Az ​udvarház rejtélye (Jane Austen nyomoz 1.) 83% 106 csillagozás

Ez egy igazán üdítő olvasmány volt. A stílusnak és a szóhasználatnak sikerült megtévesztenie: ha nem tudnám, hogy kortárs irodalomról van szó, azt hinném, a viktoriánus korban íródott. A Büszkeség és balítélet a szívem csücske, nosztalgiázva gondoltam rá, mikor a pikáns szócsatákat vagy az érzelmek finom körülírását olvastam.
A cselekmény és a krimiszál nem volt rossz, a figyelem fenntartásához elég volt, és egy ilyen könnyed, a 19. század legelején játszódó romantikus krimitől nem is lehet többet várni. A fél csillag levonás azért a néhány túlírt részért jár, amivel nyugodtan lehetett volna rövidebb a könyv.

Nekem nem igazán sikerült felismernem Austen-t a stílusban, mert valahogy unalmasnak találtam, míg a JA-könyveket többször újraolvasva sem. Mégis megkapja tőlem az öt csillagot, mert összességében csavaros volt a megoldás, igazán sikerült meglepnie az írónőnek. Volt néhány rész, amikor az odavezető út is izgalmasnak tűnt, de nem ez volt a jellemző. Nem értem, hogy miért, mert tényleg tud írni az írónő és igényes a kivitelezés is. A másik dolog, amiért viszont ajánlom a JA rajongóknak, azok az életéből belevegyített adatok és a kor ábrázolása, amiben élt. Valóban közelebb hozta hozzám. A könyvet bezárva pedig érdekes módom egyszerűen olvasni akarom a folytatást, mert a krimi szálat nagyon érdekesnek találom és kíváncsi vagyok, mi van még Barron tarsolyában. Régen voltak ennyire vegyesek az érzéseim egy könyvvel kapcsolatban. Többször kételkedtem benne, de összességében tényleg tetszett.

Nekem ez most egy nagyon kellemes meglepetés volt. No, egy pillanatig sem dőltem be neki, hogy Jane Austen a nyomozó de ez nem zavart a legkisebb mértékben sem. A kor hangulata nagyon jó volt- én, simán elhittem, hogy abban a korban játszódott a történet. Rettentően tetszettek a történelmi utalások Jane Austen életére. Az egész könyv nagyon olvasmányos volt, nekem cseppet sem unalmas – a nyomozás pedig kifejezetten èrdekes. Még csavar is volt a végén. A gyilkos személyére ugyan én is gyanakodtam ennek ellenére okozott meglepetést.
Szimpatikusak voltak a szereplők; „Jane” egy nagyon jól összerakott karakter. Én mindenképp fogom tovább olvasni a sorozatot. nem egyszerre ledarálva, de apránként kis csemegének. :)

Jóllehet ez a kezdő kötet, a könyvtár szeszélye folytán utolsóként került a kezembe. Így aztán már meglepetést nem okozott, kellemes szórakozást igen. Tulajdonképpen az volt a furcsa, hogy a színvonal nem változott, szinte mindegyik regény alapjában izgalmas, néhol humoros is, és mindegyik egy kicsit bővebb lére eresztett, mint amilyent én szerettem volna. Szórakoztató volt azonosítani a szereplőket Jane Austen alakjaival, figyelni a hasonlóságot és az eltérést. Sajnos, a krimi-szál megoldása túl egyszerű volt.

Teljes értékelés:
https://ujkv.blogspot.com/2019/03/stephanie-barron-az-u…
A történet már az elejétől kezdve figyelem felkető volt a számomra. Két fontos dolog miatt. Az első az volt hogy Jane Austen maga került bele a történetbe mint fontos karakter, a másik pedig hogy izgalmas krimi formájában olvashattam róla. Újszerű ötlet volt ez a történet a számomra. Az első perctől kezdve érdekes olvasmányként kezeltem. Azt hittem hogyha a híres romantikus regény írónő szerepel benne akkor majd szerelemes jeleneteket fogok keresni. E helyett viszont inkább a szövevényes eseményeket követem nyomom. A romantikus elemek nélkül is izgalmas volt ez a könyv önmagában. Szinte az első oldaltól kezdve részletes bemutatást olvastam Jane barátnőjének életéről, mely alapján könnyeben tudtam elképzelni öt.
Az 1800-as években játszódik a történet mely egy gyilkosságot mutat be. A méltán híres Jane Austen ez úttal nem szerelmes regény ír, hanem detektív babérokra tőr. Az ö látogatását követem nyomon, amint a férjezett barátnőjéhez érkezik látogatóba. Ekkor még nem is sejti hogy mi vár rá. Rejtélyes halál esetett követően pedig hamarosan elkezdi felderíteni a körülményeket.
A könyv lényegében terjedelmes olvasmány, de nekem kellemes meglepetés volt egyben. Mivel már sok részletre fény derül a fejezetek során. Azonban folyamatosan fen tartotta az érdeklődésemet a történet. A legvégéig nem lehetett tudni ki valójában a gyilkos. A végén pedig egy pillanat alatt ki is derült minden apró részlet melyekre addig nem kaptam választ. Nekem ez egy kellemes csalódás volt. Szívesen fogom elolvasni a többi részét is a sorozatnak.

