53. legjobb dráma (műnem) könyv a molyok értékelése alapján

Antigoné ​/ Oidipusz király 496 csillagozás

Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A tragédia egy szörnyűséges bűn tettesének kiderítéséért folytatott nyomozás feszült izgalmú története.
A meg nem alkuvó, keményen igazságért küzdő király – Oidipusz – nem hőköl vissza, bármilyen ijesztő lesz az eredmény.
Végül az derül ki, hogy – bár nem tudott róla – ő maga volt annak idején a tettes: ő ölte meg apját, és ő vette feleségül saját anyját.
A vérfertőzés büntetése pedig megvakíttatás.
Oidipusz itt sem hátrál: maga hajtja végre az ítéletet, megvakítja magát és elhagyja királyi székét.
Külön érdekessége a tragikus történetnek, hogy a személyek közt csak egyetlen ember lát tisztán: a vak. Teirésziász, a jós hiába lát mindent előre.
Senki se hallgat rá, nem tudja ő se megállítani a saját tragédiája felé siető hőst.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Talentum diákkönyvtár Akkord · Populart Füzetek Interpopulart · Matúra klasszikusok Ikon · S.O.S. Diákkönyvtár · Populart füzetek – világirodalom Interpopulart

>!
Akkord, 2022
138 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632521954 · Fordította: Mészöly Dezső, Babits Mihály
>!
Kreatív, Marosvásárhely, 2021
148 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786066468657 · Fordította: Babits Mihály, Trencsényi-Waldapfel Imre
>!
Akkord, Budapest, 2020
138 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632521503 · Fordította: Mészöly Miklós, Babits Mihály

9 további kiadás


Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Antigoné · Iokaszté / Iocasta · Kreón


Kedvencelte 16

Most olvassa 12

Várólistára tette 34

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Timár_Krisztina I>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Most csak az Oidipusz királyt olvastam újra, az Antigonét nem, mert minek, tudom kívülről, de azért az öt csillagot pótoltam. Nem is értem, korábban miért nem adtam oda.
Valamikor harmatos tizenegy évesen olvashattam a Görög regékben a prózába átfordított történetet. Emlékszem, Antigonéé nagyon tetszett, spoiler Oidipusz történetét viszont nem is értettem, ellenben utáltam. Érdekes módon nem a családi káoszon akadtam fenn (azt szerintem fel se fogtam), hanem azon, hogy ennyire embertelenül kegyetlen jóslatot kap annak ellenére, hogy nem is csinált semmit. Még meg se született, sőt meg se fogant, és egy idegen, távoli, közömbös hatalom már eldönti róla, hogy milyen bűnt fog elkövetni, hogy aztán természetesen majd utolérje a büntetés. Ez egyszerűen mocsokság – mondta a harmatos tizenegy éves tudatom.
A mai tudatom is így gondolja. Csak ez itten már tudja, hogy az ember bűn nélkül is bűnhődhet. Van az úgy. :(
Ez a dráma egyik olvasata.
– —- – —- –
Oidipusz története az önismeret drámája. Jobban mondva az önmegismerésé. Indul úgy, hogy Oidipusz nem ismeri önmagát – mindarra, ami a múltban történt vele, részint nem emlékezhet, részint rosszul tudja –, csak annyit tud, hogy jó király, jó férj és jó apa. Az egy dolog, hogy évekkel korábban megölt négy embert, de ez a legkevésbé se terheli a lelkiismeretét, hiszen egyértelműen önvédelemből tette. De lakik benne egy másik Oidipusz, akit nem ismer. A darab pedig arról szól, hogy megismeri ezt a másikat – vagyis egyiket: önmagát –, mert minden, amit hall, ebbe az egyetlen irányba vezeti. És önmagához éppen olyan szigorú és igazságos, mint mindenki máshoz (hiszen ezért lett jó király). A bizonyítékokat megvizsgálja, az ítéletet végrehajtja.
No de miért csak húsz évvel a történtek után sújtja Thébát a járvány? Miért nem azonnal szakadt rájuk a szerencsétlenség, akkor, amikor Oidipusz megházasodott?
Hát van olyan is, hogy az ember hoz egy hibás döntést, és húsz év múlva lesz neki következménye… :(
De harmatos tizenegy évesen még ezt se tudhatja…
Ez a dráma másik olvasata.
– —- – —- –
A világirodalom első krimije. Rögtön a legtutibb csavarral, amit krimiíró kitalálhat. spoiler Pergő párbeszédekkel, nulla leírással – minden krimirajongó álma. És meglepve tapasztalom, hogy így negyedik-ötödik újraolvasás tájékán már erőteljesen futkos a hátamon a hideg a kórusénekek stílusától. Főleg a vége felé.
Ez a dráma harmadik olvasata.
– —- – —-
A többi néma csend. ;) Freud bácsit most hagyjuk…
Az Antigoné úgy jó, ahogy van… de erről, valamint egy régi-régi műkedvelő előadásról majd egy más alkalommal mesélek nektek. :)))

