!

Huszadik századi skandináv novellák (Modern Dekameron) 8 csillagozás

Szöllősi Adrienne (szerk.): Huszadik századi skandináv novellák
Könyvtár

A kötet több, mint harminc svéd, norvég, dán és izlandi szerző művét tartalmazza.


Hirdetés

Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

+
>!
Piintyő
Szöllősi Adrienne (szerk.): Huszadik századi skandináv novellák

Jó sokáig kotlottam rajta – de hát úgy látszik, mostanában így mennek a dolgaim…..
Érdemes volt elolvasni, mert, bár nem különleges, mint a latin-amerikai kötet, inkább olyan földhözragadt, de egyrészt számomra fehér folt volt eddig a skandináv irodalom, s ez egy jó ki/betekintés volt, másrészt azért ebben is voltak érdekes, értékes írások. Meglepett, hogy több Nobel-díjas (talán 6 is?, vajon hazai pálya? – ez egy kis *gonoszkodás* volt), és aránylag több női író (ez biztosan hat – a könyv végén lévő életrajzi adatokból vettem – egyik-másik névről nem tudtam volna megállapítani, hogy az nő) szerepel a kötetben.
Nem tudnék egyet választani, ami a legjobban tetszett: változatosak voltak témában, stílusban. Talán ami a legmélyebb nyomot hagyott bennem: Ninni Holmqvist: Halálszoba c. írása – végig viszolyogva olvastam, de le nem tudtam tenni – azt sem tudtam eldönteni csak egy bizonyos ponton, hogy a *főhős* nő-e vagy férfi – inkább férfira tippeltem, de nem az, sőt azt sem gondoltam, hogy nő írta, annyira nem nőies. Kemény írás. Profi megfogalmazás.
Két novelláról már karcoltam, azokról csak annyit, hogy a Haldór Laxness írás olyan, mintha egy természetfilmet néznénk (persze ez, mint kiderült, csak részlet az azonos című regényből), a másik, a vasútvonal avatása túlmutat a próbaúton – négy különböző ember összezárva a vasúti kocsiban, s idővel mindenki kimutatja a *foga fehérjét*.
Érdemes megemlíteni Kjell Askildsen: Ingrid Langbakke c írását: egy házasság hétköznapjait, a feleség egyenrangúságra való törekvését, s az ebből eredő konfliktust írja le – forgatókönyvszerüen, hogyismondjamcsak – mintha egy drámát nézne az ember, olyan feszült légkörű.
Több figyelemreméltó írás van még benne, vagy olyanok, melyek emlékeztetnek egy-egy magyar íróra pl. Knut Hamsun: Karácsony a hegyen – nagyon Móra Ferencre emlékeztet, vagy Artur Lundkvist: Parasztdrámája akár nálunk is játszódhatna.
Többségében tetszettek az írások, noha az egy Selma Lagerlöf-ön kívül -szégyen, nem szégyen- ismeretlenek voltak számomra – de ha jól meggondolom, ez is csak egy icike-picike kóstoló :)

6 hozzászólás
++

Népszerű idézetek

+
>!
gybarbii P

Gyűlölte Hélène lelkét, mert gyűlölte a gondolatait! És mégis szerette! Mit szeretett hát rajta?

August Strindberg: Készpénz ellenében, 43. oldal

+
>!
gybarbii P

Az volt a szándéka, hogy mindezt elmondja Hélène-nek, ha hazajön, de tudta, hogy semmi nem lesz belőle. Tudta, hogy tovább fog előtte csúszkálni a porban, továbbra is a rabszolgája lesz, és részletekben fogja eladni a lelkét, akárcsak Hélène a testét. Tudta, hogy mindent megtesz majd Hélène-nek, hiszen szereti.

August Strindberg: Készpénz ellenében, 43. oldal

+
>!
gybarbii P

– Akinek ilyen búbánatos a világnézete, az ne írjon – jelentette ki.

