Megjelenésének várható időpontja: 2024. október 1.

The ​Hunger Games (Hunger Games 1.) 321 csillagozás

Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games Suzanne Collins: The Hunger Games

First in the ground-breaking HUNGER GAMES trilogy. Set in a dark vision of the near future, a terrifying reality TV show is taking place. Twelve boys and twelve girls are forced to appear in a lve event called The Hunger Games. There is only one rule: kill or be killed. When sixteen-year-old Katniss Everdeen steps forwar to take her younger sister's place in the games, she sees it as a death sentence. But Katniss has been close to death before. Fo her, survival is second nature.

Eredeti megjelenés éve: 2008

Tagok ajánlása: 14 éves kortól

>!
Scholastic, 2024
368 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781339030609 · Illusztrálta: Nico Delort · Megjelenés időpontja: 2024. október 1.
>!
Scholastic, London, 2023
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9780702332982
>!
458 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781407132082

17 további kiadás

Kapcsolódó zóna

!

Az éhezők viadala

785 tag · 764 karc · Utolsó karc: 2023. november 21., 08:12


Enciklopédia 12

Szereplők népszerűség szerint

Katniss Everdeen · Peeta Mellark · Haymitch Abernathy · Cinna · Effie Trinket · Ruta · Cato · Clove


Kedvencelte 58

Most olvassa 26

Várólistára tette 28

Kívánságlistára tette 30


Kiemelt értékelések

balagesh I>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

A magasból ez a könyv egyike a sok gladiátorsztorinak. Specialitása csak annyi, hogy egy adott ponton mindenki elszörnyülködik, itt gyerekek gyilkolják egymást. Ugyanakkor nem véletlen, hogy nagyon sok bejegyzés foglalkozik a főszereplő lélekrajzával – ráadásul sokan elítélően. off
Sok előnye van az E/1-es elbeszélésnek. Egyetlen ember látóköre mindig szűkebb, kevésbé részletgazdag, miközben megvan a koherenciája. Ez adja azt az illúziót is, hogy a Katnisst körülvevő világ alaposan kidolgozott, pedig egyáltalán nem az, csupán a benne élő, létező lény szemszögéből nézve látjuk a megismert részleteket elrendezetten. Messzemenően el is fogadható, hogy egy tinédzser világismerete töredékes. Ám hasonló mértékben elfogadhatatlan, hogy a saját lelkével, a saját érzelmi működésével kapcsolatban ugyanilyen töredékes a rálátása és az érdeklődése is. Írói feladat lett volna, hogy az ő lelki folyamatait kibontva, feltárva az olvasók megérthessék ennek a helyzetnek a komplexitását. Az író ugyanis teremtett egy kiváló helyzetet, amely nem is a gladiátorhagyományba illeszti a könyvet, hanem a túlélőtörténetek közé. A túléléseknek mindig az az alaphelyzetük, hogy egy felsőbb erő kiragadja a főhőst a mindennapjaiból, és megpróbálja deformálni a lelkét. Peeta ebből a szempontból meglehetősen sablonos, de figyelemre méltó ellenpont: az ő világa belülről, a saját érzelmeiből szerveződik, és soha nem rendeli alá önmagát egyéb szempontoknak. Katniss ezzel szemben szeretne túlélni. Minden ilyen történetben a saját világ megőrzése és a részvétel a manipulátorok játékában kizárják egymást. A legmarkánsabb valóságos disztopikus túlélő próbatétel a holokauszt volt. Ezzel a problematikával a Hunger games egy nagyon gazdag írói hagyományba kerül be, és ezzel a hagyománnyal szemben látszik meg a gyengesége. Ha egy kicsit komplexebben tudott volna Katniss reflektálni a saját helyzetére, az olvasók is közelebb jutottak volna az ő lelkéhez. Ehelyett azonban egy gyenge empátiájú, szegényes érzelmi életet élő szereplőt kapunk. Erre nem felmentés az életkor. Még csak az sem felmentés, hogy ez egy anti coming-of-age történet. A főhős nagyon is érthető módon még gyerek akar maradni, elrejteni a saját, igazi életét, szinte lekapcsolni azt, és semmibe sem belegondolni, egészében zárójelbe tenni, ami a játékkal kapcsolatos. A rendkívül gazdag érzelmi helyzet íróilag kiaknázatlan marad, de legalább egy nagyon pörgős akciótörténetnek vagyunk a részesei, amiben az intelligens olvasó értékelni tudja a feltáruló perspektívát.
Kísérőzene: Jess Benko – Expired link

