Az ​őrült majom 47 csillagozás

Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

„Képes lesz-e túlélni az emberiség a ma élő emberek mesterkedéseit, akik – úgy látszik – gyakran inkább őrült majomként, mint épeszű emberként cselekszenek?” Szent-Györgyi Albert 1970-ben tette föl ezt a kérdést, amikor a vietnami háború állt a nemzetközi érdeklődés középpontjában, és álmodni sem mertünk a tömegpusztító fegyverek megsemmisítéséről, a világhatalmak közeledéséről. A Nobel-díjas tudós azonban ezt óhajtotta, ebben látta az emberiség számára lehetséges egyetlen kiutat a teljes pusztulással fenyegető válságból. „Az őrült majom”, ez a kristálytiszta logikával, mélységes humánummal és aggodalommal megfogalmazott békeszózat először jelenik meg teljes egészében magyar nyelven. Szerzője a fiataloknak szánta, mert bennük látta azt az erőt, amely képes lesz megjavítani az elromlott világot, ám az örökifjú tudós örök érvényű gondolatai mindazokhoz szólnak, akik a pusztulás helyett a békére szavaznak.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Nemzeti Könyvtár Magyar Közlöny · Gyorsuló idő Magvető

>!
Magyar Közlöny, Budapest, 2014
200 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639872301
>!
Magvető, Budapest, 1989
106 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631415104 · Fordította: Szabó Elek

Enciklopédia 23


Kedvencelte 2

Most olvassa 4

Várólistára tette 81

Kívánságlistára tette 77

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Gyula_Böszörményi IP>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Régen íródott, a hatvanas években, mikor a világ legnagyobb konfliktusa a vietnami háború volt. És bár Szent-Györgyi többször írja benne, hogy nem idealista, nem utópista, nem naiv – de bizony az. A majom sokkal, de sokkal őrültebb, mint hitte, és a hatvanas évek fiataljai felnőve sem lettek jobbak – sőt.

ppeva P>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Ez egy 100 oldalas kis könyvecske, valójában röpirat a háború és az „őrült majom”, az ember önpusztítása ellen. Annyira okos és annyira tömör, hogy akár a fél könyvet beírhatnám idézetnek.
Ne felejtsük el: ez a könyv 1970-ben íródott (1989-ben fordították le magyarra) – akkor, amikor a vietnami háború elleni tüntetés, fellépés hazafiatlannak és büntetendőnek számított az USÁ-ban. Nagyon becsülendő, hogy Szent-Györgyi Albert felvállalta a tiltakozást, az ész, az erkölcs, a jövő nevében.
A könyvet olvasva mégis nagyon szomorú lettem. 41 évvel ezelőtt egy okos ember, egy Nobel-díjas tudós emelte fel a hangját, próbált figyelmeztetni arra, hogy milyen jövő felé száguldunk, ha így folytatjuk tovább. És azóta sem történt semmi. Pusztába kiáltott szó maradt.

6 hozzászólás
Ikarosz>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Nehéz mit mondani.
Szent-Györgyi Albert jóindulatát és emberszeretetét, a jövő nemzedék iránti őszinte aggodalmát megkérdőjelezni nem lehet. spoiler
Viszont akármilyen fájó, de a legnagyobb tisztelet mellett azt kell mondanom, hogy ez a könyv a cipészről és a kaptafáról, főként a kettejük térbeli viszonyáról elmélkedő közmondás szép példája.
Szent-Györgyinek egyszerűen annyira felületesek a történelmi, politikai és társadalmi ismeretei, hogy nem teszi alkalmassá egy ilyen kis értekezés megírásához. Bár teljesen jogos a vietnami háború miatti felháborodása és elkeseredettsége, mégis valami gyermeki naivitással fordul a Szovjetunió felé, már amikor megemlíti a könyvben. (Kicsit nehéz 1970-ben a jövőről elmélkedni azzal a feltételezéssel, hogy a Szovjetunió és csatolt részei nem jelentenek fenyegetést a világ többi részére…)

Mindenki olvassa el ezt a kis könyvecskét, mert annyira nagyszerű, megszívlelendő mondatok vannak benne, de attól függetlenül nem más, mint egy végtelenül naiv utópia. Amiben szeretnénk hinni, de nem lehet.

