!

Az idő rövid története 174 csillagozás

Stephen W. Hawking: Az idő rövid története Stephen W. Hawking: Az idő rövid története Stephen W. Hawking: Az idő rövid története Stephen W. Hawking: Az idő rövid története Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. Az idő rövid története az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe.

A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően.… (tovább)

Eredeti mű: Stephen W. Hawking: A Brief History of Time

Eredeti megjelenés éve: 1988

Hirdetés

Kedvencnek jelölte 17

Most olvassa 58

Várólistán 166

Kívánságlistán 87

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

+
>!
vargarockzsolt P
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Röviden:

A világ talán leghíresebb tudományos ismeretterjesztő könyve, a világ talán leghíresebb természettudósa tollából.

A világegyetem története, relativitás- és kvantumelmélet, fekete lyukak és időutazás.
Aki nagy vonalakban tisztában szeretne lenni azzal, hogy a modern tudomány mit gondol a világegyetem keletkezéséről és működésének alapelveiről, annak érdemes elolvasni.

Egy laikus számára nem mindenütt érthető könyv, mert hiányoznak belőle részletes magyarázatok, de akit érdekelnek ezek a témák, azok az alaposabb kifejtéseket megtalálhatják például az AKKORD Kiadó, a TYPOTEX Kiadó természettudományos ismeretterjesztő sorozataiban. Ettől függetlenül érdekes és hasznos olvasmány.

Kicsit bővebben – néhány provokatív állítás:

1. A közvélekedés szerint a természettudósok, és ezen belül a matematikusok és a fizikusok a világ legokosabb emberei. (Ha szavazást tartanának arról, hogy ki volt az emberiség történetének legokosabb embere, biztosan Einstein nyerne.)
2. Az átlagember véleménye szerint minden zseni lökött (abnormális, sérült) egy kicsit.
3. A fizikailag sérült embert általában lenézik és kiközösítik.
4. Egy fizikailag sérült, de köztudomásúan nagyon okos ember kiválóan alkalmas arra, hogy eljátssza a zseni szerepét, akit egyszerre csodálhatunk és sajnálhatunk.
5. A modern tudománynak szüksége van olyan személyiségekre, akik közvetíthetik a tudományos felfedezéseket az átlagemberek, az adófizetők felé, akiknek a pénzéből aztán a tudomány működik.
6. Stephen Hawking nagyon jelentős tudós (Wolf-díjas fizikus), de nem feltétlenül a legjobb (a laikusok számára közérthető) tudományos ismeretterjesztő. Tökéletesen tisztában van a modern tudomány legújabb és legfontosabb eredményeivel, nagyszerű humora van, a megjelenése, az imázsa annyira egyedi, hogy azonnal felismerhető, ezért tipikus média személyiség, de ettől még a könyveit nyugodtan érheti kritika.
7. Szerintem ez a könyve annyira nagy témát fog át, hogy nincs ideje a kellő mélységű kifejtésére – a laikusok* számára mindenütt érthető formában. Azok számára viszont, akik a felvetett kérdéseket (relativitás elmélet, kvantummechanika, egyesített elmélet, húr elmélet, kozmológia) alaposabban, esetleg szakértői szinten ismerik, nem hoz túl sok új ismeretet.
8. Mindezek alapján én azt gondolom, hogy ez a könyv arra ugyan alkalmas, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését a világegyetem keletkezésének és működésének természettudományos magyarázata iránt, de tudományos ismeretterjesztő könyvként nem a legtökéletesebb. Nem a matematikai levezetéseket hiányoltam, hanem a részletesebb magyarázatokat.
9. De lehetséges az is, hogy nem a könyvvel van a baj, csak én hülyülök, mert jó pár évvel ezelőtt, amikor először olvastam, úgy gondoltam, hogy sokkal jobban értem.
10. Ha eljutott idáig valamelyik „elvetemült” olvasóm, aki a Hawking könyvét is olvasta, kérem, válaszoljon arra a kérdésre, hogy szerinte – a könyv alapján – mi a gravitáció? A tömeg jelenlétében keletkező téridő görbület, vagy kölcsönhatás, amelyet a gavitron nevű virtuális részecskék közvetítenek? Esetleg valami más?

