Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
22. legjobb romantikus könyv a molyok értékelése alapján
Törékeny szív (Chicago Stars 5.) 116 csillagozás
Molly Sommerville tudja, hogy bajkeverő hírében áll. Igaz, hogy eladományozta tizenötmilliós örökségét, de hát, Istenem, senki sem tökéletes. Mégis életét majdhogynem tökéletesnek mondhatja: Daphne Nyusziról szóló gyerekkönyve nagy sikernek örvend, imádja szűk padlásszobáját, francia uszkárját, és örömét leli munkájában, a Fülemülék Erdejében élő képzeletbeli állatok megalkotásában.
Még testvérét Phoebe-t is szereti, bár nem volt könnyű az árnyékában felnőni. Phoebe szép, boldog házasságban él, és Amerika legsikeresebb futballcsapatának tulajdonosa.
Igen, Molly majdnem mindennel elégedett… egy kivétellel: emberemlékezet óta szerelmes a Chicago Stars kiállhatatlan, ellenállhatatlan hátvédjébe, Kevin Tuckerbe, aki Molly nevét sem tudja megjegyezni.
Egy este Molly, szokásához híven ismét bajba kerül, vagy inkább a baj kerül az útjába, Kevin személyében. Ettől kezdve minden a feje tetejére áll: Molly szívét összetörik és, amikor úgy… (tovább)
Eredeti mű: Susan Elizabeth Phillips: This Heart of Mine
Eredeti megjelenés éve: 2001
Kedvencnek jelölte 44
Várólistán 14
Kívánságlistán 19
Kölcsönkérné 1
Népszerű értékelések
+
>!
+Ravey
43 hozzászólás
Nagyon nagyon szerettem ezt a könyvet. Hamar elolvastam és teljesen lekötött, imádom minden szavát. Molly karaktere fantasztikus, nem is beszélve Daphne-ról. Kevin is tetszett, rendes, vicces, szexis :D Benny a borz meg valami állati. Nem nagyon találtam negatívumait a könyvnek, de ha egyszer sikerül megemberelnem magam, szép kis értékelést írok.
Mindenesetre, fantasztikus, amit el KELL olvasni. Nagy kedvenc <3
>!
+tigi5
3 hozzászólás
Hüm-hüm ez a könyv. Nem jól indul, és kevésbé jól folytatódik. Molly az egyik legkevésbé rokonszenves női főhős, akivel SEP regényekben találkoztam. Mit mondjak, beteges szélsőségeit olvasva kifejezetten örülök, hogy nem vagyok IQ-bajnok (Bár Jane Bonnerre gondolva… talán mégis akadnak normális okos főszereplők is).
Nagyon odafigyeltem Kevinre, próbáltam mindezt elfogulatlanul tenni, mert szerettem volna rájönni, mitől ő a kedvenc (lásd éppen aktuális szavazás). Azonban akárhogyan igyekeztem is, nem sikerült kiderítenem, mitől ilyen kiugróan magas a tetszési arány. Szó se róla, nagyon helyes és kedves, jó fej, meg minden, ezerszer rokonszenvesebb Mollynál, de semmi olyat nem találtam, ami Dan vagy Cal fölé emelné, Gabe-nek meg a közelébe se jön. Sebaj, azért felzárkózott a 'nagyon kedvelem' Ch. Stars hősök közé :)
Dan házasembernek kicsit lököttebb, mint az első kötetben, a mellékszereplők (Lilly, Liam, gyerekek, kutya-macska, stb.) mind-mind jól illenek a történetbe, és imádnivalók, bár az ifjú páron elgondolkodtam :P
Hanem a nyuszis bevezetők valamiért zavartak, és ami teljesen természetes a Mary Poppinsban, itt kifejezetten zavaró, már-már idegesítő volt (utószó).
>!
+Klaudia_
Bevallom, biztosra mentem. Valami olyat akartam olvasni, amiben nem csalódok.
SEP nálam mindig ilyen, és most sem hazudtolta meg önmagát. Szórakoztató és vicces volt. Igazán kiadhatná újra a Viktória kiadó:)
Bővebben:
http://xszemclaudiusolvas.blogspot.hu/2012/06/susan-elizabeth-phillips-torekeny-sziv.html
>!
+Blueberry21 P
Nagyon sokáig kerestem ezt a könyvet! Mikor végre a kezembe került, szinte faltam az oldalakat! Nem csalódtam az írónőben, be is került a kedvenc könyveim közé!:):)
>!