U.i.: A szerző nevében ezúton is elnézést kérek a címért a csimpánzoktól, orangutánoktól, páviánoktól, cerkófoktól, bőgőmajmoktól, gibbonoktól, csuklyás- és mókusmajmoktól. Na jó, még a bonobóktól is, pedig aztán őket elég szedett-vedett népségnek tartom.
Legalább a gorillák nem haragtartók. ;)

andianhu>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Elég ijesztő, hogy mennyire aktuális ma is ez az ötven éve íródott vészjelzés. Most még fenyegetőbb a helyzet. Miért nem hallgat soha az emberiség a humanista tudósokra?

lolajos>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

A könyv úgy került hozzám, hogy egy középiskolában bizony megmaradt jó pár központilag ingyen rájuk zúdított jutalomkönyv a Kerényi féle Nemzeti Könyvtár nevű – hogy is fogalmazzak – állami pénzzel kitömött „kultúrmisszióból”. A könyvlista zömével nincs is baj, bátran vállalható bármikor, kurzusfüggetlenül is. Csak az erősen magyarkodó körítés, előszavak, függelékek, egyes ajánlók személye (pl. a jelen miniszterelnök Piszkos Fredet, helyettese Széchenyi vadászkönyvét, a jegybank elnök Krúdy kispörköltjét ajánlotta…) gondolkoztatja el a potenciális olvasók felét. Egy ismerősöm lecsapott a pár éve dobozban porosodó könyvekre és kiemelt négy igazán jobbat közülük, így a jelen értékelt írást is.

A kötet egy triptichon, részei „Az élő állapot”, „A béke élet- és erkölcstana” és az „Őrült majom” is. Hosszabb, világlátást, tudományos személetet, aggódó óhajokat megfogalmazó tanulmányok ezek. Az ajánló Pálinkás József – 2014-ben még MTA elnök, ma már fél-ellenzéki pártalapító; egykor FIDESZ tagból tagadó. Szent-Györgyi életútját az a Pozsgai Zsolt rendező vázolja fel, aki ma már pártfüggetlennek vallja magát és fenntartásokat fogalmaz meg a kormánypártról, de változatlanul csodálja vezetőjét. Ám tegye, de az életrajzzal van egy csöpp gond: Szent-Györgyi alakját kissé elhomályosítják a harmincas évek kultuszminiszterét, Klebersberg Kunót magasztaló, vissza-visszatérő tirádái.

Apám akkor járt a szegedi egyetemre, amikor Szent-Györgyi Albert éppen az ifjúság által ideálnak tekintett rektor volt. Így én kisiskolásként zöldpaprika, savanyú káposzta evésekor megtanultam a C-vitamin másik nevét, az aszkorbinsavat és Nobel-díjas felfedezőjéről is sokat hallottam. Érdekes, csak jóval később esett le nekem, hogy e név jelentése a hajósbetegséget megelőző, azaz a »skorbut elleni«.

A könyv létezéséről régóta tudtam, szándékoztam is elolvasni, és most ennek is eljött az ideje. Még a végére sem értem, már tudtam, melyik a legütősebb bekezdése. Az ostobaság additivitásáról szól: https://moly.hu/idezetek/179607 Csakhogy én nem hagyom el a végét sem, lásd ott.

A szöveg jól felépített, érvei világosak. A butaság, rosszindulat és elsődleges megtestesítői, a politikusok és katonák ellen éles kritikát fogalmaz meg, szembeállítva a tudósok kooperatívabb világával, eszközparkjával. Mindez szinte ma is ül, bár a hangsúlyok eltolódtak. A vietnami háború befejeződött (persze lett helyette más), a hatvanas évek kétpólusú kölcsönös atomfenyegetése alábbhagyott (bár ma már legalább három, de inkább hat-hét pólusú, és lassan megint növekszik).

Korszakhatárnak tekinti a 20. század elejének a klasszikus tudományt átíró modern eredményeket. Az anyagi világ folyamatainak kezelésétől jut el a társadalmi folyamatok visszásságáig. Markáns vallásellenessége elsősorban a létező, szeretet leple alatt konfrontációt terjesztő, gyilkolászó konkrét egyházak ellen irányul, bátran utal a kereszténység viselt dolgaira. Nyilván nem írhatott még az informatika forradalmáról, az internetről, ezek árnyoldaláról, de a környezet rongálása, klímaváltozás fenyegetése már felsejlik. Szerinte a világot már csak a fiatalok menthetik meg, ha egyáltalán. Másoktól eltérően én nem érzem optimistának, idealistának, sokkal inkább realistának, aki számol a gyors vagy lassú totális önpusztítással is.

