Szabó Magda: Abigél

Ez a könyv egy érzés. És mikor kiolvastam, hajj de rossz volt, hogy vége lett ennek az érzésnek…

Előbb láttam a tévésorozatot, és már kívülről fújtam a szövegét, amikor elolvastam könyvben. Nagyon szeretem… :)

A kötelezőnél is kötelezőbb. :)

Sokadszori olvasáskor is letehetetlen könyv.

Ez a mű nagy hatással volt rám, mivel én is nagyon makacs lány vagyok, tele ellenkezéssel, de ha megértem a helyzetet remekül tudok alkalmazkodni még a leglehetetlenebbhez is. A főhősnő karakterét nagyon át tudtam élni, vagy ahogy a Megasztár zsűrijében részt vett Péli Barna mondaná: „Nagyon átjött.”

A kedvenc könyvem, hihetetlen, hogy mennyire tökéletes! Gyerekkoromban csak a filmet ismertem… Azok a jó kis húsvéti délutánok, amikor ott ült az egész család a tévé előtt… Most is mindig reménykedem, hogy eszébe jut valakinek az MTV-ben vagy a Dunán, és előveszik, mert Abigél nélkül nem húsvét a húsvét :)
A könyvet csak 25 éves fejjel olvastam először (tavaly), alig tudtam letenni. A történet is nagyon érdekes (akkor is, ha ismertem már a filmből), de annál is nagyobb értéke Szabó Magda hamisíthatatlan, máséval össze nem téveszthető írásmódja.
Az „ifjúsági regény” besorolás túlságosan „csekély” cím ehhez a könyvhöz – egy ötvenéves kezébe ugyanúgy való, mint egy tizenkét évesébe. Egy ötös skálán tízest érdemel, vagy még többet!

Gyerekkorom egyik legszebb története.

Iskola a másik (majdnem) határon. Aki ezzel kezdi, biztosan kézbe vesz másik Szabó Magda-könyvet is. (Én nem ezzel kezdtem, de mégsem tudom azóta abbahagyni a műveit.)

Szabó Magdát szerintem nagyon jó elkezdeni úgy 12 évesen (persze később se késő), rám szabályosan személyiségformáló hatással volt akkoriban. Ez a könyv például kiváló „kóstoló” (persze sokkal több annál).

ez térített a könyvolvasás útjára úgy négy éve..rám nagy hatással volt