ScarlettBlair>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Azt hiszem ez a sorozat legalább olyan meghatározó az életemben, mint a Harry Potter. Mikor megláttam a 10. évfordulóra készült kiadást, rögtön tudtam, hogy be kell szereznem eredeti nyelven a sorozatot. Magyarul már többször is olvastam mind a három részt, mégis most először angolul olvasni a könyvet, olyan élmény volt, mintha először tartanám a kezemben. Minden egyes részen ugyan úgy izgultam, mintha nem tudtam volna, hogy mi lesz a végkifejlet. Tudom, nagyon sokan nem szeretik Katnisst, mit karaktert, számomra mégis legalább annyira meghatározó mint Scarlett O'Hara, aki amúgy szintén egy nagyon megosztó karaktert. Egy szó mint száz, most is imádtam! A borító pedig valami meseszép!

NannyOgg>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Kicsit el vagyok veszve ezzel a könyvvel.
Értem, hogy a célközönség körében miért ekkora szám, és alapvetően üdvözlöm a jelenséget, hogy vámpírok meg démonok meg angyalok meg hasonló közhelyek nélkül is megáll a lábán. Csak én nem vagyok célközönség.
Nem az irodalom magasiskolájára számítottam, de nem túl egyszerű ez a könyv? Vagy az lehet, hogy teljesen elszoktam az A-ból B pontba tartó, teljesen lineáris, mellékszálmentes könyvektől, amik ezüsttálcán nyújtják át a teljesen kész, továbbgondolást – egyáltalán: semmi gondolkodást – nem igénylő történeteket „most ez történik, aztán meg az történik” stílusban. Ez a „hidd el nekem, ha mondom, minek ide leírás?” hangnem pontosan nulla hangulatot keltett, és nem, nem hiszem el, hogy nyomor van és éhezés*, attól, hogy a főhősnő ezt kategorikusan kijelenti, aztán a regény további részében egy étlap pontosságával ismerteti, éppen mit töm az arcába. Suzanne Collins igazán elolvashatott volna néhány Zola-regényt éhezés témában.

Meg az is lehet a probléma, hogy Suzanne Collins értékrendje valószínűleg nagyon elüt az enyémtől, már ami a példaképeket illeti. Katniss tökös csaj, persze, az élet iskolájában edződött, naná, nem szívesen találkoznék össze vele egy sötét sikátorban, de szegény lány egyszerű, mint a bot. Azon kívül, hogy van benne egy jó adag mártíromság és némi passzív-agresszív vonás az anyja felé, valamint állandóan dühös, nemcsak jó tulajdonságai nincsenek, de rosszak se. „The Girl on Fire”? Ugyan már. Ez a lány sótlan, görcsös, érzelmileg sivár, és nincs benne spiritusz (nem, a dühöngés és tányércsapkodás nem az). Egy ilyen karakter 16 éves koromban sem lett volna a példaképem, és a Peeta nevű puhány hősszerelmes sem jött volna be már akkor sem.

Azért azt meg kell hagyni, felfelé ível a sztori. A sok felhajtás és bokalepisilős értékelés után azt gondoltam, legalább baromi izgalmas lesz ez az egész, mert hát jó a téma, még ha láttunk is már ilyet ilyen-olyan formában, az ötlettel semmi baj nincs. Meg is lepett, amikor a könyv első harmadát végiguntam, és szemétség, tudom, de én már alig vártam, hogy bedobják őket az arénába. Ami aztán valóban jót is tett a történetnek, mert onnantól tényleg színtiszta braincandy az egész, csak olvasod és olvasod (ha nem kapnék hányingert attól a kifejezéstől, hogy „olvastatja magát”, most biztos azt írtam volna), és azt gondolod, hogy igen, na, erre volt szükségem, néhány óra PG-14 kompatibilis szünetre gondolkodás nélkül. És amikor négy csillagot adok rá, az ezért van. A csillagok száma ezúttal inkább magamnak gratuláció, hogy érzékkel tudok a szükségleteimnek megfelelő könyvet választani egy számomra kevéssé ismert műfajból anélkül, hogy elsorvadna az agyam, mintsem tisztelgés a könyv értékei előtt. Objektíven csak 3,5 alá lenne.

*Ez az egész éhezés dolog nagyon gyenge a könyvben. „Éhezők viadala”, ugye, így hívják intézményesen a viadalt, mert hiszen a résztvevők éheznek. Csakhogy közben azt mondja nekem ez a Katniss, hogy a 12 kerület közül vannak gazdagok is, meg közepesen gazdagok is, és ők, meg a 11-es a legszegényebbek. Szóval akkor a 24 résztvevő fele-kétharmada nem is éhezik egyáltalán. Ráadásul az is kiderül, hogy a 12-es körzetben sem éhezik ám mindenki, csak aki a kvázi szegénynegyedben lakik, mint ők. Aminek meg azért nincs sok értelme, mert hiszen az őket körülvevő erdőben halomban nő a mindenféle gyümölcs, tele van vaddal, és a halak kb. önként ugranak a hálódba – ja, csak persze, emlékszem, senki nem mer bemenni két tízenpár éves kölykön kívül, mert büntetés jár érte. Elképzelem, amint meglett férfiak a családjukkal együtt inkább éhen halnak, mert büntetés jár a vadászatért. Megint csak: ugyan már.

3 hozzászólás
dontpanic IP>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Sokáig úgy gondoltam, hogy egy bizonyos kor fölött és bizonyos könyvek után nekem már nem kell elolvasnom ezt a regényt.

Aztán egy „semmihez-nincs-kedvem-csak-a-tévét-bámulni” estén megnéztem a belőle készült filmet, és rögtön jött a késztetés, hogy nekem erről a világról, ezekről a szereplőkről többet kell tudnom.

És nem baj, hogy elolvastam, mert az oké, hogy olvastam a klasszikus disztópiás regényeket is, de ez a 21. század disztópiája, és a miénkebb, mint például Orwell 1984-e (na jó, máshogy a miénk).

Az alaphelyzet mindent visz, de tényleg, innentől majdnem mindegy is a körítés. Mert az egész könyv egy gazdagon terített szociológiai, lélektani és játékelméleti svédasztal, csak győzzön az ember válogatni. A szereplők sajátos viszonyrendszere az, ahol ez a gazdagság lecsapódik.

A megvalósítás meg olyan, amilyen, már úgy értem, hogy sokszor nem megy túl mélyre a történet a felvázolt helyzetekben, de mivel a narratíva egyes szám első személyű és jelen idejű, ezért ez érthető is. Katniss, akinek a Viadal előttig (is) szó szerint az életben maradása függött attól, hogy mennyire jól nyomja el az érzelmeit, túl tökéletes munkát végzett; maga (és az olvasók) előtt is jól álcázza őket, meg tulajdonképpen sem ideje, sem lehetősége nem lenne mélyen elemezni bármit is.

Egyébkén a narratíva megválasztása különösen zseniálisan sikerült. Egyfelől azért, mert én, mint a könyv olvasója sokkal inkább a Capitol szemszögével tudnék azonosulni, mert egyrészt túl jól ismerem az extrémebbnél extrémebb valóságshow-kat (szerencsére azért nem disztópiás módon extrémeket) és a fogyasztói társadalom bőségét, másrészt meg kívülállóként nézem a történéseket, ahogy a Hunger Games nézői is. Viszont mégis kizárólagosan Katniss helyzetébe „kényszerít” bele a könyv, az egyes szám első személyű, jelen idejű narratíva nagyon erősen jelzi minden mondatnál, kinek a fejében is vagyok. Ez egy igen egyszerű, de mégis zseniális fogás (mármint ennek a kettős nézőpontnak a kialakítása).