19 hozzászólás
robinson P>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Kötelező olvasmány… amit szerettem. A sok görög regék és mondák után valódi dráma mindkettő, sőt az Oidipusz lélektanilag is krimibe illő. Tény, hogy nem véletlenül kötelező. Alapmű, muszáj elolvasni.

Mrs_Herondale>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Rendben,én ezt sosem gondoltam volna,de nagyon,nagyon tetszett az Oidipusz király! Alapvetően imádom a görög mitológiát,a történeteket,az isteneket,de az eposzokkal nem voltam jóban. Az Iliászban Akhilleusz személyisége zavart nagyon,bár az Odüsszeia végül is tetszett.
De az Oidipusz király zseniális volt! Konkrétan leültem,és elolvastam egy óra alatt,nem tudtam volna félbehagyni. Eddig annyit tudtam a drámáról,hogy hát igen…a csávó az anyjával kefél Szóval elképesztően izgalmas volt az egész nyomozás Oidipusz származása után,és igazából teljesen modern a sztori,ha nem tudom,ki nem találom,hogy az ókorból származik. Konkrét krimi volt,gyilkossággal,hazugsággal,árulással,nyomozással. Tényleg nagyon tetszett,alig várom az Antigonét. :)

3 hozzászólás
Calliope>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Szeretem a görög drámákat! Már az iskolában is szívesen forgattam őket, még annak ellenére is, hogy néhol megdolgoztat a szöveg és rengeteg a lábjegyzet, ami az értelmezést segíti. Türelmesen kell olvasni, de megéri, mert amit ad, az közel 2500 évvel később is valid.

Antigoné: feloldhatatlan konfliktussal találja magát szembe a címadó főszereplő, miszerint halál vár rá, ha eltemeti a testvérét, mert a király tiltja, ám az istenek haragja sújt rá le, ha elmulasztja. A felsőbb erőhöz való hűség és a bátyja iránti szeretet sarkallja végül arra, hogy port hintsen a halottra, ám ezzel kivívja Kreón haragját és magára vonja ítéletét. Az uralkodó az Oidipusz királyban még rendíthetetlenül hitt Teiresziasz „látásában”, itt azonban már elvakultan szállt szembe a vakkal, aki jól látta a helyzetet. Ez akár komikus is lehetne, de a sajnos az elkövetkező események fényében mind mélyebbre süllyedünk. Fiával való konfliktusában megjelenik a generációk közötti egyet nem értés is, de szerintem az istenkomplexus, az örökös mindenek fölött állás nem hagyja helyesen cselekedni és dönteni. Nem mintha ettől rossz emberré, uralkodóvá válna, egyszerűen csak ember lenne.