Sokat vártam ettől a könyvtől, és azt kell mondanom, hogy összességében nem okozott csalódást. Érdekes megközelítése volt az 18. századi női létnek, a sokszínűségüknek. A korabeli nyomozás is tetszett, azt nem mondom, hogy néhol nem volt túlírva, de alapvetően egy eléggé csavaros történetet kaptunk. Én biztos elolvasom az sorozat többi részét is, engem megvett.

Egy jó kis izgalmas krimi által nyerhettem betekintést a 18. századba. Pontosabban a nők helyzetébe a 18 században. Tetszett a sok pici történet, amit Jane Austen életéből beleszőtt az írónő a cselekménybe. A krimi szál sem volt rossz. Mint legtöbbször itt a pénz a bűnös, de én a gyilkos személyén meglepődtem. Sorba vettem a lehetőségeket, vagyis az indítékokat, mégis más személyre tippeltem. Összességében nem csalódtam a könyvben. Kellemes hangvitelű, könnyed kikapcsolódást nyújtott.

Világos, hogy itt Jane Austen neve a hatalmas csali, melyet szegény kiéhezett rajongók mindig lelkesen be is kapnak, hisz magától az írónőtől kábé annyi mű maradt csak fenn, amennyit egy hosszabb szabadság alatt végig és lehet olvasni, így aztán az ember hajlamos mindenre lecsapni, aminek a címében Austen, Darcy, Pemberley vagy bármi hasonló szerepel. Erre a sorozatra is azt hittem, hogy aranyos kis izé lesz, tele Jane Austen utalásokkal, meg némi butuska nyomozás, és kész is.

De ez a bevezető kötet meglepett. Teljesen korrekt krimi, csavaros bűnténnyel, ahol minden fejezetben másvalaki a leggyanúsabb. A fiatal özvegy, a túl-szép-hogy-igaz-legyen örökös, a komor unokaöcs, a rosszéletű hadnagy, a csinos de bugyuta kisasszony, a tiszteletet parancsoló mama… és ez még csak a szóba jöhető bűnösök legszűkebb köre! A könyv szerencsére nincs agyonzsúfolva az írónő regényeiből vett idézetekkel, mindössze, pár lábjegyzet itt-ott, meg néhány karakter, akikkel kapcsolatban elgondolkodtat az ember, melyik Austen-hős tükörképei lehetnek.

Nem tudom, képes lesz-e a szerző a sorozat többi részében is hozni ezt a kellemes, túlzásoktól mentes hangulatot, vagy majd ellaposodik a dolog, de mindenképp teszek egy próbát a második résszel, örülök, hogy nekikezdtem a sorozatnak.

@Szamღca hívta fel a figyelmemet erre a sorozatra és azonnal meg is néztem az értékeléseit, mivel Jane Austen regényeit szeretem, krimin nőttem fel, úgyhogy egyből kíváncsivá tett, hogy milyen ez a két stílus/műfaj összegyúrva. Aztán azzal szembesültem @danlin és @bozs értékeléseit olvasva, hogy egymásnak ellentmondó véleményről számolnak be atekintetben, miszerint egyikük azt írja: „mintha Austen maga írta volna a történetet”, másikuk szerint viszont afölötti örömét fejezi ki, hogy „nem Jane Austen stílusával” találta szemben magát. Hm. Nosakkor. Most mi van?? :) Ugyebár kinek mi..
Akárhogyan is, nekem tetszett. Nem azt mondom, hogy körömrágósan izgalmas volt és folyt a verejték a hátamon a borzongástól, de könnyed kikapcsolódásnak tökéletes volt. Még így is, hogy kb. már a felénél elég erős tippem volt, hogy ki a gyilkos, ami végül be is igazolódott. Folytatni fogom a sorozatot, de kell egy kis szünet. :)

A kor igazságszolgáltatása működésének részleteivel nem vagyok tisztában, de bakinak tartom, hogy a 372. oldalon a bíró „mára berekesztette” a tárgyalást. Ez paradoxon számomra, hiszen ha egy tárgyalást berekesztenek, akkor már csak a határozathozatal van hátra, vagyis a tárgyalásoknak vége. Tehát vagy „elhalasztani” kellett volna, vagy a „mára” szó felesleges.. Zárójel bezárva.. :)

Tetszett, bár igaz ami igaz, megrögzött Jane Austen rajongó vagyok. Ami egy kicsit zavart a nyomozásban, hogy Jane igazi nyomozóként végig megőrzi a hidegvérét és az eszét. Ami valljuk be egy kicsit megmosolyogtató, hiszen a hivatásos nyomozók is néha elgyengülnek, és hol találkozott volna drága Jane-ünk ilyenféle dolgokkal az életében, mégis összeszedett, bátor nő maradt.