Facebook Twitter RSS
Juci PS több mint 1 éve
korábbi olvasás

Gyönyörű, megrázó, soha nem fogjuk olvasni a folytatást :(((

HAri P több mint 1 éve
korábbi olvasás

Cili emlék-könyve. Ez lett az a regénye, amelyik végére nem került igazi pont, pedig megígérte a folytatást.

Vörös_Eszti több mint 1 éve 1 komment
korábbi olvasás

Nagyon vártam a folytatást!

forestik több mint 1 éve
korábbi olvasás

Heidelbergben, 5 nap alatt, a folyóparton üldögélve olvastam ki, letehetetlen volt, alig vártam a reggelt, nagyon megfogott a könyv…

Anraba több mint 1 éve
korábbi olvasás

Vártam a folytatást…nagyon…hiába…

csend_zenésze több mint 1 éve 2× kedvenc
→ 2009. március 13., 18:01

Mint egy regény, csak annyi a különbség, hogy ez igazi.

padamak több mint 1 éve
korábbi olvasás

Az oktatás, a továbbhagyományozás és gyökerek ismeretére nevelés megfogott. Für mich rövidebben is írhatta volna…

hoklusz több mint 1 éve
korábbi olvasás

ha valaki közelállót megkérnénk a környezetünkből, hogy meséljen életéről, tapasztalatairól, nem kaphatnánk és nem is várhatnánk el tőle ekkora őszinteséget. igaz azt mondják, saját tapasztalatainkból tanulunk legegyszerűbben, de óriási kincsnek számít más története. ” 229. old.”- Európa, 2008

porcellan P több mint 1 éve
korábbi olvasás

Nagyon megfogott, sajnos azóta is hiába várom a folytatást ;-(

bernadett1988 több mint 1 éve
korábbi olvasás

Ez volt az első Szabó Magda, amit olvastam. Félelmetesen őszinte, de már emlék ő is:-(

szazorsi 1 éve
korábbi olvasás

Általa még jobban szeretem a városomat.

meseanyu 1 éve
korábbi olvasás

Remek, mint minden Szabó Magdától.

Süni 1 éve
korábbi olvasás

Kedvenc Szabó Magda könyvem, bemutatja, hogy mit jelent a család és az összetartás. A folytatást elolvastam volna szívesen…

puma 1 éve 1× kedvenc
→ 2009. augusztus 12., 08:30

Nem hiszem, hogy sokan tudnak ennyire őszintén beszélni-írni magukról, és nem feltétlenül azért, mert nem akarnak. Szabó Magdának sikerült. Tetszik, hogy nem próbálja magát mindenáron jó fejnek, vagy szimpatikusnak beállítani, kendőzetlenül tárja elénk élete eseményeit és az érzéseit, gondolatait. Ki is derül, hogy nem volt egy könnyű eset:) Bele kellett szoknom a stílusába, sokszor úgy éreztem, mintha kapkodna, venne egy nagy levegőt és egy mondatba sűrítve szeretne mindent elmondani, emiatt enyhe frusztrációt érzek benne. Ezért a fél pont "levonás". Egyébként szuperjó önéletrajzi könyv, és a korról is sokat meg lehet tudni belőle. Kár, hogy nincs folytatása…

Morn 1 éve
→ 2009. július 20., 19:47

Nagyon őszinte, ami kicsit meglepett. Az is, hogy ez valójában megtörtént. Olyan, mint egy jól megírt, kitalált regény, közben igaz…

Csuti 12 hónapja
korábbi olvasás

Lenyűgöz, ahogy ír. Felnőttként ez volt az első regény, amit olvastam tőle. (Gyerekként Bárány Boldizsár, Tündér Lala… és később persze az Abigél, de akkor még nem varázsolt el.)

Schuler_Zsófia 11 hónapja 2 komment
korábbi olvasás

Nagyon szerettem, és örülök, hogy végül rászánta magát, de azért haragszom, hogy nem fejezte be.. :(

kompetens 10 hónapja
korábbi olvasás

Nagyon sajnálom, hogy már nem sikerül megírnia a folytatást. Nagy elszántság kellett hozzá, hogy ilyen őszintén írjon…

borzsonyimedea 9 hónapja
korábbi olvasás

A legkülönlegesebb történeteket az élet szüli.

cippo 9 hónapja
korábbi olvasás

Imádtam. Nagyon sok párhuzamot találtam a saját életemmel, ezeken nagyon mulattam.