Hjalmar Söderberg: A Szibilla barlangja, 60. oldal

+
>!
gybarbii P

– Nem tűnt fel neked, Fredrik, hogy ami szót kimondanak vagy papírra vetnek, okosat vagy ostobát, igazat vagy hamisat, mind csak olyan, mintha folyóvízbe írnák? Semmit nem jelentenek. Gondolj csak a legolvasottabb, legnagyobb hitelű könyvre, az Újtestamentumra. Mi annak a veleje? Hogy az élet semmi, s az eljövendő a minden. Ne törődjünk a holnappal, ne vessünk, ne arassunk, csak bizalmunkat az Úrba vessük, adjunk mindenünket a szegénynek, kamatra ne kölcsönözzünk, kölcsönt vissza ne kérjünk, a bántalomért bosszúval ne fizessünk, ne ítéljünk, ne álljunk ellen a gonosznak. Ezrek meg ezrek olvassák, és Isten szavát látják benne. De az életükön semmi nyomot nem hagy. Ha pedig a mi derék tiszteletesünk, Sundius az evangélium igéje szerint kezdene élni, azt hinné az egész gyülekezet, hogy elment a józan esze. Törődik is a könyvekkel az élet! Az élet hús és vér, nem nézetek és gondolatok összessége.

Hjalmar Söderberg: A Szibilla barlangja, 61. olda

+
>!
gybarbii P

– Igen, a szerelem olyan, mint a napsugár meg az isteni kegyelem. Válogatás nélkül hullik akárkire.

Hjalmar Söderberg: A Szibilla barlangja, 69. oldal

+
>!
gybarbii P

– A szerelem – mondta – vándorserleg. Szájról szájra jár. Sokan megkapták már, de nem maradt meg senkinél.

Hjalmar Söderberg: A Szibilla barlangja, 69. oldal

+
>!
Piintyő

Nem arról van szó, hogy sznob volnék, nem. Hadd magyarázzam meg magának. Például egy szép napon beállít hozzám egy kis ágrólszakadt, épp hogy tanítónő, de nem több tizennyolc évesnél, ahogy elnézem. Aranyos teremtés, szőke hullámos haja van és kék szeme…. és dundi és szép, meg minden. Igen egy báli ruhát szeretne, és olyan nagyon szeretne szép lenni, és aztán anyagokat mutat nekem…. ócska, vékony világoskék selymet és valami gyöngyrojtot, meg miegymást. Akkor azt mondom neki, hogy nem kell ez magának, kisasszony, ez úgy állna magán, mint a fejőlányon a lámpaernyő, de hadd mutassam meg, hogy én milyet csináltatnék a maga helyében, ha olyan alakom volna, mint magának, és nem is lesz drágább, mondom neki, és azzal már rá is beszéltem. Most aztán egy tiszta fehér ruhát varrok; derékban behúzom, aztán fehér sifonból és háromféle halványpirosból rózsákat csinálok és kis leveleket zöld selyemből, és a z egészből egy koszorút varrok a nyakkivágás köré, egy csokrot a melle fölé, kis táncoló bimbórojtokból, és még néhányat a karjára és a szoknyára…

Sigrid Undset: Báli előkészületek, 91. oldal

+
>!
gybarbii P

Az igazi neve Hjelm-Hansen igazgatóné asszony volt. De nemigen illet hozzá. Otthon Micimamácskának hívták, és ez sokkal találóbb név volt.

Sigrid Undset: Báli előkészületek, 77. oldal

+
>!
Beja

Hogy Aaslaug hajadonná serdült, Husaby fenekestül felfordult.

(első mondat)

+
>!
gybarbii P

De milyen hosszú időnek is kellett eltelnie addig, amíg végre egy szó esett köztük. Így van ez már. A szerelem tréfás játéka, ó, a két szerelmes szívvidító bújócskája! Mindketten ugyanazt érzik, de egyik sem akar kipakolni. A két lélek vonzódik egymáshoz, egymáshoz feszülnek belső vágyódásban, szólongatják egymást, mint a csicsergő madarak, mint esténként az állatok a tehénistállóban.

Pär Lagerkvist: Lakodalom, 122. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is