Mindenkinek van egy kedvenc Mátyás király meséje. Egyszer volt Budán kutyavásár, A kolozsvári bíró, Mátyás kovács – csak három abból a negyvenkettőből, ami megtalálható ebben a kis kötetben.
Mátyás király máig az egyik legismertebb királyunk, nevéhez számos legendás történet fűződik. Az igazság és a szegények védelmezőjeként álruhában lépten-nyomon felbukkanó király számos alkalommal leckéztette meg a pökhendi és kapzsi főurakat, módos gazdákat.
A nevéhez fűződő tréfás történetekben örök erkölcsi útmutatások fogalmazódnak meg. A becsületes munka, a lelemény, a jószívűség elnyeri jutalmát, ezzel szemben a lustaság, az ostobaság és az irigység a méltó büntetését. A történetek egy része írnoka, Galeotto Marzio jóvoltából maradt ránk, más része pedig a népmesékhez hasonlóan terjedt szájról szájra.
A történetek főhőse az igazságos Mátyás király, aki megsegíti a bajba jutott parasztot, kioktatja a hatalmával kérkedő uraságot, pénzt ad a szegénynek, segíti a bátor… (tovább)
Mátyás király tréfái 53 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1940
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Róla szól: I. Mátyás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Képes regénytár Szépirodalmi
Kedvencelte 2
Várólistára tette 9
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Remek kis kötet Szép Ernő tolmácsolásában, Zórád Ernő rajzaival idézhetjük emlékezetünkbe a már sokszor hallott történeteket Mátyás király igazságosságáról, furfangos 3 kérdéseiről, álruhás útjairól.
Nagyon ismert (talán unalomig ismert) történetek. Amelyik nem ilyen, az meg csak pár mondatos kis anekdota, egy szellemes (?) beszólásra építve. Néhány nem is Mátyásról szól, csak az ő környezetében történik. Felnőttnek szerintem semmitmondó könyv, gyereknek meg sok magyarázatot igényelne néhány sztori, hogy mitől is vicces. De legalább szépen megfogalmazott, gördülékeny írások.
Népszerű idézetek
Hollós Mátyás királyunk országa nem a naplopók, nem a gondtalan restek országa volt, de nem ám: az az idő se katonát, se polgárt, se urat, se parasztot, se kisembert, se nagy embert nem engedett ellustulni. […] Olyan nagy országban, amilyen Magyarország volt, került azért akkor is egy rakás megátalkodott lustafi, kik minden istenadta nap Szent Heverdelt szerették ünnepelni.
123. oldal, Mátyás három lustája (Móra, 1989)
Akármilyen mélyen gondolkozott, észrevette a király, hogy nagy sebbel-lobbal jön az ő tarka udvari bolondja a kapu felé. Lekiált Mátyás az ablakból:
– Hová kocogsz, komám!
Felkiált a bolond:
– Éppen tehozzád, komám!
– Akkor ne siess, komám, mert ebbe a szobába bolondnak nem lehet bejönni.
– Nem-é? Hát akkor te hogy mentél be, komám?
– Hű, azt a … – kicsi híja volt, hogy Mátyás el nem káromkodta magát.
117. oldal, Mátyás király bolondja (Móra, 1989)
Le is hozták a Galeotto tintás lúdtollát, azt a tollat Mátyás király vette a kezébe, és:
– Lássátok – így szólott –, ez a gyenge kicsi szerszám kardnál is erősebb kard, bajt vív dicsőségért és életért; ostor is ez a szerszám, serkent s fenyít; tárogató is, mely némán sivalkodik majd számtalan fülekbe; tű is ez a szerszám, embernek és nemzetnek hírét varrogatja; fényessége pedig nem tűnél, de villámnál is nagyobb és messzibbre érő, mert ennek a világánál is nagyobb és messzibbre érő, mert ennek a világánál látja a jelent a jövendő. És fényes ekevas is ez a könnyű lúdtoll, akit az ujjam közt forgatok, ez szántja az idő földjét, melybe derék magyarok vetik el a nemzet örök életét.
58-59. oldal, Vízkereszt (Móra, 1989)
– Mit akarnál, jóember, a királytól? – kérdi a katona, aki őrt állott a kapuban.
– Mátyás napja vagyon, vitéz uram – azt mondja a varga –, csak azért jöttem, hogy megköszöntsem őfelségét mint atyámfiát, mivelhogy magamat is Király Mátyásnak hívnak.
Elnevette magát a katona:
– Vagyon ám valamennyi különbség Király Mátyás meg Mátyás király közt, éppen annyi, amennyi egy varga meg egy király közt vagyon.
30. oldal, Mátyás napja (Móra, 1989)
– Nem jól tanultad meg a leckét, effendi. A te jó urad, Mahomet szultán, nem óhajthatta, hogy győzhetetlennek nevezd őt előttem. Mert ez ellentmondana az ő Allah előtt való alázatosságának, valamint hogy ellene szólna a te urad figyelmességének is, amivel egy másik hatalmas ország uralkodójának tartozik. Adok neked, effendi, egy hosszú sóhajtásra való időt, azalatt gondold el még egyszer, mit üzent a szultán, és úgy kezdd el újra, illendőbben, mint először.
Mit üzent a szultán
38. oldal
Egyszer jött hazafele Moldvaországból Mátyás király. Úgy megverte a törököt, szinte maga is megsajnálta.
A kolozsvári bíró
Mátyás királyunk uralkodása alatt kapta a csizmamester a csizmadia nevet, akár a csizma a fejelést.
Miért híják a csizmadiát csizmadiának
12. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje 96% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: A kék liliom 95% ·
Összehasonlítás - Varga Katalin: Mosó Masa mosodája 90% ·
Összehasonlítás - Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon 89% ·
Összehasonlítás - Benedek Elek: Csodalámpa ·
Összehasonlítás - Fodor Veronika: Pomádé király új ruhája ·
Összehasonlítás - Jakob Grimm – Wilhelm Grimm: Az erdei házikó 96% ·
Összehasonlítás - Hans Christian Andersen: Andersen meséi 91% ·
Összehasonlítás - V. Kubašta: Hamupipőke 93% ·
Összehasonlítás - Katleen Put: A rút kiskacsa ·
Összehasonlítás