1976. London
Művészpalántákból és utcakölykökből verbuválódó tüskefrizurás, biztosítótűs brigádok követnek el mindent, hogy a felnőtt-társadalom idegeire menjenek. Sex Pistols, Clash, Jam, Banshees, X-Ray Spex és a többiek a stadionokból visszaviszik a rockot oda, ahová igazán való: a klubokba. Újra fiatalok játsszák fiataloknakaz ifjúsági zenét. Leomlik – még ha időlegesen is – a korlát színpad és nézőtér között. A „szakma” vérig sértődik attól, hogy a szakmai tudás háttérbe szorul a lelkesedés, a gondolatok mögött. A részvétel fontosabb a győzelemnél, és bárki részt vehet, elég megtanulni azt a bizonyos három akkordot.
Ez az amatőr tenger dobta felszínre az elmúlt évtized, az új hullám évtizede legjobb együtteseinek és előadóinak a zömét. Ma már egyértelműen látszik: bár a „forradalom” nem döntötte meg a régi rendet, nagyon fontos volt a new wave. Isteni tehetségek bontakoztak ki. Életképes új pop-struktúrák teremtődtek meg. Meglódult a látvány- és divattervezők… (tovább)
Az új hullám évtizede 1. 22 csillagozás
Enciklopédia 26
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 6
Várólistára tette 11
Kívánságlistára tette 22
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Szőnyei igazán remek stílusban ír az angol punk szubkultúráról! Tartalmaz ugyan pici tárgyi tévedéseket, mellékvágányokat, de ez simán betudható annak, hogy mikor is íródott a könyv. Talán csoda, hogy a módszerváltás idején megjelenhetett észrevehető cenzúra nélkül. Mára beigazolódott, hogy a punk (csináld magad) az amerikai Andy Warhol művész impresszárió holdudvarától datálható, nem pedig a Pistolstól. Bár Malcolm személyében ott van a közös szál. ..A nagy mondás jut eszembe kicsit sántítva :Mit adtak nekünk a (rómaiak) a punkok? – Szerintem az egyén destruktív szabadságát, és a lázadást a butitó középosztálybeli konformizmus ellen. Nem is a zenei tudomány a lényeg, bár az sem elhanyagolható! Mindenesetre az európai punk kultúrára remekül sikerült rávilágítani. Egy hibája van csak a könyvnek. Túl rövid. ..Feltétlenül ajánlom!
Helyenként érdekes kordokumentum a 70-es, 80-as évek angol punkzenészeiről – a vasfüggöny túlsó oldalán élő rajongó szemszögéből nézve.
A vége felé a fajgyűlölőkről meg skinheadekről szóló fejezet elég lesújtó volt.
A 80-as évek végén jelent meg, és rögtön be is faltam ezt a könyvet – akkor nagyon-nagyon időszerű volt, és nagyon hiánypótló – nálunk a 80-as évek hozták igazán azt a szubkultúrát, ami Angliában a 70-es évek közepétől volt meghatározó. Nem olvastam újra azóta, de biztos vagyok benne, hogy amennyire nagy hatással volt rám, még most is megmelengetné a szivem. A punkról irtam az első szakdolgozatom :)
Népszerű idézetek
Derek Jarman
[…] 1975-ben (Paul Humphriesszel közösen) elkészíti első egész estés alkotását, a Sebastienne -t (Sebestyén), amely szerinte „talán az első film, amely teljesen természetes módon láttatja a homoszexualitást, mint más filmek a heteroszexualitást.” A Szardínia szigetén római katonák között játszódó történet szereplői latinul beszélnek – az angol feliratos film Angliában a művészmozik kedvence lett, Amerikában a pornómozik vetítették.
170. oldal
Az Ifjúsági Magazin például azt írta a Szex Pisztolyról (igen, így, magyarra fordított névvel), hogy „zenéjük elviselhetetlenül primitív, technikai tudásuk a nullával egyenlő”. Akkor meg miért beszél róluk a fél világ? Kell valami jónak lennie ebben a rosszban, főleg ha az öregek, akik az újságot írják, ilyen kétségbeesetten kapálóznak ellene!
8-9. oldal
1977 nevezetes év volt Angliában, a Jubileum esztendeje: II. Erzsébet királynő negyedszázaddal azelőtt foglalta el az ország trónusát. A fényes ünnepségsorozatot júniusban tartották. A királynő az évforduló alkalmából arra kérte a Beatles tagjait, adjanak egy közös koncertet. Szép is lett volna, ám a zenés ajándékot nem az 1965-ben lovaggá ütött John, Paul, George és Ringo nyújtotta át az uralkodónak, hanem John Paul, Steve és Sid. Belőlük soha nem lesz a brit birodalom lovagja.
233. oldal
1978-ban ezt Sniffin' Glue cikkválogatást hozta nekem a bátyám ajándékba Londonból. Teljesen bepörögtem tőle. A nyelvezete kifejezetten szabadszájú volt, a tipográfiája akár egy szakadt ruha, a gátlástalan dilettantizmus gyönyörű diadala: írógéppel készült, a hibákat egyszerűen átgépelve javították vagy fekete filctollal összefirkálták, a címek kézírással táncoltak a cikkek fölött és persze fotók is voltak benne bőven.
60. oldal
Malcolm McLaren […] egyszerű, de nagyszerű taktikája mindig bevált: negative publicity – mindegy, mit írnak, mondanak rólad, fő, hogy le ne kerülj a napirendről, s minél zajosabb a botrány, annál jobb.
38-39. oldal
Penetration
Jó kis punkos popzenekar volt a Behatolás, ha jól tudom, Manchesterből. Miután 1980-ban, négy év után feloszlottak, énekesnőjük, Pauline Murray az Invisible Girls kíséretében lépett fel – ezek a láthatatlan lányok annyira láthatatlanok voltak, hogy egyetlen lány se akadt köztük, csak fiúk.
189. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Matt Richards – Mark Langthorne: Bohém rapszódia 91% ·
Összehasonlítás - Ungvári Tamás: Beatles-biblia 82% ·
Összehasonlítás - Dömötör Endre – Jávorszky Béla Szilárd: A rock története 4. ·
Összehasonlítás - Serge Dutfoy – Dominique Farran – Michael Sadler: Képregényes rocktörténet 90% ·
Összehasonlítás - Benedek Szabolcs: Beatles vágatlanul 90% ·
Összehasonlítás - Dezső András: Maffiózók mackónadrágban 85% ·
Összehasonlítás - Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János: A magyarock története 1. 83% ·
Összehasonlítás - Chris Roberts: Michael Jackson 1958–2009 ·
Összehasonlítás - Kapuvári Gábor – Sebők János: Deep Purple 81% ·
Összehasonlítás - Balázsy István – Bezsenyi Tamás – Csunderlik Péter – Dékány László – Laska Pál: Régen minden jobb volt 83% ·
Összehasonlítás