Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egy csodálatos elme 39 csillagozás
„Matematikus létére hogy hihette, hogy földön kívüliek küldenek önnek üzeneteket? – kérdezték a harvardiak a filmsztár kinézetű és végtelenül gőgös zsenit. – Mert a természetfeletti lények gondolata ugyanúgy talált rám, mint a matematikai gondolataim – szólt a válasz. – Úgyhogy komolyan vettem őket.” Így kezdődik John Nash története, a zseniális matematikusé, aki harmincévesen már legenda volt, amikor az őrültség hatalmába kerítette, és aki – hála egy gyönyörű nő önfeláldozásának és a matematikustársak lojalitásának – évtizedek kísértetléte után ismét visszatért, hogy Nobel-díjat és világhírt szerezzen. A díjnyertes filmet ihlető könyv, Sylvia Nasar nagy sikerű életrajza az emberi szellem drámája, melyben hihetetlen hányattatások során gyógyít és győzedelmeskedik a szeretet. Huszonegy évese John Nash egy briliáns, vidám és meglehetősen különcként viselkedő diák a Princeton Egyetemen. Az órák látogatása helyett a nagy ötletet keresi és meg is találja: a közgazdaságtan addigi… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 1998
Kedvencelte 9
Most olvassa 2
Várólistára tette 74
Kívánságlistára tette 50
Kölcsönkérné 4
Kiemelt értékelések
Nem vagyok túl járatos a közgazdaságtanban (pedig tanították az egyetemen), így John Nashről csak annyit tudtam, amennyit a jelen könyv alapján készült filmmel kapcsolatban elhintettek a filmes újságok. De örülök neki, hogy jobban megismerhettem.
Az Egy csodálatos elme a szikár szövegén keresztül egy nagyon érdekes ember életével ismertetett meg úgy, hogy közben még az ’50-es évek amerikai életét és tudományos életét is górcső alá vette. Jó érzés volt megtudni azt, hogy a magyar tudósoknak ekkora renoméjuk volt akkoriban, Neumann Jánosnak még külön fejezetet is szentel a könyv.
Persze a fókuszban végig Nash csücsül, aki sokkal színesebb és érdekesebb, egyúttal azonban nyilván idegesítőbb figura lehetett és lehet még most is, mint amilyennek a film ábrázolja. Ezért a mozit nem is tudtam végignézni, mert egyszerűen bántó volt az, hogy a skizofrénia ábrázolása érdekében egyrészt megváltoztattak tényeket (pl. Nash viszonyát a kollégáihoz), másrészt gyakorlatilag kihagyták a történetből az embert magát. A fókusz átkerült a feleség, Alicia alakjára, aki megérdemli szimpátiánk, de mégis a zseni az, aki igazán lekötötte volna az én figyelmem.
De hogy az életrajzról is ejtsek még pár szót, fontos leszögezni, hogy egy lebilincselő könyvről van szó, ami rengeteg interjú- és levélrészlettel fejti meg az tudós életét, már ha egyáltalán megfejthető ez az élet. Izgalmas és a végére katartikus, hiszen a harcot ezúttal megnyerte ez a csodálatos elme egy olyan betegséggel szemben, amelyből igazi kiút nincsen.
Engem eléggé megvezetett a könyv (jelenlegi) címkézése, illetve a korábbi filmélmény. Úgy gondoltam, hogy John Nash életét feldolgozó THRILLER-t kapok, emberi drámákkal,nagyon sok matematikával és játékelmélettel, skizofréniával és alapvetően egy érdekes, különleges életúttal.
Ám ez a könyv nem thriller, ez egy életrajzi regény?? bár inkább kicsit dokumentumregény jelleggel. Részletes, akarom mondani, nagyon-nagyon részletes bemutatása ez Nash karrierjének, családjának, betegségének, válságainak és összességében az életének.
Egy idő után úgy éreztem, hogyha még egy professzor vagy diák pontos időbeosztását el kell olvasnom kifutok a világból.
Az értékeléseket olvasva, meg a főszereplőnkből kiindulva a matematika térhódítására egyértelműen számítottam, sőt kifejezetten szerettem is azokat a részeket. De ez a könyv ebben a formában nem tudta azt az élményt adni, amire számítottam.
Életrajznak kiváló, részletes, informatív… regénynek viszont nem tartom egy túlzottan élvezetes darabnak.
Sikerült végig szenvednem ezt a könyvet is… hát most nagyon nagyot csalódtam :( Pedig én tényleg szeretem a matekot meg szeretek olvasni is, de ez volt az eddigi legunalmasabb életrajz, amit eddig olvastam. Sok helyen száraz volt, alig sikerült haladnom vele… Többet sajnos nem tudok mondani, talán megnézem a filmet, mert a könyv egyáltalán nem tudott lekötni.
Tetszett a könyv – sok helyen száraz volt, így tudott rengeteg információt átadni az író az olvasóknak, akik jellemzően nem ismerik azt, mit csinál pontosan egy matematikus, hogy köztük is van verseny, az egyetemi létet, a kutatóhelyeket. A film a könyvhöz képest feldúsította, misztifikálta valamelyest a skizofréniát, mint betegséget. Eléggé idomult a betegségről elterjedt általános sztereotípiákhoz (pl a záró jelent).
John Nash életéről egy közepesen izgalmas áttekintés, ami inkább csak egy érzetet ad mind szakmailag, mind magánéletileg egyaránt, ehhez képest viszont túlzottan terjedelmes. Össze sem lehet hasonlítani sem minőségben, sem részletezettségében pl. az Isaacson-féle életrajzokkal, vagy akár a nagy Fermat-sejtés felfedezésének történetét bemutató kötettel, ami többek között Andew Wiles-szal foglalkozik (bár az nem életrajz, de hasonlóan páratlan matemaikai nívó).
A filmet láttam először, ami nagyon megfogott. Aztán a kezembe akadt a könyv is, és gondoltam elolvasom, mert még több részletet akartam tudni erről a nagyszerű emberről.
Kicsit nehéz olvasni, mert nagyon sok életrajzi részletet tartalmaz, még több matematikai dologgal, ami igazán nagyon távol áll tőlem. Mindezek ellenére kedvencem lett a könyv is, mert a lényege a legfontosabb, ami számomra nagyon pozitív megvilágítást ad, egy csodálatos elme misztikus küzdelme saját gondolatai ellen. Szívszorongató tragédiája egy zseniális, ragyogó elmének, amely legyőzi betegségét, a skizofréniát, s mindezt önerőből, gyógyszerek nélkül.
John Nash Nobel-díjas matematikus tragikus életéről szól a könyv, melyet Russell Crowe főszereplésével meg is filmesítettek.
John Nash már gyerekkorában kitűnt társai közül különcségével és a számokhoz fűződő különös viszonyával. Már az iskolában számos bántalmazás (bullying) célpontjává vált, melynek fő oka az volt,hogy szociálisan kevésbé volt érett mint társai, nem volt képes kapcsolatot teremteni korosztálya más tagjaival. Ráadásul az akkori iskolai rendszer nem volt felkészülve egy olyan gyerek kezelésére, aki számára nem igazán tudott újat nyújtani az iskola. A tanárok rugalmatlan vaskalaposságát tükrözi az is, hogy balkezessége ellenére kényszerítik, hogy jobb kézzel írjon. Megpróbálják olyanná formálni, mint az összes többi gyerek, ami erős frusztrációhoz vezetett.
Élete akkor vesz pozitív fordulatot, amikor felvételt nyer a Princeton-ra, melynek történetét is megismerhetjük. Ez a része a könyvnek volt számomra a legizgalmasabb, többek között azt is megtudhatjuk, hogy milyen szerepet játszottak a matematikusok a II. világháborúban. A Princeton ebben az időben kísérletező intézménynek számított. Kötetlen volt a tanrend, nem volt kötelező a hallgatóknak bejárniuk az előadásokra, nem voltak vizsgák, viszont számos izgalmas kutatással kapcsolatban folytattak eszmecserét az egyetem kávézójában. Ráadásul ez az az időszak, amikor olyan zsenik tartoztak a Princeton kötelékébe, mint Albert Einstein, valamint számos magyar tudós nevével is találkozhatunk pl.: Neumann János, Kemény János stb.
Innentől kezdve viszont számomra a történet, csakúgy mint Nash élete mélyrepülésbe kezdett. Az általa végzett kutatások elemzése rendkívül untatott. Az egyetemi évek után következő szakasz, amikor John Nash egyre inkább elvesztette kapcsolatát a valósággal, számomra egyre unalmasabb lett. Nash hol elmegyógyintézetben volt, hol ide-oda utazgatott céltalanul a nagyvilágban.
A könyv vége nyújt újra izgalmas pillanatokat, amikor abba nyerünk betekintést, hogy hogyan is működik a Nobel-díj jelölőbizottsága és milyen körülmények vezettek Nash Nobel-díjra való jelöléséhez, illetve ez milyen hatással volt mentális állapotának javulásához.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy! 88% ·
Összehasonlítás - Frank McCourt: De! 86% ·
Összehasonlítás - Michael Greenberg: Süss le, nap! 85% ·
Összehasonlítás - Cselenyák Imre: Tiszta szívvel 93% ·
Összehasonlítás - Joyce Carol Oates: Szöszi 95% ·
Összehasonlítás - Harsányi Zsolt: Az üstökös 94% ·
Összehasonlítás - Dragoslav Mihailović: Mikor virágzott a tök 95% ·
Összehasonlítás - Eve Curie: Madame Curie 90% ·
Összehasonlítás - Sylvia Plath: Az üvegbura / Mary Ventura és a Kilencedik királyság 87% ·
Összehasonlítás - Mirko Kovač: Város a tükörben 88% ·
Összehasonlítás