Gina, a regény hősnője 1943-ban elbúcsúzik otthonától és azoktól, akiket szeret, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazistát a rideg világ, a szokatlan, kegyetlen törvények lázadásra késztetik. Ám megtud valamit, ami maradásra bírja, és önként vállalja a rabságot… Hogyan igazodik el egy tizenöt éves kislány ebben a felnőtt-titkoktól terhes világban? Vajon hihet-e a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló, korsós leányt formázó szobor alakja köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, aki mindig segít a bajbajutottakon? Aki látta a regényből készült filmet, bizonyára örömmel veszi kézbe a kitűnő könyv legújabb kiadását.
10. legjobb szépirodalom könyv a molyok értékelése alapján
Abigél 1162 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1970
Szereplők népszerűség szerint
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencnek jelölte 460
Most olvassa 36
Várólistán 256
Kívánságlistán 102
Kölcsönkérné 5
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
+
>!
+tataijucc P
5 hozzászólás
Ilyenek vagyunk mi, lányok:
1. Gonoszak. Főleg ha tinédzserkedünk.
2. Összetartóak. Kiváltképp, ha a másik kiakasztásáról van szó. Vagy éppen felkarolásáról.
3. Sok követ megmozgatunk kebelbarátnőnkért még ha a végkimenetelt nem is olyannak szánjuk, mint ahogyan az kialakul.
4. Pletykálunk fiúkról.
5. Pletykálunk tanárokról.
6. Kislányként férjhez akarunk menni – később már nem biztos.
7. Pillanatok alatt rajongó szerelemre lobbanunk tanárunk iránt. tisztelet a kivételnek
8. Rosszul ítéljük meg idősebb, kevésbé vonzó külsejű férfi tanárunkat.
Ilyen lány vagyok én:
9. Ha tehetném, rögtön újrakezdeném.
Konklúzió: miért is nem olvastam eddig Szabó Magdát ha már évek óta kacsingatott rám? buta vagy Judit, nagyon buta
>!
+cseri MP
7 hozzászólás
Érdekes, hogy a lányregényeknek általában felnőttkorra lejár a szavatossági idejük. Kivéve az Abigélt.
>!
+Amadea
2 hozzászólás
Háttööö… sajnálom, hogy eddig kimaradt az életemből.
(Bővebben majd a linkeknél.)
>!
+cippo
8 hozzászólás
A Magda lányoknak alap, de hogy a férjem háromszor is vigyorogva konstatálja, hogy 'nahát, ez tetszik nekem' – ez kissé meglepett.
Ezidáig ti. az volt a praxis, hogy a pasikat csak a refaktorálás meg a robbanómotorok érdeklik. :O
Akkor jár-e az öt csillag?
xD
>!
+Vera19
Ha egyszer kislányom lesz, nem fogom hagyni, hogy ebből kimaradjon:) sőt, ha kisfiam lesz, még neki se! xD
>!
+a_maya
5 hozzászólás
Nem kérdés többé, hogy olvassak-e Szabó Magdától. Olyan tökéletesen épített körém világot, hogy a befejezése után hiányérzetem támadt. Hol van Gina? Hol a Matula?
Ez az a csoda, amit minden könyvtől várok, de csak kevéstől kapok meg.
>!
+moncsicsi83
10 hozzászólás
Most szégyellem magam, hogy ily sokáig kimaradt az életemből Szabó Magda, no meg az Abigél. Gyermekkoromban a filmet imádtam, nem is értem, miért nem olvastam el a könyvet. Az első pár tíz oldal fura volt, hiszen Szabó Magdától még nem olvastam, de ahogy fogytak az oldalak, egyre jobban megtetszett a stílusa. No és Abigél története? Végig izgultam az egészet (szerencsére a főszereplőn kívül már szinte semmire sem emlékeztem a filmből), vajon Vitay élete hogyan alakul…A vége? Már-már reszkettem a fáradtságtól, de nem tudtam letenni! Nem bántam meg!
Abigélt csak szeretni lehet!!!!!!!!!!!!!!
>!
+Jeffi ×SP
11 hozzászólás
Hogy én ezt eddig miért nem olvastam?
Amúgy erre sok válasz van, előítéletem a magyar irodalommal szemben. (bocsánat, amúgy a magyar mai zenével és a mai magyar filmekkel szemben is táplálok ellenérzéseket). És talán azért maradt ki mert nekem ez nem volt kötelező olvasmány.
Minden esetre 24 éves fejjel egy remek kis könyv, szórakoztató.
Top karakter: Kőnig ;)
>!
+Moncsycsy
Hát nem indult túl jól a kapcsolatom ezzel a könyvel. Tudniillik kötelezőnek adták fel és hát nem vagyok egy mazochista alkat. Könyvszeretet ide, vagy oda.
Eljutva a huszadik oldalig, elkezdett derengeni, hogy talán még se lesz olyan rossz, mint amire számítottam.
Majd tovább olvasva egyre inkább úgy éreztem, hogy a „nem rossz” jelző is kevés, mert ez tényleg jó. Aztán a könyv végén: Mi a fene?!
