A fekete ruhás nő 77% 91 csillagozás

Leltárba véve: temérdek sűrű köd, néhány visszafogott levél, 8-10 koppanás, szellem: egy darab.
Hangulatteremtésben nagyon jó, imádtam a leírásait is, viszont lehetett volna ijesztőbb is, a kislámpát nem kellett égve hagynom hozzá éjszakára.

Bővebben: http://pupillaolvas.blogspot.hu/2013/01/koppanasok.html

Öööö elolvastam:)Nem volt félelmetes számomra,mély nyomot nem hagyott,ennyi:)

Ezt a könyvet ilyen körülmények között kéne olvasni: régi viktoriánus ház, tágas nappalival. A kandallóban lobog a tűz, mellette egy kényelmes karosszék, ami pont ideális olvasáshoz. Csak a láng ad fényt, amúgy sötétség honol. A ház csendes, csak a szél egy-egy lökését lehet hallani néha.
Ehelyett nekem csak egy kényelmes ágy, lámpafény és amúgy csend jutott, amelyben csak édesanyám szuszogását hallottam. Így is magába tudott szippantani a történet, amely nem túl csavaros, eléggé kiszámítható, lassan hömpölyög, de nagyon-nagyon hangulatos, igazi gótikus, régi vágású kísértettörténet.
Amikor alattam megreccsent valami, hirtelen megfagytam. Tudtam, hogy csak a pincétől jöhetett a hang. Aztán szép lassan eszembe jutott, hogy ma édesapám később érkezik haza, ő lehetett az, aki mindig a pincében szokta átcserélni a munkásruháját. Azért így is kellett egy kis idő, míg megnyugodtam. Ilyen hatással volt tehát rám a könyv, aminél többet nem is vártam.

húúú, azért helyenként elég félelmetes volt… a hangulata nagyon jó, de mégsem tökéletes, az eleje picit unalmas…de aztán beindul

Hűh. Lehet nem éjjel kellett volna kiolvasnom. Nem is maga a történet, inkább a hangulat nagyon félelmetes. Brrr. Kirázott a hideg.

Azért került előre az olvasási listámon a könyv, mert könnyebb volt magammal vinnem egy útra, mint az éppen aktuálisan olvasott féltégla méretű regényt. Szeretem a horror műfaját, még annak ellenére is, hogy elég sokat csalódtam már benne. Ennek ellenére újra és újra megpróbálkozom vele. Szerencsére ez a könyv nem okozott csalódást (igaz, hogy időközben az elvárásaim is jelentősen csökkentek). Igazi kísértettörténet. Igazán sajnáltam, hogy a fülszöveg elárulja a történet egy nagyon fontos mozzanatát, részét. A történet alapja adott, nem nyújt semmi meglepetést: elhagyatott ház, ködös időjárás, a ködben felhangzó hangok, furcsa zajok a házban. Viszont a hangulatfestés nagyon jól sikerült. Borzongató volt. A történet izgalmas és még meglepetést is tudott okozni. Hátránya, hogy nagyon rövid. Pár dolog jobban kibontva, megtekerve még nagyobbat ütött volna. De így is eléggé élveztem.
Bővebben a bloglinknél.

Sajnos nem tudom nem összehasonlítani a filmmel, ami nekem kivételesen jobban tetszett. A cselekmény már nem volt meglepetés, de így is hiányzott belőle az a komor, sötét, „rémisztgetős” hangulat, amikor az ember takarókba bugyolálva, tágra nyílt szemmel, kezeit szorongatva néz egy hátborzongató szellemes sztorit. A filmnél megvolt ez az érzés, a lapokon már nem jött át annyira. Volt néhány különbség a kettő között, pl. Arthur családjával kapcsolatban, ez szintén hatásosabbra sikerült a filmben. Ha először a könyvet olvasom, és csak utána nézem meg a filmet, valószínűleg többet adtam volna rá, de így csak ennyi lett, az izgalom hiánya miatt.

Amikor megláttam ezt a könyvet még fogalmam sem volt róla, hogy film is van/lesz belőle, de nagyon érdekelt. Amikor megtudtam nagyon örültem neki és elhatároztam, hogy elolvasom. Nem egy hosszú könyv, egy nap alatt elolvasható akár. Tulajdonképpen nem történik semmi megfogható a könyvben vagy különösebben borzalmas, egyszerűen a hangulatával hat az ember lelkére. Több napig olvastam, szigorúan nappal, mivel egyedül lakom egy nagy padláson nem mertem bevállalni. Tetszett a könyv, ötletes volt, kellően borzongató, egyetlen hibája, ami nem is igazán hiba, hogy olvastam volna még, vártam, hogy még egyszer visszamenjen a házba, hogy mindenre derüljön fény, bár valószínű, hogy pont azért „kerek” a történet, mert nem teljes. Nagyon várom a filmet már!

Kísértethistória köddel és sok leírással.

Hangulata volt…hogy tartalma…Nem, az nem.