Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Utas és holdvilág 4151 csillagozás
Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" – ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1937
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: POKET zsebkönyvek POKET Publishing, Sztalker Csoport · Helikon Zsebkönyvek Helikon · Fehér Holló Könyvek Magvető · Millenniumi Könyvtár Osiris · Libri díszkiadások Libri, Scolar, Jaffa · Trubadúr Zsebkönyvek Trubadúr · Ifjúsági könyvek Holnap
Fordítások
Antal Szerb: Journey by Moonlight · Antal Szerb: Reise im Mondlicht · Antal Szerb: Il viaggiatore e il chiaro di luna · Antal Szerb: Yolcu ve Ayişigi · Antal Szerb: El viajero bajo el resplandor de la luna · Antal Szerb: Le voyageur et le clair de lune · Antal Szerb: Reis bij maanlicht · Antal Szerb: Resa i månljus · Antal Szerb: Cesta za mesačného svituEnciklopédia 110
Szereplők népszerűség szerint
Ulpius Tamás · Mihály · Ulpius Éva · Ervin · Erzsi · Richard Ellesley · Rodolfo Waldheim · Szepetneki János
Helyszínek népszerűség szerint
Párizs · Róma · Firenze · Roland Street
Kedvencelte 1330
Most olvassa 304
Várólistára tette 1078
Kívánságlistára tette 686
Kölcsönkérné 12
Kiemelt értékelések
Sokat vártam ettől a könyvtől, annyi jót hallottam, olvastam róla. Most azonban azt kell leírjam, hogy nem tetszett. Se Mihály, se Erzsi karaktere nem fogott meg. Mihály elképzelése az életről tőlem teljesen távol áll. Az olaszországi városok, helyszínek leírásai konkrétan untattak. Nem volt hosszú könyv, mégis nehezen haladtam vele. A „véletlen” találkozások inkább idegesítettek, a furcsa Ulpiusz család és az a fajta halálvágy, ami a szereplőket mozgatta teljesen kiborított.
Nyilván mindenki elgondolkodik egyszer azon, hogy milyen jó lenne, ha az ember azt tehetne, amit csak akarna és nem kellene semmiféle elvárásoknak megfelelnie. Mihály teljesen elszakadt a valóságtól és nem is tudta hogy mit kezdjen magával… tipikus tékozló fiú esete áll fenn.
Minden tiszteletem az íróé, de nem fogom újraolvasni és nem fogom tudni jó szívvel ajánlani soha senkinek ezt a könyvet. Sajnálom…
vannak könyvek, amik mindig pont akkor találják meg az embert, amikor arra a legalkalmasabb a pillanat.
én mindig így járok ezzel. eddig 3szor v 4szer olvastam, és minden alkalommal úgy éreztem, csakis és kizárólag nekem írta Sz. A., tulképp furcsa, h nem dedikálta nekem.
tegye fel a kezét, akiben még sosem merült fel, h egyik pillanatról a máikra hátat fordít normális hétköznapi életének, és mégiscsak úgy él, ahogy mindig is akart.
aztán az is, aki csillogó szemmel végigolvasta, aztán bebújt a párja mellé a takaró alá, és másnap reggel 8ra bement dolgozni.
mind bolondok vagyunk.
Amíg nem olvastam az értékeléseket, logikailag kizártnak tartottam, hogy valaki ezt a könyvet ne szeresse. Most viszont megrendült a világképem. Köszönöm, moly.
Azt is gondoltam, hogy ez például egy olyan könyv, amivel különösebb erőfeszítés nélkül rá lehetne vezetni a fiatalokat az olvasásra, mert akinek ez nem mozgatja meg a fantáziáját, az jó közelítéssel inkább nyugdíjkorhatáron túli lehet, hosszú és izgalmakban bővelkedő adóigazgatási karrierrel a háta mögött. De semmiképpen nem fiatal.
Azt is gondoltam, hogy ezek az útkereső körök, amiket Mihály csinál, nem megspórolhatóak az életben, és aki nem megy bele fiatalon, mert értelmetlennek, céltalannak és gyengeségnek tartja, az később lesz kénytelen sort keríteni rá. Úgy jár, mint szegény Mihály, aki enyhén szólva túlkorosként kezdett azon gondolkodni, hogy miért érzi szarul magát a saját életében, és egy olyan élethelyzetből pattant meg, amiben már nem ez lett volna a rendszerszerű magatartás, így aránytalan fájdalmat okozott a körülötte élőknek. Azzal, hogy nem felnőttként viselkedik, hanem kamaszként. Ez a szó, hogy kamasz (kamaszos, kamaszkor) szerintem ennyiszer még ifjúsági témájú szociológiai tanulmányokban sem szerepel, mint ebben a könyvben. Mert kamaszkorban viszont rendszerszerű magatartás, amit Mihály művel, az eseményekkel való spontán sodródás, az ésszel felfoghatón túli dolgokhoz vonzódás, a végső kérdések feszegetése, meg az önpusztítással kísérletezés is. Legalábbis az volt. Hogy most mi a helyzet, abban már nem vagyok biztos. Lehet, hogy már a kamaszoknak sem szabad kamaszként viselkedni. Céltalan szerencsétlenkedés. Nem vállalható.
Aztán azt is gondoltam, hogy mindenkinek megvan a maga Ulpius-háza. Egy elvarázsoltnak tűnő hely, amire a különös szabályai és értelmetlensége okán még a gyerekkoron túl is úgy tud tekinteni, mintha mesébe csöppent volna. Az enyém sok szempontból elég közel állt a könyvbelihez, teljes kultúrsokkot okozott, mintha nem két utcával odébb, hanem egy másik bolygóra érkeztem volna. Legalábbis ott mintha csak rám hatott volna a gravitáció. Sok dologról, amit addig tényként kezeltem, megváltoztatta a véleményemet.
Meg azt is gondoltam, hogy annyira kilóg ez a könyv a magyar szépirodalmi hagyományból, hogy talán ezért nem könnyű fogást találni rajta annak, aki tisztán ésszel közelít hozzá. Végül is csak egy könnyed, gyorsan olvasható road movie-forgatókönyv az egész, csak ez a road valahol a képzelet és a valóság határán található, és befelé vezet az ember belsejébe. Megmutat minden lényegeset az ál-felnőtt létről, amivel az ember az élete nagyobbik részét tölti.
És végül is ugyanezeket gondolom most is.
Legyünk őszinték, ki nem vágyott még rá, hogy fogja magát, és itt hagyjon csapot-papot? Ki nem vágyott rá, hogy eltűnjön, hogy ismeretlenné váljon, és senkinek ne hiányozzon? Azok a félelmek, amik miatt ezt mégsem tesszük meg, azok jelennek meg ebben a történetben, mint társadalmi kötöttségek,amitől nem könnyű szabadulni. Az emberi elme legeldugottabb, legsötétebb szegletét tárja elénk Szerb Antal ezzel a művel, ahol a vágyak és félelmek már-már a megkülönböztethetetlenségig egybeolvadnak. Mindezt úgy, hogy a nyomasztó érzés szikráját sem kelti, s egy roppant mód élvezetes könyvet ajándékozott a világnak.
A könyv elolvasása során nem lehet szabadulni Sz. Antal gyönyörű szavai által font bűvkörből, boldogan hagyja az olvasó, hogy utas legyen egy holdvilágos történet zaklatott vonatán. Zseniális könyv, főleg azért, mert időtlen, és mindenki azt látja meg benne, ami éppen a legfontosabb a számára az adott életszakaszában, ezért megunhatatlan.
Bizonyos szempontból elég szégyen és kicsit röstellem is, hogy eddig nem olvastam ezt a kitűnő könyvet. Most olvasás közben azonnal belém vágott a felismerés, hogy Kepets András nem véletlenül választotta kiadója nevéül az Ulpius-házat. Sajnos az üzletpolitika eredménye végül őt is kissé Ulpius Tamás sorsára juttatta – igaz nem szerzetesként tűnt el.
Most olvasás közben újraéltem azon élményeimet is, melyeket feleségemmel 5 évvel megkésett nászutunkon Itáliában, részben Velencében töltöttünk, elárulhatom: én – sajnos vagy sem – kispolgár maradtam, épp ma élek 43 éve egy házasságban. De minthogy – érzésem szerint – ma is ugyanúgy nézek kifelé szemeimmel a világba, ahogy negyven évvel ezelőtt – bár kivülről egészen másképp nézek ki – nagyon megértem Mihály lázadását.
Szóval egy kitűnő könyv, szórakoztató volta mellett jelentős értékeket hordoz, mindenkinek ajánlom!
„A regényt angol, német, lengyel, francia, olasz, spanyol, holland és szerb nyelvre is lefordították. 2004 elején Németországban és Ausztriában a mű új, Christina Viragh tollából származó fordítása heteken át vezette a könyvek eladási listáját.” – Forrás Wiki
“Megerőltette magát, hogy más legyen, mint amilyen, hogy sohasem a saját hajlandóságai szerint éljen, hanem úgy, ahogy elvárják tőle. Utolsó és leghősiesebb megerőltetése házassága volt.”
Szerb Antal regényének különlegessége, hogy 83 évvel megjelenése után is hihetetlenül aktuális. Az Utas és holdvilág számomra a társadalmi konvenciókhoz való alkalmazkodás és az egyén benső vágya között meghúzódó erős feszültség regénye. Főhősét, a 36 éves Mihályt épp velencei nászútján legyinti meg az életközépi válság. Egy véletlen találkozás apropóján Mihály mesél feleségének Ulpius-házas régi barátságairól, amely során rádöbben, hogy Erzsi nem érti őt, miközben Mihályt teljesen magával ragadja az ifjúkori nosztalgia. A nászút különleges fordulatot vesz, és innentől a főszereplő énkeresése kerül a történet fókuszába. A komoly évek után, amely alatt az elvárásnak megfelelően beállt apja cégéhez, majd folytatta a számára kijelölt polgári utat, és megházasodott, szomjazza a váratlan kalandokat. De vajon tűri-e a világ a normától való eltérést, vagy a konformizálódás az egyetlen járható út az életben? A zárás szívem lázadó részének picit csalódás volt, ám a realista életigenlés miatt mégis elégedetten tettem le a könyvet. A filozofikus regény varázslatos helyekre repíti el az olvasót, egyaránt invitálva élményt nyújtó belső és külső utazásra.
Hogy válasszam én ezt most mind szét? Tegyem kalmárként mérlegre azt, hogy a hódolatom mennyire nem mérhető semmihez sem Szerb Antal iránt – vagy hogy a szereplőinek kiútkeresése mily reménytelen és determinisztikus? Szedjem elemeire ezt a szövevényes szimbólumrendszert és úgy vezessem le pl. hogy miért látom Mihály apjában magát a társadalmat, ami nevel és körülölel, Erzsiben a lágy, hétköznapi, míg U. Évában az elérhetetlen Nőt, Szepetnekiben az ember megtestesült ösztönösségét, stb. Vagy azt mérlegeljem a jánoskenyérfa magvait toszogatva, hogy nekem ez a könyv akkor is fontos lenne, ha egy ütve-fúróhoz mellékelt használati utasítás címen birtokolnám, mivel ez az a könyv, amit egy dióbarna szemű lány nyomott valaha a kezembe az őszi, pántos napfényben? Én tegyem ezt, aki Krisnamurtitól, Faludytól és Lin-csitől tanultam meg, hogy szorgos analízissel a Szépséget szétcibálni vétek, hiszen az önmagért van, és a lelket gyönyörködteti? Nem! „A helyes tudás néma és hűvös, mint a csillagok.”
Nehéz erről a könyvről értékelést írni, mert annyi minden van benne. Kicsit elvont, a misztikum és a halálkultusz is erősen jelen van benne, ugyanakkor annyira szépen megkomponált mű, hogy megfogja az olvasót.
A könyv szereplői és szellemalakjai mind lázadók, afféle különcök, akik próbálnak beolvadni az normális, átlagos életbe. Azt gondolom, ez egyiküknek sem sikerült, nem tudtak igazán felnőni, mert rabul ejtette őket a diákélet és az akkoriban megélt közös „kalandok”. Ahogy Szerb Antal megfogalmazza: „Nosztalgia ellen nincs orvosság.”
Bővebben: http://wmn.hu/2016/08/23/holdvilagnal-paradicsomos-gnoc…
Az első oldaltól kezdve imádtam az egészet, úgy, ahogy volt. Szerb Antal csodálatosan, valóságosan, élvezhetően ír.
Egyszerre volt komoly és könnyed. Komoly témákat boncolgat, de mégis igyekszik az egyszerűség és a könnyedség határát megtartani.
Mihály története számomra önmagában is elég volt ahhoz, hogy megszeressem ezt a könyvet, de amikor a többi szereplő szemszögét is megismerhettük, akkor vált csak igazán élvezhetővé és izgalmassá.
Azt tartanám a legszebbnek az egészben, hogy noha a halál és a halálvágy átszövi az egész történetet, mégis képes az álmokra, a jövőre, a megvalósításra fókuszálni, ezeket állítani a középpontba.
Most már tényleg mondhatom, hogy Szerb Antal neve számomra garancia lesz arra, hogy jó könyvet veszek a kezembe.
A regény a múltidézésről szól, az ember vágyáról az ifjúsága után, a valóra nem váltható vágyról. Mihály, a főszereplő permanensen bolyong felnőttség és kamaszkor, polgári lét és lázadás, élet és halál között.
A szereplők szerfelett összetett figurák, Tamás pedig mindvégig csak szimbolikusan van jelen, jelképezve azt az életutat, amely felé a főszereplő is folyamatosan halad, de végül mégsem választja azt, mert „Mindenkinek meg kell keresnie a saját halálát.”
Többen támadták, mondván, hogy pszichoanalitikusan nem megalapozott az írás. Nem értek hozzá, de őszintén, nem is érdekel. Az viszont igen, hogy kifejezetten érdekes, komoly vallás- és filozófiatörténeti fejtegetéseket tartalmaz, ami a szélesebb közönség számára is érthető, erre érdemes odafigyelni.
Itthon és külföldön egyaránt népszerű a könyv, időtálló remekmű, nem véletlenül övezi kultusz, és amiről nem tudtam eddig, hogy rovásírásos formában is kiadták. Nagyrészt Olaszországban játszódik, nagyszerű, hangulatos leírásokat is tartalmaz.
Több mint 80 évvel az első kiadást követően az Utas és Holdvilág még mindig az egyik legnépszerűbb magyar regény, ami nem lehet véletlen. Szerb Antal istenadta tehetség, mestere a szakmájának, és tudta a népszerűség titkát is.
Kedvenc lett!
Olvasd el! Olvasd újra!
Népszerű idézetek
– Semmi baja – mondta az orvos –, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? – kérdezte Mihály eltűnődve. – Semmit. Éltem.
A szerelemhez távolság kell, hogy a szerelmesek azon keresztül közeledhessenek egymáshoz. A közeledés persze csak illuzorikus, mert a szerelem valójában eltávolít. A szerelem polaritás – a két szerelmes a világ két ellenkező töltésű pólusa…
33. oldal (Magvető, 1974)
– Édes, a lélekben az ellentétek egymás mellett vannak. Nagy aszkéták nem hideg és szenvtelen emberekből lesznek, hanem a legtüzesebbekből, azokból, akiknek van miről lemondaniuk.
74. oldal, I. rész 4.
– Igen. De Mihály nem olyan, mint más ember. Azért is mentem hozzá.
– Jól is jártál vele. Nem szeretem az olyan embereket, akik nem olyanok, mint más ember. Más ember is elég undorító. Hát még az, aki nem olyan.
202. oldal
Van olyan férfi, akit nem izgat a telefonban megcsendülő ismeretlen és kellemes női hang? A nők, ha ismernék a férfiakat, mindent telefonon és ismeretlenül kérnének tőlük.
136. oldal
Említett könyvek
Ezt a könyvet itt említik
- Bálint Ferenc: Boldogságtól ordítani
- Bayer Zsolt: Kertek – és egyéb tűnődések
- Dés Mihály: Pesti barokk
- F. Várkonyi Zsuzsa: Férfiidők lányregénye
- Kemény Kristóf: Elvadulás
- Nagy Bandó András: Sosemvolt Toscana
- Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
- Szeifert Natália: Az altató szerekről
- Szilasi László: Szentek hárfája
- Szűcs Péter: Dharma
- Turbuly Lilla: Eltévedt Hold
- Vay Viktória: Francba, francia!
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Magda: Az ajtó 92% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Ida regénye / Szerelmi történetek 93% ·
Összehasonlítás - Szobotka Tibor: Megbízható úriember 88% ·
Összehasonlítás - Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége 86% ·
Összehasonlítás - Rejtő Jenő (P. Howard): A szőke ciklon 91% ·
Összehasonlítás - Babits Mihály: A gólyakalifa / Kártyavár ·
Összehasonlítás - Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő / Édes Anna 89% ·
Összehasonlítás - Kertész Imre: Sorstalanság 77% ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia 90% ·
Összehasonlítás - Jókai Anna: Ne féljetek 89% ·
Összehasonlítás