+Javíthatatlan
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az Apafogóban feltűnő Kevin szinte rögtön a szívem csücske lett, alig vártam hogy eljuthassak az ő történetéhez. Külön örültem h a Csak Te Kellesz! két főszereplője (s mostmár igen népes családjuk) is újra szerepelt. Két igen érdekes karakter kerül össze, s több a közös bennük (több közös vonás derül ki róluk) a könyv végére. Az eleje akárcsak az Apafogónál itt sem tetszett, de ahogy Kevin reagál Sarah elvesztésére, mmint ahogy viselkedik Mollyval a kórházban, annak ellenére hogy csőbe lett húzva, nagyon pozitív jellemre vall. Tipikus romantikus történet volt, egy drámai, szomorú cselkménynel az elején, s könyv második felére egy aranyos, érdekes románc alakult ki. Szimpatikus volt, hogy Kevin nem nyavalygott cseppet sem hogy ő még vagy 10 évet le tudna húzni ( Cal Bonner esetében kicsit untam h mindig nyavalyog….de aztán ő is megtalálta élete értelmét :) ). 200-al rossz sávban száguldó Ferrariban rájönni hogy szerelmesek vagyunk?….Irigylem :P
A mellékszál tetszett, habár az Apafogóé (a szülőké) eddig jobb volt.
Kell a polcomra a könyv. Nem kérdés. Még biztos olvasom majd, s szerintem nem is egyszer.
>!
+krisztin21 ♥
Nekem ez most újraolvasás volt, nagyon régen olvastam. Talán a második SEP könyvem volt, ha jól emlékszem. Nagyon jó volt újra elolvasni, még mindig kedvenc:)
De most már legalább tudtam, amikor megemlítették Calt és Jane-t, hogy kik is ők, anno fogalmam nem volt. Ezért is lett volna jobb, ha sorba adják ki őket, de most már nem számít, minden könyv megvan:)
>!
+Sayara
4 hozzászólás
Én nem tudom ennél is jobban imádni az írónőt. De tényleg. Annyira… annyira emberi az, amit ír, kezdve a karakterek jellemével, hibáival, és pontosan ettől válik olyan szerethetővé az egész.
Molly hihetetlenül be tudja fészkelni magát az ember bőre alá, szinte az első pillanattól kezdve eggyé tudsz válni vele, átérzed az érzéseit, együtt gondolkodsz, örülsz, sírsz vele. A szópárbajait imádtam Kevinnel, és a kis Daphne-mesével lévő párhuzam is bűbájos volt, ami végigkísérte a történetüket.
Kevin karaktere leginkább azért tetszett, mert nem arról volt szó rögtön az elején, hogy megőrül a lányért. Jóval a könyv fele után kezd csak kacsintgatni felé, de addig haragszik rá, hidegen hagyja, és nincs meg eközben az az ellentmondás, ami a legtöbb ilyen könyvben eléggé sűrűn előfordul, hogy míg nem kedveli magát a nőt, közben majd megőrül a vágytól. Fokozatosan szerette meg Mollyt, és ismerte ki, milyen is valójában, és abba a képbe szeretett bele, amit a legvégén kapott, abba a nőbe, akit megismert.
Ó és ki kell emelnem a mellékszálat, melyben a művész úr volt a legszimpatikusabb:D
Valahogy úgyis megszerzem majd sajátomnak is a könyvet, ez egyszerűen nem hiányozhat a polcomról, és tuti, hogy újraolvasásra van ítélve:D Ezt már most látom.
NEm kell amúgy hatalmas dolgokat várni tőle, ez az a műfaj, ami a kikapcsolódásra szolgál, ezért én mindenkinek csak ajánlani tudom:D
>!
+bbabri
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Mit is mondhatnék? Mint mindig, imádtam. Amúgy is elfogult vagyok ezzel a könyvvel, mert ezzel kezdtem a Chicago Stars sorozatot. Később döbbentem én is rá, hogy ez egy sorozat, és akkor döntöttem el, hogy majd újraolvasom az elejétől. Már csak két regény maradt a sorozatból, de már szomorú vagyok, hogy mindjárt vége.
Kevin már az Apafogó-ban felbukkant, és engem ott elvarázsolt. Itt még jobban. Imádtam a pasast. Tetszettek a beszólásai, bár ahogy Lilly-vel viselkedett, az hagy kivetnivalót maga után.
