Szabó Magda írói oeuvre-je az utóbbi években kiteljesedett: a költő és a prózaíró után a drámaíró is kiváló alkotásokkal jelentkezett. Színpadi művei közül kétségtelenül ez a trilógia legnagyobb szabású vállalkozása.
Az írónőt ihlető erővel ragadta meg az a történelmi tény, hogy egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, IV. Béla, az országépítő, a tatárok feldúlta Magyarország újjáteremtője annak a meráni Gertrúdnak volt a fia, aki ellen az idegengyűlölő magyar főurak annak idején fellázadtak. Bánk bán gyűlölt áldozatának gyermekéből lett a haza ügyének egyik legnagyszerűbb megszállottja, valóságos nemzeti hős. A három dráma azt az időszakot mutatja be, amikor a befolyásolható, bizalmatlan bizonytalan „meráni fiú”-ból Béla király lesz, méltó a legnagyobbakhoz. A rászedett, becsapott, egyetlen szövetségesétől, a kunoktól megfosztott király számára a tatárdúlás olyan, mint Isten büntetése. Vezeklés saját hiszékenységéért, gyengeségéért. De mégis, a meráni fiú ebben a csatában nő… (tovább)
Béla király 17 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1984
Kedvencelte 2
Várólistára tette 16
Kívánságlistára tette 7
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Szeretem Szabó Magdát. Bármihez fog, csak jó lesz belőle. Igaz ez a drámáira is, pedig ő vérbeli prózaíró, és ez érződik is a drámákon. Hogy ez pozitívum vagy negatívum, azt döntsék el a kritikusok! Én minden formában szeretem őt olvasni.
Amikor már attól féltem, hogy elbukom a saját kihívásomat, akkor akadt meg a szemem a polcon évtizedek óta álldogáló köteten. Pedig egyszer már olvastam, valamikor régen, de inkább emlékszem a színházi előadásokra, mint a könyvélményre. Mégsem bántam meg, hogy most újra elolvastam.
A Béla király tulajdonképpen egy történelmi parabolaként értelmezhető trilógia. A cselekmény a tatárjárás körül bonyolódik, középpontban a király fejlődéstörténetével. Azt látjuk, miként lesz a labilis idegzetű, kissé hisztérikus, paranoid „országvesztő” meráni fiúból határozott, félelmet nem ismerő, magánéletét, családját a politika oltárán feláldozó országépítő király.
Számomra azonban Béla fejlődésénél izgalmasabb volt az őt körülvevő környezet ábrázolása. A párhuzamok 20. századi történelmünkkel egészen egyértelműek. A különböző kultúrák találkozása, az ebből erdő konfliktusok, a szövetséges következetesen hibás megválasztása, a paranoid hatalom realitásvesztése, a dilettáns főhivatalnokok országvesztő felelőtlensége, a vallási és kulturális különbségek el nem fogadása mind-mind ismerős helyzetek. Erősíti mindezt a tudatosan használt anakronisztikus szókincs, amely gyakran a humor forrásává is válik.
Bár az írónő feltehetőleg a II. világháborút megelőző és az azt követő időszakra koncentrált, szomorú, hogy korunkban is mennyire aktualizálható tartalmat hordoz a három történet.
Nagyon tetszett IV. Béla története. Hiába tudtam nagy vonalakban, hogy mi fog történni, mégis kíváncsi voltam, hogy mi is jön pontosan. A történetet és a szereplőket is nagyon élethűnek éreztem. Tetszett, ahogy a történet folyamán formálódott a király is, a körülötte lévők is. spoiler A kedvencem Kálmán herceg volt, sajnáltam, hogy nem szerepelt sokat.
Végeredményben meglehetősen nagy elfogultsággal bírok Szabó Magda felé, tehát ezért 4 csillag. De alapjában véve nem szerettem meg a főszereplőt, Béla királyt, így szenvedtem olvasás közben.
(továbbiak itt: http://czenema.blogspot.hu/2016/05/szabo-magda-bela-kir…)
Érdekfeszítő, odaszögező, zseniális! A nagyurak kereszténykedőek, pökhendiek, kicsinyek és kavarnak. A király közöttük örlődik, de föléjük nő.
Népszerű idézetek
KÖTÖNY: Sámán, sosem vetted észre, hogy itt senki sem keresztény?
PÁL: Király úr, ez Európa legvallásosabb országa.
KÖTÖNY: Nem azt mondtam, hogy nem vallásos. Azt mondtam: nem keresztény.
PÁL: Béla úr nem ezt érdemelte tőled, uram.
KÖTNY: A magyar király is csak vallásos, sámán. Majd, ha egyszer nem az égre bámul, hanem a földre, még lehet az.
104. oldal
BÉLA: A kort nem évek mérik, Mária. Emlékek. Élmények. Mi testvérek mind a hárman ősöregek voltunk kiskorunkban is – Erzsébet most már időtlen. Ha egyszer elhagynál, úgy elvinnéd az álmomat magaddal, mint egy fátyolt, amit becsomagolsz. Lehetőleg ne hagyj el.
A meráni fiú / 2. rész, 3. kép (92. oldal)
KÖTÖNY: Sámán, sosem vetted észre, hogy itt senki se keresztény?
PÁL: Király úr, ez Európa legvallásosabb országa.
KÖTÖNY: Nem azt mondtam, hogy nem vallásos. Azt mondtam: nem keresztény.
PÁL: Béla úr nem ezt érdemelte tőled, uram.
KÖTNY: A magyar király is csak vallásos, sámán. Majd ha egyszer nem az égre bámul, hanem a földre, még lehet az.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Katona József: Bánk bán 64% ·
Összehasonlítás - Herczeg Ferenc: Árva László király / Éva boszorkány ·
Összehasonlítás - Szerb Antal: A hammelni patkányfogó 87% ·
Összehasonlítás - Kodolányi János: Jajgatunk és kacagunk ·
Összehasonlítás - Herczeg Ferenc: Árva László király / Éva boszorkány / Déryné ifjasszony / Kéz kezet mos ·
Összehasonlítás - Herczeg Ferenc: Bizánc 76% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklós: Radnóti Miklós művei 98% ·
Összehasonlítás - Lelkünkből, szeretettel 97% ·
Összehasonlítás - Molnár Ferenc: Színművek 97% ·
Összehasonlítás - Pintér Béla: Újabb drámák 98% ·
Összehasonlítás