A ​jácintkék ruhás lány 21 csillagozás

Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

Jácintkék ruhát viselő lány ül az ablaknál, és elvágyódó tekintettel nézi a kinti világot…
A fiatal nőt ábrázoló Vermeer-kép sok ember kezén keresztülmegy az évszázadok során. A regény fejezetei egy-egy tulajdonos életébe nyújtanak bepillantást, és történeteket mesélnek el szeretetről, gyűlöletről, félelemről, árulásról, az érzelmek ezernyi árnyalatáról, a művészet végtelen erejéről.

>!
Geopen, Budapest, 2005
192 oldal · ISBN: 9639574570 · Fordította: Todero Anna

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

dtk8>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

A Szépművészetiben járva (ki várja még tűkön ülve, hogy megnyisson?) gondolkodtam el régebben, hogy mi mindent láthatott már egy kép. Ott egyébként is kalandos életűek vannak, és nemcsak az elrabolt Esterházy Madonnára gondolok.
Egy kép fiktív útjáról szól ez a könyv. Visszafelé haladunk az időben az amerikai matematikatanártól a kép születéséig, és még azon is túl: mi váltotta ki azt a helyzetet, ami megihlette a festőt. Novellaszerű történeteket kapcsol össze a festmény, és mint minden novelláskötetben, ebben is vannak jobb és gyengébb darabok. Van, amikor a kép nagyon erőszakosan van beleszuszakolva a történetbespoiler.
Nekem az ötlet nagyon tetszett, néhány történet is (a talált gyerekes), de a stílus eléggé pátoszos. Pl. zavaróan sokszor szerepel az áldott szó. És mindegy, hogy milyen nemű, korú, társadalmi helyzetű a szereplő, és milyen évszázadban játszódik a történet, mindenki ugyanúgy beszél, gondolkodik. Vö:
XX. század, 12 éves kislány: https://moly.hu/idezetek/946695
XVII. század, Jan Vermeer: https://moly.hu/idezetek/946694
Szerintem ezeknél a mondatoknál a szerző elalélt saját magától.

3 hozzászólás
Kkatja>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

Én is a Leány gyöngy fülbevalóval miatt vettem meg ezt a könyvecskét anno és olvastam el most, de szomorúan konstatáltam, hogy ez messze elmaradt Tracy Chevalier történeteinek színvonalától, hiányzik belőle az a finom, szomorkás flamand hangulat, ami ezeket a Vermeer képeket is jellemzi és túl sok zsidó momentum bukkan fel a könyvben, ami nem igazán illeszkedik bennem a festő református hátteréhez. A szereplők pedig elég laposak és élettelenek. Egyedül a borítón szereplő A festészet allegóriája miatt kap ennyi csillagot:
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Jan_Vermeer_van_…

robinson P>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

A borító miatt olvastam el, az fogta meg a szemem. Egynek jó volt, még Geopen kiadványt nem is olvastam. Tetszett a Reggeli fény és a záró is nagyon jó a Magdalena tekintete.
A történeteket Vermeer festményei, festészete fogja össze, az volt az alapötlet.

3 hozzászólás
Erikai>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

Jo kis tortenetek ezek, izgalmas es igazan erdekfeszito volt latni, hogy hogyan alakul egy festmeny „elete”, es milyen hatassal van az emberekere. :)

Trixi>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

Még régen láttam egy filmet „Megfestett sors” címmel, akkor még nem tudtam, hogy ebből a könyvből készült. Ez csak nemrég derült ki számomra, így kíváncsiságtól hajtva elolvastam. Nem volt rossz, de jó sem. Egy Vermeer festmény történetét követhetjük vissza a kezdetekig. Kire, milyen hatással volt a kép; hogy került az illető(k)hőz; stb….. Több élet, több sors, és több évtized pereg le előttünk pár oldal alatt. Rövid szösszenetek, pillanatképek, emiatt nehéz bárkivel is azonosulni. Az, hogy a történet visszafelé halad, érdekességnek jó, olvasva már kevésbé szimpatikus. Ami az egyik sztorinak a vége, az a másiknak az eleje. Kicsit zavart. A filmben követhetőbb volt (emlékeim szerint). Szóval nem volt rossz, de jóval szívhez szólóbb alkotást vártam.

malbalionne P>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

Az alapötlet érdekes, de a kivitelezés gyenge. Zavaró es indokolatlan, hogy a történet visszafelé halad. Vermeer neve és a borító “adja el” a könyvet.