Másfelől meg ez a narratívaforma tökéletesen érzékelteti a történet pörgését, a tehetetlenséget, a kiszámíthatatlanságot. Nem látunk előrébb az orrunknál, vagyis Katniss orránál.

És ahogy haladunk előre a történetben, úgy szűkül be a világunk Katniss világává, úgy válik a disztópiás regény egy lány történetévé. A végén nem marad más, csak az itt-és-most, a szörnyű kuporgás egy véget nem érő éjszakán.
És kiút, menekvés nincs, csak egy kicsi nagyobb arénába.

13 hozzászólás
Lilla>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Egy igazi hullámvasút ez a könyv…
Mivel nem vártam tőle sokat – hiszen híres, nagyon sokan imádják és már elég régi is- , nagyon meglepett. Maga történet, a szereplők, a világ felépítése. Nem vártam ekkora precizitást, ilyen jól kidolgozott szereplőket, a szereplők érzéseinek ilyen pontos leírását, a lendületet, ami vitte előre a történetet. Még úgy is, hogy 1-2 dolgot elspoilereztem magamnak, az egyik legnagyobb élményt nyújtó könyv volt eddig az évben számomra.
Nem sűrűn mondok ilyet értékelésekben, mert szinte mindig találok más szót arra, hogy kifejezzem mennyire tetszett, most valahogy mégsem tudnám máshogy leírni, szóval itt van: imádtam ezt a történetet
Nem bírtam letenni a könyvet és amikor letettem vettem volna fel újra, hívogatott, hogy olvassam.
spoiler Nagyon izgatott vagyok, mert tudom, hogy még 3 rész előttem van, hogy választ kapjak a kérdéseimre.

3 hozzászólás
mrsp>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Az Éhezők viadala volt az első disztópiás regény, amit valaha olvastam, és a második könyvsorozat az olvasói pályafutásomban, így gyönyörű emlékek fűznek hozzá. Ez volt az a könyv, ami átlökdösött azon a bizonyos határon, hogy szépen lassan, de biztosan olvasóvá, olvasásfüggővé váljak. Azóta elolvastam többször is, angolul és magyarul, a filmet láttam kismilliószor, és még mindig imádom.

Sokan mondják, hogy a Battle Royale utánzata, de én nem érzem így, ha így is van, szerintem Suzanne Collins akkor is maradandót alkotott. Tetszik a világ, amit felépített, abszolút elképzelhetőnek tartom a jövőben, hogy bekövetkezzenek a könyv eseményei, főleg a mai világ Amerikájában, a mai elnökség idején. Tetszett, hogy milyen jól kitalálta az írónő a viadal felépítését, a szabályokat, apró részleteket, nagyon jól kidolgozott mindent. A szereplők is közel kerültek hozzám, főleg Peeta, Haymitch és Katniss. Tetszett, hogy burkoltan a mai világ problémáit is megjelenítette a könyvben, és tetszett a végkifejlet is, ami még több bonyodalmat okoz a későbbiekben.

1 hozzászólás
Izolda P>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Úgy elkapott a gépszíj, hogy tegnap ebéd közben baromi csúnyán néztem a mellém telepedő kollégákra, hogy nem tudom folytatni a hallgatását, aztán hajnali kettőig hallgattam, aztán a délutánt a kanapén töltöttem, és most végeztem vele. Hímeztem közben. Még egy pár ilyen nap kéne a folytatásokkal és nem leszek nyugdíjas, mire kész leszek. Nadeszóval. Pár logikai izétől eltekintve (pl. hogy az embervadászatot a világ többi része valszeg nem hagyná annyiban), fordulatos, izgalmas és nem lehet abbahagyni. Carolyn McCormick, aki a könyvet felolvassa, nagyon jó! Mondom ezt úgy, hogy Stephen Fryon edződtem. Szóval mindjárt kezdem is a folytatást. :)

8 hozzászólás
metyeor P>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Láttam már a filmeket moziban, így a játék végkifejletével tisztában voltam. Valószínűleg csak azért jutottam el a könyv végéig, mert angolul olvastam és jót tett ez a jellegű változás az olvasási válságomnak.

