Kinek ​a sorsa? 20 csillagozás

Szilvási Lajos: Kinek a sorsa? Szilvási Lajos: Kinek a sorsa? Szilvási Lajos: Kinek a sorsa?

„Itt ​az ideje, hogy komolyan felfigyeljünk Szilvási Lajosra. Olyan íróról van szó, aki minden idegszálával napjaink problémaköréhez kötődik. S talán éppen ezért olyan népszerűek művei, főleg a fiatal olvasók körében…” Így kezdte ismertetését egyik legnagyobb napilapunk kritikusa Szilvási Lajosnak erről a könyvéről, melyet rövid időn belül a második kiadásban bocsátunk az olvasó elé. Kinek a sorsa? – kérdezi a regény már a címében is, és az olvasó, miután elolvasta, meggyőződéssel mondhatja: rólam, terólad és még oly sok mai harminc-negyvenévesről, aki előtt a felszabadulás nyitotta meg a tanulása, a tehetségének megfelelő emberi fejlődés útját. Egy fiatal mérnök életútját ábrázolja a szerző egy kis dunántúli falutól a kisvárosi papi gimnáziumon, majd a maguk teremtette népi kollégiumon át a szovjet egyetemig s onnan haza, épp 1956 viharos októberében. A hazatérés időpontja sejteti, a diploma megszerzése nem elég ahhoz, hogy ezentúl simán hajózhasson az érvényesülés és az egyéni… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1964

>!
Alinea, Budapest, 2021
490 oldal · ISBN: 9786155669521
>!
Kossuth, Budapest, 1966
444 oldal
>!
Kossuth, Budapest, 1964
444 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

peonia>!
Szilvási Lajos: Kinek a sorsa?

Nehezen haladtam vele. Az első 350 oldal nekem unalmas volt, viszont az tény, hogy enélkül nem értettem volna meg az utolsó 100 oldalt, ami a könyv legizgalmasabb része. II. világháború, és ami utána van, kommunizmus szemmel, kritikusan, de mégis még mindig hinni az elveiben, miközben maga is áldozata… hát erről szól ez a könyv.


Népszerű idézetek

Annette87>!

Aki egyszer szembekerült, és szembe mert nézni a kérdéssel, hogy kinek a sorsa fontosabb, az enyém-e vagy a sok emberé, tehát az országé, és aki egyszer már érezte ennek a kérdésnek a szúrását, ahogy a tűntetők födetlen mellét szúrják a rendőrök bagonettjei, az másodszor is, harmadszor is, meg ki tudja hányszor szembe fog még kerülni ezekkel a szavak, kimondatlan szavak formájában a mellkasának szegeződő szuronyokkal. „Kinek a sorsa fontosabb?”

Tiger205>!

Becsengettem a kétszárnyú tölgyfaajtón. A ház kisebb nemesi palota lehetett valamikor, homlokzatával beleillett a „Háború és béke” korszakába; furcsán régies volt a lakás ajtaján a kovácsolt bronzkilincs is, ami az orosz városokban más, mint idehaza: forgatható gomb.

281. oldal

Tiger205>!

Aztán még sokat ittunk, és attól kijózanodtam.

432. oldal

madrugada>!

Amikor már állandóan ideges az ember, nem látszik meg rajta.

19. oldal

madrugada>!

– Mit nézel?
– Téged.
– Mit nézel rajtam? – nevetett.
– Hogy olyan a szemed, mintha kisuvickoltad volna.

130. oldal

madrugada>!

Mi lenne, ha fölhívnám Bojtárt a gyárban, és megkérdezném tőle, mi jött közbe tegnap este, miért nem tudott találkozni velem? Vajon mit hazudna?… S ekkor olyan sejtés támadt bennem, hogy Bojtár nem hazudna. Megmondaná egyenesen, hogy nem volt kedve tovább mesélni. Ez a fiatalember nem az a fajta, amelyik udvariaskodó hazugsággal vágja ki magát a kényelmetlen helyzetekből. Ez inkább megsért valakit, mert a természetes nyerseség könnyebben fakad belőle, mint a hazugság.

176. oldal

madrugada>!

A kísérlet annyit jelent, hogy az ember kérdést intéz a természethez, és a kérdésre feleletet vár. De ahogy a rosszul fogalmazott kérdésre nem kapunk pontos feleletet, a pontatlanul felállított és lebonyolított kísérlet sem adhat precíz eredményt.

232. oldal

madrugada>!

Ha egyszer valahol kialakul a gyanakvás légköre, nagyon nehéz tiszta fejjel ítélni.

284. oldal

madrugada>!

Sose hittem el a csinos nőkről, hogy dolgozni is tudnak.

382. oldal

Zsucsima>!

Akként éld az életed, hogy amikor a végén visszanézel, ne kelljen szégyenkezned értelmetlen percek, órák, napok miatt.

IV. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Robin O'Wrightly: Emlékkönny
Tapodi Brigitta: Amit örökül kapsz
Ruby Saw: Lucy
Varga Gy. Brian: Két nap az élet
Békés Pál: Csikágó
Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part / A három testőr Afrikában
Tomcsik Nóra: Tél Berlinben
Bakóczy Sára – Bányai D. Ilona – Cselenyák Imre – Fábián Janka – Gál Vilmos – Gáspár Ferenc – Hacsek Zsófia – Izolde Johannsen – Jezsó Ákos – Kapa Mátyás – Nemere István – Novák Andor – Schmöltz Margit – Soós Tibor – Szélesi Sándor – Trux Béla: Buda & Pest
Palotás Petra: A kastélykert álma
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét