Értékelések

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Hat éves kora óta a történelem iránt fogékony szerző az 1785-86-ban híressé-hírhedté vált, tehát a francia forradalmat három évvel megelőző Nyakék-per bemutatására és az ezt kiváltó történelmi háttér bemutatására helyezi a hangsúlyt. Mint tudjuk, a XVIII. század a nők százada volt, különösen kifejezésre került ez az arisztokrácia körében a hajviseletre, az öltözködésre, a tékozlásra, a pazarlásra vonatkozóan. XVI. Lajos francia király sok más elődjéhez hasonlóan nem tudott az étkezések terén sem mértéket tartani,szerette a művészetek összes vállfaját, kivéve az irodalmat(!). XVI. Lajos-ban kevesebb francia vér keringett felkent francia király létére, mint feleségében Marie Antoinette-ben, akit az alattvalók csak „az osztrák nő”-ként neveztek. A királyné maga is felháborodva szemlélte alattvalói tiszteletlenségét. /Marie Antoinette II. József Habsburg császár és magyar király húga volt, a Habsburg-ház leszármazottja/. A francia nemzet csak a franciát fogadja be, ismeri el, így királynéjük mindvégig kirekesztett maradt (ezért nem szerették).1789-ben a francia forradalom azért bontakozhatott ki, mert a legutolsó francia király XVI. Lajos gyenge kezű önkényuralkodó volt elődeihez képest (puha önkényuralkodó volt). Talán így megérthető, hogy a Nyakék-per mindhárom elkövetője enyhe büntetésben részesül. Rohan bíbornokot száműzik az udvartól, Cagliostro kardinálist szintén száműzi a király Franciaországból, Jeanne Valois de la Motte-ra pedig a tolvajnőket illető V betűt sütik és megvesszőzik. Ha nem az Ancien Régime társadalmi eszméi érvényesülnek ekkor, mindannyiukra a biztos halál vár. A nyakék-per eseményei, indítékai megihlette Geothet és Schillert is. A francia forradalom nem hagyta érintetlenül a nyakék-per elkövetőit sem. Jeanne Londonba menekül férjét magára hagyva, de elszegényedik, Rohan is Angliában próbál szerencsét, de neki sem alakul kedvezően sorsa, a kardinálisra kemény, embert próbáló évek várnak, a nyakék-per viszont bevonul nemcsak a történelembe, de a művészetek is ihletést nyernek általa. Stegan Zweig: Marie Antoinette élettörténetére (életrajzára) annak kapcsán utal az író, hogy nem kíván ennek bemutatásával részletesen foglalkozni, mivel azt már bizonyára ismeri az olvasó.

Egyszerűen imádom Szerb Antal stílusát!
Középiskolában is szerettem a francia forradalmat, de ha ilyen formában tanultam volna (de úgy általában a történelmet), vagy pont Ő tanította volna, akkor mostanra már biztos történelemtanár lennék.

Szerb Antal hozza ebben a műben is hozza a tőle megszokott stílust éls minőséget.
Szórakoztató, de rendkívül informatív alkotás, rendkívül jól bemutatja a kort, a korszellemet. Akik Marie Antoinette-ről akarnak olvasni, azoknak kevésbé ajánlom, ez a mű legkevésbé róla szól, sokkal inkább a rokokóról és az Ancien Regime-ről. A csapongó sztorizgatás, anekdotázás olyanná teszi a művet, mintha egy nagyapám mesélne a világháborús élményeiről.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Szerb Antal rövid élete során több regényt is írt. Ez a műve talán kicsit háttérbe szorul az Utas és holdvilág, illetve a Pendragon-legendával szemben.
Kíváncsian vártam a regényt, hiszen nagyon szeretem a történelmet, azon belül is az arisztokrata családokról szóló regényeket, leírásokat. Mégis ez a mű nem nyerte el tetszésem.
Maga a téma a fiatal és szép Marie Antoinette királyné nyakláncának híres-hírhedt története. 1785-ben zajlott a Nyaklánc-per, főszereplője, illetve tárgya a kor két híres ékszerészének – Boehmer és Bassenge – egyedülálló alkotása. a világ legdrágább ékszere, egy hatalmas gyémántokból készült több soros nyaklánc, mely 1 600 000 fontot ért akkor, s melyet még az egyébként ruhára, ékszerre rendkívül sokat költő királyné is drágállott. Ám közbelépett egy fiatal és csinos szélhámosnő, a Valois-vérből származó La Motte grófné, aki a királynőhöz fűződő – de nem létező – barátságára hivatkozva, a királynő kézírását és aláírását hamisítva, behálózta a Marie Antoinette-be szerelmes Rohan herceget több más szélhámos segítségével, hogy megszerezze magának az ékszert. Számításába csak annyi hiba csúszott, hogy végül is nem volt, aki fizessen az ékszerészeknek – s így robbant ki a botrány, amely nemcsak a franciák, a párizsi utca népének volt nagy szenzáció, hanem akkoriban az egész világnak.

Ez a mű egy olyan kor szellemiségét, gondolkodását és az ebből fakadó tragikus és igazságtalan események, döntések sorát mutatja be, ami engem lenyűgöz. Szerb Antal olyan élvezettel mesél, részletez, ahogy senki más nem tud. Marie Antoinette-t pedig döbbenet, hogy mennyire rosszul ítélték meg, és mennyire a visszájára fordította az őt egyáltalán nem szerető nép minden cselekedetét. Az aljas, mindenkin átgázoló, szerintem mentálisan beteg Jeanne-ról pedig ne is beszéljünk. Nagyon szeretem ezt a könyvet.