaggattatol
Kemény János: Víziboszorkány
Benedek Elek: Édes anyaföldem!
Nyirő József: Uz Bence
Méhes György: Erdélyi Gráciák