Annyi kalandos regény után ezúttal kalandozzunk vissza a magyar történelemben néhány száz esztendőt. Az oligarchák korában vagyunk, kihalt az Árpád-ház, és még nincs új királya az országnak. Hatalmas – és hatalmaskodó – főurak élnek a nép nyakán, s vívják a maguk önző, véres háborúit. E főurak között a leghíresebb Csák Máté lett, aki a saját birtokain példás rendet tartott, jó királyként kormányzott – az ottani mesékben ma is Mátyusnak becézi a nép –, hanem az ellenséges főurak földjét ott dúlta fel, ahol csak tehette, ezért aztán mégiscsak fekély volt az ország testén, amire előbb-utóbb Holló Csetének, a derék besenyő fiúnak, könyvünk kalandos életű hősének is rá kell ébrednie.
Holló Csete, a besenyő 32 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1971
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra
Most olvassa 2
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Nagyon olvasmányos történet amely visszaröpített a magyar történelemben Csák Máté Trencséni udvarába.Remélem,hogy újra ki fogják adni a nem csak általam oly nagyon szeretett delfin sorozatot.A magyar történelemnek a kis királyokról szóló pláne olvasmányos könyve ritka kincs.Én még szívesen olvastam volna tovább…!
Erről a korszakról kevés könyvet olvastam, ezért nagyon örültem Szombathy Viktor, Csák Máté koráról irt történelmi regényének. Végig kisérjük a fiatal, 10 éves Csete, a besenyő gyerek felnőtté válását. A Holló nevet a fekete hajának köszönhette a fiatal fiú. Bepillantást nyertem a lovagi kiképzésbe, az apródok szigorú életébe. Fiatal koromban sok Delfin könyvet olvastam, de ezt abban az időben nem. Örülök, hogy sort keritettem erre az értékes történelmi betekintésre a könyv által. Még biztos fogok az irótól több regényt is olvasni.
Nem tartozik az elsöprő lendületű művek közé. De ebből a korszakból nincs sok regény. Alkalmas arra, hogy felkeltse a korszak iránti érdeklődést, érdemes elolvasni.
Olvasván a könyvet gyakran támadt az az érzésem, mintha egy Fekete István művet tartanék a kezemben. Szépek és részletesek a tájleirások, az erdők, mezők, mocsarak és azok állatvilágának leírása. A történet a könyv felénél indul be igazán a kalandokkal, de elég hamar kifullad és véget is ér, ami némi csalódást okozott. Az író nagyon röviden enged betekintést a vitéz Holló Csete életébe. Inkább szól ez a könyv Csák Mátéról, a kiskirályról, mint magáról a besenyőről.
Nekem nem volt igazán izgalmas, mindössze 2 nagy kaland volt, Féltorony ostroma és Csankfia Csank hajkurászása, ez talán kevés, a többi leírás, történelmi háttér bemutatása, ilyesmi. A főszereplőt alig ismertük meg, és nagyon hiányzott a szerelmi szál a műből. Tetszett viszont az író stílusa, amikor belefeledkezik valaminek a leírásába( táj, vásár, küzdelem), elkezd jó hosszú mondatokat írni, tele felsorolással.
Népszerű idézetek
Mint mikor ősznek évadján a fonóban felfut a rokka kerekére a fonál, úgy tekeredett szép karikába az ő útjuk fonala is Patonyék nyomán. Helyenként ugyan meg-megszakadt, mint a figyelmetlen, cserfes lány keze munkája, máskor kettő-három is egymásba gubancolódott, mintha vénasszonyok fonták volna; hol összekötözték, hol szétválasztották, ám nem lehetett kétséges, hogy Patony meg Csank az a két lovas ember, aki sietve szakadt el Brunóc fölött a Vágtól, s tört át az Inóc legsőrőbbjén.
Tudományát pedig ártásra soha nem használta. Használni vele inkább tudott. A legdühödtebb égiháború is rögtön elcsendesedett, amikor a jégeső alá élével rakta ki a fejszét, hogy elvágják rajta lábukat a szélördögök, de állított már el egyetlen szavával is vihart a szulyói sziklák között – három szélördög a varázsszóra megtorpant, azóta is kővé meredten vigyáz a manini út mentén –, és indított a táltos jótékony esőt a ledniciek könyörgésére,amikor tízhetes szárazság aszóvá szikkasztotta a völgyet,és a pap imádsága nem használt.
Bodon mély gödröt kerestetett, iszapos fenekőt, megsemmisítőt, abba hurcoltatta bele az elesetteket, földet magasra hányatott rájuk. Külön temettette az ellenséget, külön a jó barátot. A maga holtjainak fegyverét is meghagyta, a másvilágon szükségük lesz még rájuk, az ellenségének semmit, holtuk után ők lesznek a szolgák. Az apák, ükapák szokása szerint egy-egy marék búzát is szóratott a sírba a zsákmányból, és mert igen sajnálta kedves emberei vesztét, három sült récét s egy nagy kenyérlepényt is mellükre helyeztetett, legyen mit enniük a túlvilági kalandozásokban; ne mondják, hogy a jó Bodon hadnagyuk még ezt is sajnálta tőlük.
Most ott állott tehát Csák úr elıtt, kezében a kalitkával. Minden szem rátekintett, feltámaszkodott Petykó is,
a törpe. Közelebb döcögött a fiúhoz, két ujjával benyúlt a
rács közé.
– Kot-kot, egy sovány tyúk! – vigyorgott.
– Megkap – szólt halkan a fiú –, megkap, vigyázz!
Vág a csıre veszettként.
Az úr pillantása egy ideig a fiún pihent. Már jóllakott,
bort is ivott – nem volt borissza, mértékkel cselekedte –,
béke szállta meg szívét, az asztali fények melegében kissé elernyedt.
– A te nevelésed az a sólyom? – kérdezte, és a mögötte várakozó étekfogónak nyújtotta át süvegét, mert
eddig a fején tartotta, de a megannyi gyertya már kályhaként melegített az ebédelıteremben.
– Az enyém.
– Mióta röpteted?
– Pünkösdi tüzes nyelvek ünnepe óta, ahogy a
szkalkai barátok mondják.
– Hol fogtad?
– Az Inóc alatt a Nagysziklán.
– Hol gyakoroltattad?
– Az Inóc alatt, a Vág partján, erdıben, mezın.
Máté úr kényelmesen dılt hátra, egy lába alatt hentergı kopót rúgott félre. A besenyı gyerek értelmesen,
nyílt arccal, bátran felelt.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bíró Szabolcs: Lángmarta dél 94% ·
Összehasonlítás - Gáspár Ferenc: A strucc vére 88% ·
Összehasonlítás - Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya 93% ·
Összehasonlítás - Hollós Korvin Lajos: A Vöröstorony kincse 90% ·
Összehasonlítás - Hegedüs Géza: A milétoszi hajós 89% ·
Összehasonlítás - Benkő László: Táltosidők 88% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák 85% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Rab ember fiai 84% ·
Összehasonlítás - Bistey András: Égő tetők alatt ·
Összehasonlítás - Szalatnai Rezső: Kempelen, a varázsló 82% ·
Összehasonlítás