Molly pedig a Csak te kellesz-ben ismerhettük meg. Ott nem igazán fogott meg, sőt kicsit unszimpatikus volt. Itt sokkal jobban kedveltem, bár a könyv elején párszor fejbe vágtam volna. Egy nőben legyen büszkeség, de benne nem igen volt. Ahogy folytatódott a történet, úgy kedveltem meg, de voltak pillanatok, amikor veszített a varázsából. És valahogy a tűzriadóit se értettem igazán. Főleg a végén. Nem volt elég, amit Kevin tett? De összességében nagyon szimpatikus volt. A Kevin-nel való szócsatáikon hangosan felnevettem, annyira tetszett.
Phobe és Dan, valamint a gyerekeik is felbukkantak. Phobe-től megijedtem. De tudom milyen, úgyhogy csak imádni tudom az ő és Dan párosát.
Lilly és Liam… Hát ők parádésak voltak. Nagyon megkedveltem Liam-et. Azt hiszem, a sorozat mellékszereplői közül ő áll legközelebb a szívemhez.
És a Wind Lake Kemping. Én is el akarok oda menni!
>!
+melka123
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Nagyon jópofa, szívhez szóló történet egy időről-időre „bekattanó”, kissé gyermeteg lelkű mesekönyv-íróról, és a nagy sportolóról. A véletlen sodorja őket egymás mellé az élet, de pont ettől megragadó a történet. Molly vetélése és depresszióba esése után lesz igazán izgi a történet. Faltam minden sorát!
>!
Meggie
Imádtam Molly és Kevin szópárbajait (és a neveket, amiket egymásra használtak.:D:D)! Mindkettő karakter nagyon szerethető, bár Molly viselkedése miatt az elején kicsit kapartam a falat – de hát kellett valami mozgatórugó a történet elejére…
Amúgy ez a második könyvem Phillipstől, mindkettő nagyon tetszett, bár az feltűnt, hogy mindkettőben gazdag pasi+"karrierje romokban, de megpróbál kilábalni" nő párosa van. Ez minden regényében így van?
Népszerű idézetek
+
>!
+Francica
– Vegetáriánus vagy, mint a nővéred?
– Nem annyira. Ő semmi olyan állatot nem eszik meg, aminek arca van. Én csak olyat nem, aminek aranyos arca van.
>!
+gladyna
– Tudok kajakozni. Az utolsó nyáron, amikor táboroztam, énrám bízták a hatéveseket.
– Él még közülük valaki?
>!
+vedina007
Gyűlölte, ha sajnálták. Nem volt elég okos, elég szép, elég különleges ahhoz, hogy szeressék
>!
+Francica
Kevin megállt és csak nézte. Molly törökülésben ült a mezőn, a nap meztelen vállára sütött, s egy pillangó szálldosott a feje körül. Ő volt az álom, ami hajnalban eltűnt, az álom, amire csak most jött rá, hogy szüksége van. Molly volt a játszótársa, a bizalmasa, a szeretője, akitől felforrt a vére. Ő volt gyermekei anyja, öregkorának társa. Ő volt szíve dobbanása.
>!
+Javíthatatlan
Nem beszéltek túl sokat. Kevin cédéket hallgatott. Mollynak feltűnt, hogy a férfi szereti
a dzsesszt. De sajnos a rapet is, s miután Molly tizenöt percig próbált tudomást sem venni
Tupac nőkről alkotott eszméiről, megnyomta az eject gombot, fogta a cédét és kidobta az
ablakon.
Megtudta, hogy a férfi füle belevörösödik, ha ordít.
>!
+Javíthatatlan
– Pearsonék vagyunk – mondta a vékony, kerekarcú, hatvanas hölgy. – Engem
Bettynek hívnak, ő pedig a férjem, John.
Kevin csak bámult, mint borjú az új kapura, ezért Molly válaszolt helyette. – Molly
Somerville. Ő Kevin, az új tulajdonos.
– Ó, igen. Már hallottunk magáról. Ugye baseballozik?
Kevin a lámpaoszlopnak hanyatlott.
– Kosarazott – felelte Molly. – De túl alacsony volt az NBA-be, ezért kivágták.
>!
+Javíthatatlan
– A parton majd könnyebben
felmelegszel.
-Állj! Volnál szíves megállni?
A férfi engedelmeskedett, de úgy nézett Mollyra, mintha két feje nőtt volna.
Molly az ajkába harapott. Egyetlen jó cselekedet sem marad büntetlenül, s ezt meg kellett
mondania Kevin-nek. – Vagy egy kis problémám.
– Tudom mi az. Elment az eszed.
– Csak add ide a pólódat. Kérlek.
A férfi semmi hajlandóságot nem mutatott, hogy levegye. Inkább egyre gyanakvóbb lett. –
Miféle probléma?
– Úgy látszik… nagyon fázom. Te nem?
