A század egyik legnagyobb költőjének világhírű drámáját – vígjátékát – nyújtjuk át most a magyar olvasónak. Életművének szerves részét alkotják drámái: beletartoznak a költő Eliot világába, szerves részei és tulajdonképpen eredményei-folyományai is annak. A drámaíró Eliot a színpadon is szembefordul a kor áramával. Induláskor a verset prózaivá tette. Később viszont a drámát próbálta meg a költészet magasába emelni. Ennek a kísérletnek talán legszebb példája a Koktél hatkor. A banális alaphelyzetből, a szalonvígjáték-figurákból az elioti dráma-vers segítségével sikerül a szerzőnek – akárcsak Moleere-nek a Tartuffben és Az embergyűlölő-ben – a komikumból költészetet párolni, s a színpadi komikum modern poézisét megteremteni. Ha valaki azzal az áhítattal fog hozzá a darab olvasásához, hogy a század egyik legnehezebben érthető és legfilozofikusabb költőjének művét tartja a kezében, eleinte csalódás érheti: rögtön egy koktélparti léha hangulatában, nagyvilágian üres és szellemes… (tovább)
Koktél hatkor 11 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa
Enciklopédia 1
Kedvencelte 1
Várólistára tette 20
Kívánságlistára tette 20
Kiemelt értékelések
Kicsit el vagyok maradva az egyik Nobel dijas kihivasommal, igy ev elejen nagy lendulettel belecsaptam a temaba. Mar korabban is megallapitottam, hogy neves dij ide, neves dij oda, nem mindenkirol erti az ember, miert is itelhettek neki oda.
Eliottol eddig semmit nem olvastam. Persze tudtam, hogy az o versei alapjan keszult a Macskak cimu musical, de azert gondoltam, hogy nem nehany cuki cicas vers miatt iteltek neki oda a Nobelt. Nos, o az abszolut jol oregedo szerzokhoz tartozik szamomra, legalabbis a Koktel hatkor alapjan. Nem mondom, hogy mindennel egyet ertek, amit o moralis konkluziokent levon, de azok a felvetesek, amiket ebben a rovidke dramaban felhoz a hazassagrol, az emberi kapcsolatokrol, a felszinessegrol. a valasztasainkrol ma eppugy aktualisak, mint 1949-ben, mikor a darab irodott. Sajnalom, hogy valahogy mara ot nagyon elfelejtettuk.
Egy titokzatos vendég bukkan fel Edward koktélpartiján, akit épp otthagyott a felesége és az élete romokban hever. Bölcs, ám érzelemmentes és kicsit talán kegyetlen tanácsokat ad neki és mindenki másnak is, mintha az életüket próbálná rendbe hozni… A vígjátékba illő fordulatok és helyzetek mellett szokatlanul komoly párbeszédek kapnak helyet az életben elfoglalt helyünk kereséséről és a valósággal való szembenézésről. Eliot egyik legkönnyebben érthető és leghumorosabb műve, ugyanakkor nem túl könnyed és semmiképp sem felszínes, noha az alaphelyzetből adódóan lehetne. Aki szereti a drámákat, annak kihagyhatatlan. :)
Népszerű idézetek
Legtöbbször véglegesnek fogjuk fel magunkat, mert nem tehetünk egyebet, és élünk abból a kevésből, amit magunkról tudni vélünk. Maga most kicsoda? Erről nem tud többet, mint én, inkább kevesebbet. Maga semmi más, csak egy sorozat elavult reflex. Itt egyetlen tennivaló van: semmit se tenni. Várni.
21. oldal
ISMERETLEN VENDÉG
Majd megmásítja a szándékát és mégsem lesz szabad. Tegnap volt a maga szabadság-pillanata. Akkor elhatározott valamit. Megmozdított bizonyos erőket a maga életében és mások életében, és ezeket az erőket nem lehet visszafordítani. Ez az egyik oka. A másik az, hogy nem tréfadolog valakit visszahozni a halottak közül.
EDWARD
A halottak közül? Ez képes beszédnek egy kissé… drámai, tekintve, hogy a feleségem csak tegnap hagyott el.
ISMERETLEN VENDÉG
De hiszen egymással kapcsolatban naponta meghalunk.
50. oldal
Téged meg Céliát más-más célra hívtunk. A te szereped az volt, hogy Lavinia egyik felfedezése légy, Céliának az előkelő társaságot kellett képviselnie. Laviniának mindig becsvágya volt hogy egyszerre két világban is megvesse a lábát – de úgy, hogy ő legyen a híd közöttük. Azt hiszem ezért mondtak a csütörtökjei csütörtököt.
29. oldal
Az én, amelyik akar, csak gyönge kreatúra,
És végül is ki kell egyeznie
Azzal a makacs, szívósabb énnel, amelyik nem beszél,
Amelyik néma, és nem ért az érveléshez,
Amelyik némelyekben tán őrangyal is lehet –
De a hozzám hasonlókban csak a középszerűség
Tompa, kérlelhetetlen, lebírhatatlan szelleme.
Az akaratos én felidézheti a csapást
Ebben a kelletlen társas viszonyban –
de csak úgy boldogulhat,
Ha az erősebb fél törvényeinek aláveti magát.
46. oldal
De hiszen egymással kapcsolatban naponta meghalunk.
Amit másokról tudunk,
Csak emléke a pillanatoknak,
Amikor ismertük őket. És megváltoztak azóta.
Az a feltevés, hogy ők is, mi is ugyanazok maradtunk,
Hasznos és kényelmes társadalmi konvenció,
De néha föl kell borítani. Azt sem szabad elfelejtenünk,
Hogy minden találkozáskor egy idegennel találkozunk.
50. oldal
Hát csak azt tudjuk szeretni,
Amit a képzeletünk teremtett?
Hát tényleg mindnyájan szeretetlenek és szerethetetlenek vagyunk?
Akkor az ember mégis egyedül van, és ha egyedül van,
Akkor a szeretet alanya és tárgya egyképpen valószerűtlen,
És az álmodó semmivel sem valóságosabb, mint az álmai.
97. oldal
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Marc Norman – Tom Stoppard: Szerelmes Shakespeare 88% ·
Összehasonlítás - William Shakespeare: Sok hűhó semmiért 93% ·
Összehasonlítás - George Bernard Shaw: Pygmalion 92% ·
Összehasonlítás - Oscar Wilde: Bunbury 92% ·
Összehasonlítás - William Shakespeare: William Shakespeare összes drámái I-VI. ·
Összehasonlítás - Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Gogol művei ·
Összehasonlítás - Plautus: Hét komédia ·
Összehasonlítás - Woody Allen: Tollatlan jószág 86% ·
Összehasonlítás - Török Rezső: A sötét huszár és a többiek ·
Összehasonlítás - Fekete Sándor: Az emberevő komédiája ·
Összehasonlítás