*laikusok: akik kb. annyira értenek hozzá, mint én, azaz hallottak már a Nagy Bummról, és nem gondolják azt, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot

8 hozzászólás
+
>!
otaksa
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Fenomenális. Alapmű. Sose értettem a fizikához, utoljára általános iskolában okítottak rá, de a csillagászat, húrelmélet, relativitáselmélet, ez mind-mind olyan dolog, ami érdekelt. Mostanság láttam a Spektrumon Hawking dokumentumfilmjét is, ugyanerről, amiatt döntöttem el, hogy ugyanezt, lassabban, meg-megállva, visszalapozgatva, könyvben is el kell olvasni. Mert na, nekem nem volt triviális, hogy azért nem láthatunk sohasem egyetlen neutront vagy protont sem, mert a fény hullámhossza nagyobb nála, ezért nem lehet soha látni. Meg hogy a fekete lyuk nem is lyuk, van ott ám egy összetöpörödött törp ördög, csak azért fekete, mert a fény sem jut ki belőle, akkora a gravitációja. Hazudnék, ha azt mondanám, mindent értettem benne (főleg a képzetes időt, a huszonvalahány dimenziót, az antianyagot), de azt már értem, miért üti egymást a relativitáselmélet és a kvantumelmélet. És hogy addig nem alszanak édesdeden a fizikusok, amíg meg nem születik a kettőt egyesítő gravitáció kvatumelmélet. Azt várom mától, mikor mondják be a híradóban, hogy már ez is megvan. A világbéke túl snassz lett…

+
>!
ppayter
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Pontosan azért nem lett fizikus belőlem, amiről a könyv szól. Ennek ellenére rendkívül érdekes és merem állítani, egyenesen szórakoztató munka, Hawking stílusát is kedvelem. Olvasás közben sokszor éreztem úgy, hogy értem, általánosságban viszont inkább úgy fogalmaznék, hogy sok kérdést megválaszolt. És most már egy kicsit jobban sajnálom, hogy nem természettudományos pályára léptem, na persze úgy nem néztek volna ufónak a könyvvel a tanszéken.

+
>!
norka
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Kudarc volt. Életemben először butának éreztem magam. Aztán megszoktam :)

Azóta is vissza visszatérő harc és a dac, hogy megértsem. Hiszen csak fizika, kémia, matemetika, filozófia, vallás és hit. Kinek ne menne?!

+
>!
Eszter01
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Nem is volt olyan rövid ez a történet. Próbáltam lassan, értelmezve olvasni, de a végére csak arra jöttem rá, hogy én tök hülye vagyok.
Továbbra is érdeklődöm a téma iránt, de nekem ennél egy butítottabb változat kellene a teljes megvilágosodáshoz.

14 hozzászólás
+
>!
borsi
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Igazán jó kis könyv, elmeséli, hogy mi hogy van, aztán megmondja, hogy nem is. Okosodós, gondolkodós, de ezek után semmiképp ne keressetek rá wikipédián einstein téregyenleteire, mert 3 órát fogtok eltölteni azzal, hogy megértsétek a részegységének a részegységének a részegységének a … részét.

1 hozzászólás
+
>!
Eta IP
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Öt csillagot adtam, bár ennek a könyvnek az esetében ez teljesen semmitmondó. Mert én kb. fél csillagon vagyok a könyvhöz képest tudásban, hiába akartam réges-rég még fizikából felvételizni. Őszintén szólva voltak olyan részei, amit egyáltalán nem értettem, csak sejtettem, mire is gondol. Voltak, persze, ahol sikerült követnem, de a görbült terek és sokadik dimenziók elképzelésére továbbra is teljesen képtelen vagyok, és sajnos vagyok annyira földhözragadt, hogy amit nem tudok elképzelni, azt igazából nem is értem. De semmi nem a könyv hibája, hiányosságaimért maximális felelősséget vállalok. Rivallókat az öltözőmbe.

+
>!
Ferenc_Szutor
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Aki szeretné tudni, hogy az „élet, a világmindenség meg minden” az miért 42, annak tetszeni fog ez a könyv…

+
>!
Kobra P
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Nálam ez újra olvasás – Modern fizika kötelező olvasmánya volt és bár ötösre vizsgáztam, hát vannak részek ahol még mindig tudom egyre butábbnak érezni magam, viszont mégjobban érdekel a dolog – még hogy a kés veszélyes eszköz!? Az ilyen könyvek akkor mik?