Az egyik legjobb sorselemző szöveg, amit az elmúlt években olvastam.

bfg3 P>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Itt-ott azért látszik ezen a könyvön a kora. Nem csak a hidegháborús rettegésben; egy-két elképzelést maga a biológia cáfolt meg Szent-Györgyi óta.
Mindettől függetlenül elgondolkodtató olvasmány, és bizony sok minden ma is érvényes belőle.
Ami viszont a legjobban tetszett, az a végtelen idealizmus és naivitás, a jobb jövőbe vetett hit. Én is pont ilyen vagyok.

>!
Magvető, Budapest, 1989
106 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631415104 · Fordította: Szabó Elek
H_Emese>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Máig érvényes és aktuális – sajnos – a mondanivalója.

silverhand>!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Sajnos csak a napokban olvastam el először ezt a könyvet. Egy haladó, pozitív, bölcs világlátásnak annyira tömör kivonata ez az írás, hogy én bátran ajánlanám a kötelezőek közé. Minél korábban olvassa el valaki, annál több alapigazságot talál benne. Precíz, rövid (100 oldalas) összefoglalás, mégis képes a szemek elől elhúzni a függönyt.
Közel hatvan évvel ezelőtti meglátásai annyira fájdalmasan igazak a mi mindennapjainkra is…
Érdekes, hogy orvosként, biokémikusként is a történelmet tartja a legfontosabb tudománynak. Olyan észrevételei vannak, amelyeket minden demokráciában élő, választásra jogosult állampolgárnak ismernie kellene, mert az emberek csak így hozhatnak a jövőre nézve tudatos, felvilágosult, hasznos, jó döntéseket.

Carmilla >!
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom

Egyszerű igazságok, melyek semmit sem veszítettek aktualitásukból (sajnos…). Rendkívül imponáló Szent-Györgyinek a vietnami háborúval és általában a háborúkkal szembeni állásfoglalása, de szerintem amit az ifjúságról ír – s az eltelt idő is ezt támasztja alá –, az eléggé idealisztikus.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

Sajnos az ostobaság additív, az értelem nem az. Az ostobaság kedveli a tömeget, az értelem egyedül tör utat magának. Az erőszak és a durvaság nemcsak additív, hanem hajlamos rá, hogy egyesüljön és szorosan összefonódjék; így olyan ereje van, ami messze nincs arányban valódi súlyával.

Additivás és a kettéosztott világ

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
1 hozzászólás
Carmilla >!

A politikus a következő választásra gondol; az államférfi a következő nemzedékre. Az emberek a legjobb politikusokra szavaznak, aztán csodálkoznak, hogy rossz államférfiakat kaptak.

A kormányokról

Kapcsolódó szócikkek: politikus
Carmilla >!

Bertrand Russell találóan jegyezte meg, hogy nemzeti hőseink szobrainak talapzata annál magasabb, minél több embert öltek meg ezek a hősök. Véleményem szerint az emberiség igazi hősei a Galileik, Newtonok, Darwinok, Pasteurök, Shakespeare-ek, Bachok, Lao-cék és Buddhák, akiknek a nevét ritkán említik azok a történelemkönyvek, amelyek tele vannak a csaták és a nemzeti határok értelmetlen ide-oda tologatásának a leírásával.

Észrevételek a nevelésről

Carmilla >!

Sajnos egyetlen olyan vallás sincs, amely összefogná az egész emberiséget, vagy minden emberhez szólna. A keresztény vallást túlságosan átszövik a dogmák és a felekezeti imperializmus. A kereszténységnek ráadásul igen rossz a híre. Egyetlen vallás nevében sem okoztak több vérontást és szenvedést.

Van-e kiút?

Kapcsolódó szócikkek: kereszténység · vallás
ppeva P>!