PuPilla>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

A Leány gyöngy fülbevalóval után olvastam, hasonló téma, de annak szintjétől elmarad.

sophie P>!
Susan Vreeland: A jácintkék ruhás lány

Könnyű nyári, csajos olvasmány, mély nyomot nem hagy, nagyon figyelni sem kell … Néhány rövidke életkép füzére. A kapocs az, hogy mindben fontos szereplő ugyanaz a Vermeer festmény (? Ha egyáltalán létező festmény, mert a címlapon szereplő nem az, de ez nem lényeg, csak az ember a végén mégis valahogy azt gondolja, jó lenne megnézni)
Minden tárgynak megvan a maga története, a műalkotásoknak még inkább. Hogyan készült, ki készített, miért, hová került, és onnan hová …Nos A jácintkék ruhás lány egy festmény története visszafelé elmesélve. Itt-ott szinte uncsi. Viszont nem túl hosszú (vastagnak látszik, de csak a lapok vastagok), úgyhogy egy napot a strandon jobban kitölt, mint egy női magazin.:)


Népszerű idézetek

robinson P>!

– Nézd! Nézd a szemét! Mint a gyöngyszem. A gyöngy volt Vermeer kedvenc témája.

9. oldal

PuPilla>!

Furcsa. Legyen szó akár a leghamvasabb szerelemről is, ha az ember a lényegre szűkíti le – én szerettem, ő talán szeretett, ostoba voltam, szenvedtem –, üres lesz, elcsépelt, másnak mit sem jelent. Végülis csak a pillanatok maradnak meg, a tenyérre lehelt csók, az az érzés, amikor együtt csodáltuk egy fenyőfa törzsének barázdáit vagy egy dűne végtelen homokszemeit. Csak a pillanatok.

dtk8>!

– Nem, hagyd csak ott, Catharina. Hagyd ott a fényben. A puszta életszeretet szentségével telíti az egész sarkot.

177. oldal

robinson P>!

Azokra az emberekre gondolt, akiket az összes addig megismert festményen látott, nem csak Apa képein, a világ összes festményén. Egy művész kölcsönvette a szemüket, a fejtartásukat,a magányukat, a szenvedésüket, a gyászukat, hogy egykor majd lássák olyan emberek, akik szemtől szembe sohasem találkoztak velük. Olyan emberek, akik ilyen közel lesznek hozzá, gondolta, karnyújtásnyira, nézik, nézik, és sohasem fogják megismerni.

192. oldal

dtk8>!

Már majdnem minden készen állt az esti ünnepre, és Hannah úgy érezte, a szobák várakozást lehelnek, mint haláleset vagy születés előtt.

49. oldal

meseszter>!

Nagyra tartottam provence-i nénikém teóriáját, mely szerint ha az ember mindenben kellően szenvedélyes, akkor a szenvedély képes ellensúlyozni a szerencsétlen körülményeket.

78. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mörk Leonóra: Szentjánosfű
Elizabeth Kostova: Hattyútolvajok
David Nicholls: Mi
Donna Tartt: Az Aranypinty
Nora Roberts: Biztos menedék
Riley Sager: Akarsz velem játszani?
Tracy Chevalier: A hölgy és az egyszarvú
Christopher Moore: Te szent kék!
Deborah Moggach: Tulipánláz
Tapodi Brigitta: A hajtű