Kevin várt, makacs arckifejezése elárulta, addig egy tapodtat sem mozdul, amíg Molly el nem
mondja, mi a baja. – Én.'.. – köszörülte meg a torkát – … a tó fenekén hagytam a bikinim alsó
részét.
Kevinnek persze az volt az első, hogy lenézzen az iszapos vízbe.
– Ne!
Mikor a férfi felnézett rá, a szeme már nem jáde-tőrhöz, hanem inkább zöldborsóhoz
hasonlított. – Mit csináltál?
– Én semmit. Te csináltad. Amikor megmentettél.
– Lehúztam a bikinidet?
– Igen.
Kevin vigyorgott. – Mindig is átkozottul jól tudtam bánni a nőkkel.
>!
+Javíthatatlan
(Molly) észrevett valami furcsát
az éjjeliszekrényen, valamit, ami korábban nem volt ott, s ami nem az övé volt. – Hhhrrrl
Kevin berohant a szobába. – Mi a baj?
– Ezt nézd! – Molly a kis parfümös üvegcsére mutatott. – Az a kotnyeles kis… lotyó!
– Miről beszélsz?
– Amy becsempészte a parfümöt. – Molly a férfihoz fordult. – Harapj meg!
– Miért rám haragszol? Én nem csináltam semmit.
– Harapj meg! Szívd ki itt a nyakamat! – Molly a kulcscsontja fölé bökött.
– Azt akarod, hogy kiszívjam a nyakad?
– Süket vagy?
– Csak megdöbbent.
– Máshoz nem tudok fordulni, s még egy napig nem bírom ki, hogy egy tizenkilenc éves
nimfomániás lásson el házassági tanácsokkal. Ennek véget kell vetni.
– Felejtsd el. Nem szívom ki a nyakad.
– Rendben. Akkor megkérek mást.
-Azt már nem!
-A cél szentesíti az eszközt. Megkérem Charlotte Longot.
– Ez undorító.
– Tanulmányozta a madarak viselkedését. Meg fogja érteni.
– Elmegy az étvágyam, ha arra gondolok, hogy az a nő összerágja a nyakad. Különben
is, nem lenne kínos kiszívott nyakkal mutatkozni mások előtt?
– Majd galléros blúzt veszek fel és felhajtom.
– Aztán le, amikor meglátod Amyt.
>!
+melka123
Kevint nem érdekelte más, csak a futball. A futball és az üresfejű nemzetközi fotómodellek. Hol szedhette össze őket? www.pontagyúak.com?
1. fejezet
>!
Javíthatatlan 2 hozzászólás
Valami megremegett Molly bensejében, de adta a jégkirálynőt, s odament az asztalhoz,
hogy a szalvétával lesöpörjön néhány ottmaradt kenyérmorzsát. – Miért félnék? Nem
vonzódsz hozzám.
Kevin csak annyit várt ki, mielőtt válaszolt volna, hogy Molly ideges legyen. – Honnan
tudod, hogy nem vonzódom hozzád?
Molly szíve bosszantóan megdobbant. – Ó, istenem! Én meg azt hittem, hogy az
angoltudásom majd megvéd.
– Te nagyokos.
– Sajnálom, de én a jellemes férfiakat szeretem.
– Azt akarod mondani, hogy sekélyes vagyok?
– Mint egy pocsolya a járdán. De gazdag és jóképű, úgyhogy minden oké.
– Nem vagyok sekélyes!
-A legfontosabb dolog Kevin Tucker életében…
– A futball a hivatásom. Attól még nem vagyok sekélyes.
-A második, harmadik, negyedik legfontosabb dolog Kevin Tucker életében a futball, a
futball és istenem, a futball.
– Én vagyok a legjobb, s nem fogok ezért elnézést kérni.
– Az ötödik legfontosabb dolog Kevin Tucker életében… várjunk csak, az lenne a nők?
– A csendesek, úgyhogy te kiestél.
-Értem már. Csak külföldiek jöhetnek szóba… -A férfi fenyegetően nézett. – Nem akarsz
olyat, akivel tökéletesen tudnál kommunikálni. Gátolná, hogy hódolhass a fő szenvedélyednek.
– Fogalmad sincs, miről beszélsz. Rengeteg amerikai nővel randevúzom.
– Fogadni mernék, hogy gyönyörűek, nem túl okosak és… amint követelőzővé válnak…
lapátra kerülnek.
– A régi szép napok.
– Sértegetlek, ha nem vennéd észre.
– Én is sértegetlek, ha nem vennéd észre.
Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el