A modern tudomány szárba szökkenése jelentősen felgyorsította ezeket a változásokat. Legtöbb társadalmi intézményünk főleg a saját érdekeit szolgálja, s közben úgy tesz, mintha azt a célt szolgálná, amelyért létrejött. Ez egyaránt érvényes hadseregekre, egyházakra és kormányokra; azt mutatja, hogy képmutató világban, hamis látszatok világában élünk, olyan világban, amelyet ifjúságunk teljes egészében kezd elutasítani.

23. oldal

Carmilla >!

Kemény büntetést szabnak néhány viszonylag ártatlan kábítószer élvezőjére, ugyanakkor az öregek jóval ártalmasabb kábítószerei, a dohány és az alkohol, szabadon rombolhatnak.

A nemzedéki szakadék

Kapcsolódó szócikkek: alkohol · dohányzás · kábítószer, drog
Carmilla >!

Nemzetségünk ősidőktől két csoportra oszlott: héjákra és galambokra. A héják a harcot, a galambok a békét kedvelik. Mindkét csoport egyformán igazolni tudja viselkedését szavakkal és logikával. Így ennek az érvelésnek nincs jelentősége. Csak a puszta tény fontos, az, hogy vannak héják, és vannak galambok, a héják mindig héjaként, a galambok viszont mindig galambként gondolkodnak és cselekszenek.

Az agy és az értelem

ppeva P>!

Első imádság: Isten

Uram!
Nagyobb vagy mint az alkotásod!
A te házad a világmindenség!

És én magamhoz hasonlónak véltelek,
Gonosznak, kapzsinak és hiúnak,
Ki dicséretemre és áldozataimra vágyik,
Megbosszulja csekély vétségeim,
Kinek én kell hogy házat építsek,
Míg embertársaimat hajléktalan hagyom.

Istenem! Hadd dicsőítselek téged avval,
Hogy teremtésednek rám bízott parányi pontját szebbé teszem,
Elárasztom e földi létet fénnyel, melegséggel, jóakarattal és boldogsággal.

102. oldal

Carmilla >!

Az atomháborúban csak azoknak lesz szerencséjük, akik az első csapásnál meghalnak…

Élet a halál ellen

Kapcsolódó szócikkek: atombomba
ppeva P>!

A századfordulón négy fontos felfedezés jelezte az emberi történelem új szakaszának a kezdetét. Ismertté váltak a röntgensugarak (1895), az elektron (1895), a radioaktivitás (1896) és a kvantum (1900); ezeket a felfedezéseket nemsokára követte a relativitáselmélet (1905). Az új felfedezések közül egyik sem volt – és nem is lehetett – érzékszerveinkkel érzékelhető. Az ember körül olyan világ bontakozott ki, amelyről azelőtt sejtelme sem volt, amelyről érzékszervei semmilyen információval nem szolgálhattak számára. Érzékszervei nemcsak hogy nem informálták, nem is informálhatták, mert sajátosan olyan felépítésűek. Ellenkező esetben haszontalanok lettek volna, és a faj kipusztulását okozták volna. Ha én atomokat vagy kvantumokat érzékelnék teherautók helyett, elgázolnának; ha őseim elektronokat láttak volna medvék helyett, biztosan felfalták volna őket.
Az emberiség történelme immár két felvonásra oszlik; ezt a két szakaszt a századfordulón a modern tudomány megjelenése választja el egymástól. Az első periódusban az ember abban a világban élt, amelyben faja született, és amelyhez érzékszervei alkalmazkodtak. A másodikban átlépett egy új, kozmikus világba, melyben teljesen idegen. Történelme folyamán eddig sohasem kellett átélnie ilyen hirtelen változást.

15. oldal

Kapcsolódó szócikkek: radioaktivitás · relativitáselmélet

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Michele Wucker: A szürke rinocérosz
Csíkszentmihályi Mihály: Az öröm művészete
Kovács Eszter: Köszi, jól
Henri Boulad: A halálban ugyanis megszületünk
Tóth Andi: Dobd ki a szemetest!
Balogh Klára – Bárdos Katalin – Békési Tímea – Hardy Júlia – Koltai Mária – Korbuly Ágnes – Tóth Borbála: Transzgenerációs történetek
Daniel G. Amen: Egészséges agy, jobb memória mindennap
Meszlényi Attila: A világvége illemtana
Szalay Ágnes: Éppen jókor
Török Endre: Ki a szabad?