Oidipusz király: az első krimi, aminek szerkezete utódaiban is gyakran visszaköszön. Baljós hangulat, már előre sejthető negatív végkifejlet lengi be az egészet, míg végül egy frappáns csattanó zárja a történetet. Egyik-másik krimiíró igazán elővehetné és tanulmányozhatná, mert a maga nemében nagyon jó! Logikusan van felépítve, nincsenek benne elvarratlan szálak, jól tagolt.

Afraa>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

A kötetből most csak az Oidipusz királyt olvastam.
Nagyon tetszett. Persze innen-onnan már nagyjából ismertem a történetet, de így olvasva is élvezetes és izgalmas volt. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy Babits Mihály fordítása nagyban emelte a mű élvezeti értékét. Olvasmányos és könnyen érthető volt.
A dráma Oidipusz király tragikus bukásáról szól. Egy szörnyű titok derült ki, amiben akaratán és tudtán kívül ő okozta nemcsak a hozzá közel állók, de a saját végzetét is.
Szophoklész annyi fájdalmat, tragédiát, és helyrehozhatatlan hibát belesűrített ebbe a művébe, hogy az olvasó képtelen érzéketlen maradni Oidipusz irányába, szinte ő is érzi azt a lelki terhet, azt az összeroppanást, amit a főhős érzett.
Igazi mély, megrendítő alkotás. Nagyszerű élmény volt.

Beatrice8>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Az Oidipus is nagyon tetszett! Tanulság, ne próbáld meg elkerülni a sorsod, illetve ne jósoltass magadnak soha, mert tuti megszívod!

postmodjane>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

A fátum szerepe ma kérdés, még a létét is megkérdőjelezzük. Nem tette ezt az ókori irodalom jó néhány alakja. Akhilleusz tudta, hogy fiatalon, ám hősként fogja életét veszteni. Oidipusz nem bízott és hitt Teiresziasz jóslatának, melyben addig bízott és hitt. Miért vonta most kétségbe a szavát? Miért nem vált számára kérdéssé, ki az, akit feleségül vett? Pszichológiai tanulmány Oidipusz reakciója, amikor kiderül, a jós mégis igazat mondott. Az öncsonkítás nem oldja meg a problémát, ám láttatja korábbi vak voltát és rádöbbenti tette mellett arra is, tudattalanul követett el vérfertőzést.

SzakácsAnna>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Mindenkitől azt hallottam, hogy „Antigoné, hú az milyen szörnyű, utáltam” stb. stb, szóval kicsit olyan „na jó, essünk túl rajta” stílusban kezdtem bele, de egyébként egyáltalán nem volt olyan rossz, mint ahogy vártam. Sőt. Teljesen rendbe volt mind a két mű. Nem mondom, néha kicsit elvesztettem a fonalat, főleg mikor a kar beszélt, de egyébként meg egészen érthető volt, főleg ahhoz képest, hogy még valamikor időszámításunk előtt íródott.
Nem hiszem, hogy magamtól a kezembe vettem volna, vagy hogy újra a kezembe veszem majd (bár ki tudja?), de összességében nem volt olyan vészes.

JamiC>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Antigoné kötelező olvasmány volt gimiben, emlékeim szerint néhány óra alatt, a másnapi határidőtől szorongatva olvastam el – talán emiatt lehet, hogy a történetére nem teljesen emlékeztem ennyi év távlatából.
Most a két dráma közül az Oidipusz királlyal kezdtem, ez eddig kimaradt az életemből, nem volt rossz. Utána következett Antigoné – ezt szerintem így, egymás után kellene olvasnia mindenkinek. (Antigoné Oidipusz lánya, így egészen szoros kapcsolat van a két dráma között, sőt szerintem az Oidipusz király történéseit ismerni kell ahhoz, hogy érthető legyen az Antigoné több részlete.
A végkövetkeztetés? Több is van:
1. Oidipusz és Kreón is fantasztikus mértékben „kockásan” gondolkodott, tulajdonképpen saját maguk fejére hozták a bajt.
2. Szophoklész olyan vérfürdőt rendezett mindkét drámában, hogy ha anno a görögök ilyen ütemben fogytak volna, ma nem lenne civilizáció…