+
>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Stephen W. Hawking: Az idő rövid története

Az idő rövid története próbál érthetően fogalmazni, hogy az átlagember is megérthesse azt, amit a világ legnagyobb fejei már tudni vélnek. Hawking nagyon jól áthozza a témát a könyvben, érthetően fogalmaz… már amennyire lehetséges. Ez szintén egy olyan könyv, amit kötelezővé tennék, hogy az emberek könnyedén képbe kerüljenek valamelyest a témában.


Népszerű idézetek

+
>!
psn

Ma már tudjuk, hogy minden részecskének van egy antirészecskéje, amellyel kölcsönösen megsemmisíthetik egymást. Elképzelhető, hogy egész antivilágok és antitársadalmak épülnek fel antianyagból. Ha azonban a tisztelt olvasó az antiénjével találkozik, inkább ne rázzon vele kezet!

85. oldal

+
>!
Algernon ×+SP

(…) fogadást kötöttem Kip Thorne-nal a California Institute of Technology-ról, hogy a Cygnus X-1 valójában nem is tartalmaz fekete lyukat! Ezt afféle balesetbiztosításnak tekintem. Rengeteg munkát fektettem a fekete lyukakba, s ez mind kárba vész, ha kiderül, hogy mégse léteznek fekete lyukak. Így legalább meglesz az a vigaszom, hogy megnyerek egy fogadást: négyévi előfizetést a Private Eye (Magándetektív) című folyóiratra. Ha viszont a fekete lyukak mégis léteznek, Kip egyévi Penthouse előfizetést nyer tőlem.

102-103. oldal

11 hozzászólás
+
>!
Epilógus

Mivel a fény hullámhossza nagyobb, mint egy atom mérete, nem remélhetjük, hogy a szokásos módon „megnézhetjük” az atom részeit.

82. oldal, Akkord kiadó, 2003

7 hozzászólás
+
>!
Epilógus

Elég bőven hullottak díjak azért, ha valaki kimutatta, hogy a világ nem is olyan egyszerű, mint hinnénk.

96. oldal, Akkord kiadó, 2003

+
>!
zcserei

A korábban már említett vatikáni konferencián terjesztettem be először elképzelésemet, hogy a tér és idő esetleg olyan együttes felületet alkot, amelynek mérete véges, de nincs határa vagy pereme. Dolgozatom erősen matematikus jellegű volt, ezért Istennek a világegyetem teremtésében játszott szerepére vonatkozó súlyos következtetéseimet általában nem ismerték fel (szerencsémre).

141-142. oldal

+
>!
Epilógus

A táguló Világegyetem nem zárja ki a Teremtő létét, de kétségkívül megszabja neki, hogy mikor végezhette el feladatát.

20. oldal, Akkord kiadó, 2003

+
>!
Evione

A korabeli adoma szerint egy újságíró megemlítette Eddingtonnak, hogy tudomása szerint a világon mindössze hárman értik az általános relativitáselméletet. Eddington elgondolkodott, majd így felelt: – Azon tűnődöm, ki lehet a harmadik.

Fekete lyukak

+
>!
psn

– Mit fecseg itt összevissza nekünk? A Föld valóságban lapos, és egy óriási teknősbéka hátán nyugszik.
– No és mi tartja a teknősbékát? – mosolygott fölényesen a tudós.
– De okos maga, fiatalember, hű, de okos – válaszolt a néni. – Egyszerű: egy másik teknősbéka, azt megint egy másik, és így tovább.

1. Milyennek látjuk a Világegyetemet? - 11. oldal

+
>!
Biedermann_Izabella P

Kétség kívül sok közös vonás található a vízvezeték-szerelésben és a húrelméletben.

+
>!
BorsoB

Amint Nathan Myhrvold, egy korábbi tanítványom megjegyezte: több könyvet adtam el a fizikáról, mint Madonna a szexről.

Előszó


Ha tetszett ez a könyv, akkor ezeket is olvasd el