Leegyszerűsített történet, halhatatlan főhösök. Szerencsés véletlenek, amik nelkül megmagyarázhatatlan üresjáratok lennének a cselekményszálban. A családban mutatott szerepe miatt egy erős, határozott karakternek gondoltam az elején Katnisst, azonban a viadal alatt egyre többet csalódtam a „vívódásain”.

Maradjunk annyiban, hogy az igazi Éhezők Viadala továbbra is a Battle Royale.

Lunèa_Charlotté>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

Hát sokat húztam a könyv elolvastát, talán azért , mert tudtam mi lesz benne. :) Láttam a filmet vagy 5x , a második részt is vagy 2x. :DD És azt kell mondjam , hogy szinte pont olyan volt , mint a film! Ritkán soha se találtam még olyan filmet , amely így meghagyta volt a könyves vonalakat… De azért ott is voltak halvány eltérések. :)
Az elejétől kezdve tetszett , de még is , talán a film miatt , vagy mert már ismertem a történetet , nem volt akkora nagy dobás…
De attól még , szerintem egy nagyon jól kitalált történet! Le a kalappal. :)

Panni777>!
Suzanne Collins: The Hunger Games

2013-ban olvastam magyarul az Éhezők viadalát, utána a másik két részt, majd szép sorjában a filmeket. A filmek nem voltak rosszak, de őszintén szólva már el is felejtettem a hatásukra, hogy milyen jó is volt a könyv! Gondoltam, jó egy kis angol gyakorlásnak, ha munkába menet hangoskönyveket hallgatok és őszintén szólva sokszor lassítottam a lépteimet, csak hogy még egy kicsit tovább hallgathassam. :D
Tetszett, ahogy Carolyn McCormick felolvasta a könyvet. Mivel színész, ezért gondolom nem okozott neki gondot egy kicsit rájátszani. Örülök, hogy mind a 3 részét felolvasta a trilógiának, mert így folytathatom is a hallgatását. :)


Népszerű idézetek

Kloy>!

Happy Hunger Games! And may the odds be ever in your favour!

Kapcsolódó szócikkek: Effie Trinket
Kloy>!

Only I keep wishing I could think of a way to…to show the Capitol they don’t own me. That I’m more than just a piece in their Games

Kapcsolódó szócikkek: Peeta Mellark
teufelin>!

"So, you’re supposed to give us advice,” I say to Haymitch.
“Here’s some advice. Stay alive,” says Haymitch, and then bursts out laughing.

page 56

Életveszélyes_és_Tilos>!

You don’t forget the face of the person who was your last hope.

marianngabriella P>!

“District Twelve. Where you can starve to death in safety,”

The Tributes, 1.

marianngabriella P>!

“Remember, heads high. Smiles. They’re going to love you!”

Tributes, 5.

Kapcsolódó szócikkek: Cinna
marianngabriella P>!

When I wake up, the other side of the bed is cold.

(első mondat)

marianngabriella P>!

The tributes from District 1 ride out in a chariot pulled by snow-white horses. They look so beautiful, spray-painted silver, in tasteful tunics glittering with jewels. District 1 makes luxury items for the Capitol. You can hear the roar of the crowd. They are always favorites.

Tributes, 5.

2 hozzászólás
marianngabriella P>!

“Katniss! Katniss!” I can hear my name being called from all sides. Everyone wants my kisses.

Tributes, 5.

Kapcsolódó szócikkek: Katniss Everdeen
marianngabriella P>!

“Just the perfect touch of rebellion,”

Tributes, 6.

Kapcsolódó szócikkek: Haymitch Abernathy

A sorozat következő kötete

Hunger Games sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Cordelia K. Castel: The Princess Crown
Marie Lu: Legend
Pierce Brown: Red Rising
James Dashner: The Maze Runner
Amy Ewing: The Jewel
Alexandra Bracken: The Darkest Legacy
Joey Graceffa: Rebels of Eden
Patrick Ness: More Than This
Dan Wells: Partials
Amie Kaufman – Meagan Spooner: These Broken Stars