Kovács_Dóra_4>!
Szophoklész: Antigoné / Oidipusz király

Kötelező olvasmány volt még anno, de nem kellett elolvasnunk vagyis nem rémlik. :D
Összeségben nem volt rossz olvasmány, de az Antigonéval szenvedtem – 3*
Oidipusz királyán meglepődtem, hogy tetszett – 4*
Dráma (műnem) nem a kedvenc műfajom, de jó néha kilépni a komfortzónából és mást is olvasni. :)


Népszerű idézetek

Lélle P>!

ANTIGONÉ
[…]
Nem kell olyan barát, ki csak szóval szeret.

96. oldal, Antigoné (Diáktéka)

Kapcsolódó szócikkek: Antigoné · barát · szó
Lélle P>!

TEIRESZIÁSZ
[…]
Jól vedd eszedbe ezt, fiam! hiszen közös
mindannyiunkban annyi, hogy – tévedhetünk.
De el nem vész csapás alatt a tévedő,
ha bánja vétkét s hajthatatlan nem marad.
Kemény nyakúság mindig gyenge észre vall.

115. oldal, Antigoné (Diáktéka)

Kapcsolódó szócikkek: tévedés
Szürke_Medve>!

Fogcsikorgatva engedsz? Ez, ha dühödön
túladsz, terhes emlék lesz… Ily természetek
önnönmaguknak legkinosabb terhei.

Papp_Bence_Gábor>!

KREÓN
Megbánod még, hogy kongó fővel észt kinálsz.

99. oldal (S.O.S. 1992)

Pity>!

Ha a boldogulást keresed, csak a józanság legyen útmutatód! Lábbal ne tiporj soha isteni törvényt! Rombol a dölyf: a szilaj szó vissza is üt szilajon, s a konok meginog – majd vénség érleli bölccsé.

2 hozzászólás
JamiC>!

[…] az igaz
embert egyedül az idő mutatja meg,
míg a hitványra első percben ráfigyelsz.

Oidipusz király

szil0214>!

Az én anyám a Sors volt, és testvéreim
a hónapok, akikkel nőttem s fogytam én.
Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek
más: mért féljek hát fölfödözni, ki vagyok?

54. oldal, Oidipus király (Diáktéka)

Papp_Bence_Gábor>!

Számtalan csoda van, de az
embernél jelesebb csoda nincs.
Átszeli ő a ködbe vesző
tengert vad déli szelekben,
szökve-szállva a tornyosuló
tajték körtáncai közt.
S évről évre a Földanya
szüntelenül termő testét
töri újra meg újra, befogadva
ekébe az öszvért.
A könnyű-szivű madarak
seregét csellel szedi rá,
s mezei vadak népét,
s tenger vizi fajzatait
hurkolt hálóba keríti
a jó-eszü férfi.
Befogadja ravasz leleménnyel
a bérci tetők szilaj állatait.
A sörényes vadlovat és a rideg marhát
jármába szorítja.

Kitalálta szavak, száguldó gondolatok,
S kormányzó törvények tudományát.

84. oldal (S.O.S., 1992)

Papp_Bence_Gábor>!

Úgyse lehetek más: mért féljek hát fölfödözni, ki vagyok?

52. oldal (S.O.S., 1992)

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Aiszkhülosz: A leláncolt Prométheusz
Aischylos: Aischylos tragédiái
Görög drámák
William Shakespeare: William Shakespeare összes drámái I-VI.
William Shakespeare: Macbeth
Aristophanes: Három komédia
Aristophanes: Aristophanes összes vígjátékai
Aristophanes: Lysistrate
Oscar Wilde: Salome
Plautus: A hetvenkedő katona