Eleve nem könnyű témát dolgozott fel ( ll. Világháború ) de ennél ez sokkal de sokkal több volt. Egy tinédzser élete, hogy változott meg egyik pillanatról a másikra és közben a szokásos problémák. (beilleszkedés, pasik, ruhák…)
Aztán amikor kiderült, hogy ki volt Abigél…na ezt sosem gondoltam volna.
Ez a könyv az, ami bebizonyította, hogy létezik jó kötelező olvasmány is. :D
>!
Aquarius
Teljesen elvarázsolt! A történet nagyon eredeti, vagy inkább: életszagú. Kicsit zavart, hogy már láttam a filmet, és nehezen tudtam tőle teljesen elvonatkoztatni a helyszínt és a szereplőket, a magam formálta képre, bár időnként azért sikerült. A karakterek igazi egyéniségek, és rendkívül kidolgozottak. Nem tudom mi fogott meg jobban – a háborúellenes mozgalom, vagy a Matula életközössége –, vagy a mindkettőre jellemző összetartás: együtt, egymásért. Nagyon élveztem a jövőből „lopott” kiegészítéseket, így többet tudtam meg egyes szereplők háború utáni sorsáról.
Szabó Magda úgy tudja tolmácsolni az érzelmeket, hogy teljesen átéreztem egy-egy jelenet drámaiságát, fájdalmát, vagy a mókás részek örömét, vidámságát. Oly módon tud közvetíteni, hogy úgy érzem: végig ott voltam, átéltem.
Jár az öt csillag, és a kedvencek között a helye.
Népszerű idézetek
++
>!
++Szabcsi 2 hozzászólás
Mindig a részletek a legizgalmasabbak egy nagy irodalmi műben- tanította Kőnig magyar órán-, kérem sose feledjék el figyelemmel kísérni a részleteket.
380. oldal
>!
+Szabcsi
Most majd Abigél leszáll a talapzatról, és elindul kőléptekkel, bemegy a tanáriba a dolgozatfüzet-szekrényhez, kiemeli Aradi dolgozatából a fényképet, visszajuttatja Aradihoz, aztán megfésülködik és ha már úgyis benne van a járásban, kimegy a kapun, és beül valami moziba.
106. oldal
>!
+monalisa
…ébren feküdt még sokáig, és azon tűnődött, milyen furcsán és váratlanul következnek be az ember életében a legjelentősebb események. Nem úgy, és nem is akkor, ahogy és amikor várja az ember, másképpen, más előzmény után, valahogy logikátlanul. Egyszer csak ott van valaki a karzaton, az ember ránéz, az meg vissza rá, és attól megváltozik az élet egészen.
>!
+Marismanka
Az élethez kétségtelenül kell bizonyos emberi méltóság és fegyelmezettség, és az is, hogy az ember normálisan reagáljon arra, ami éri, mindig tudva, mi igazán baj, és mi csak bosszúság, főleg háborús időkben, mikor tíz- meg tízezrek halnak meg világszerte, és igazán keveset számít egy sután levágott hajtincs.
>!
+++RitaVitrol
El próbálta képzelni, milyen az, mikor minden ablakot ki lehet nyitni, és minden utcán árad a fény, nincs háború, és nincs halál, és nincsenek súlyos titkok, veszély és pusztulás.
>!
KV P 1 hozzászólás
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Játék volt, de senki sem érezte annak.
„Istenem, ments meg minket a haláltól!” – gondolta Gina. Kinn a pinceajtó mögött megint elfutott valaki, aztán nehézkesebb lépések következtek, Zsuzsanna kinézett, azt mondta csöndesen, a feltételezett sebesülteket viszik az orvosnőhöz hordágyon a nyolcadikosok.
„Meg kellett volna köszönnöm, hogy játszanak velem, hogy tudnak valamit, amin nevetni lehet, valamit, aminek semmi köze a háborúhoz, ami nem bomba és halál és veszedelem, a terráriumot, amit adni akartak. De buta voltam, buta és gőgös!”
„Mi lesz, ha holnap igazi bomba hull? – kérdezte magában Kis Mari. – Az apám a fronton, a bátyám is, mi meg nem akartuk megenni a Vitay süteményeit.”
„Nincsenek szüleim – gondolta Torma –, nem is tudom, milyen az, mikor valakinek szülei vannak. A nagybátyám folyton gyötör, de ha egyszer a Matulát igazán eltalálja valami, és ő sem él már, senkim sem lesz, és ha az épület is leég, nem lesz még otthonom sem.”
Zsuzsanna értetlenül kapta fel a fejét, mikor Vitay hirtelen felpattant, szembefordult az osztállyal, és azt kiáltotta:
– Bocsássatok meg, ha tudtok, úgy szégyellek már mindent, és kérem szépen a terráriumot is! – Csak nézte, hogy sír a pesti lány, és hallotta, hogy Kis Mari is felzokog, és Torma is meg Szabó; Szabó úgy sír, mint aki meg akar fulladni.
163. oldal (Szépirodalmi, negyedik kiadás)
