Bevallom derekasan, hogy megszenvedtem a kötettel. Különösebb ismeret nélkül vágtam bele Lem regényeibe, nem igazán tudtam, hogy mire is számítsak. Sok mindent kaptam, a magvas gondolatoktól kezdve a remek történetekig, de nem hiányzott a rettentő unalmas leírás és a száraz előadásmód sem.
Az Éden biztató nyitánya a kötetnek, remek arányban ötvözi az érdekes elmélkedéseket a kellő mértékben kalandos és eseménydús történettel. A részletes leírások viszont túlhúzottak, még ha értékelem is az író képességét a túlságosan is részletgazdag világteremtésért. De ezen felül hiába nem az igazi a karakterábrázolás, a bemutatott emberi (életszagú) cselekedetek kárpótolnak. 4,5/5
Utána rögtön a mélybe csaptunk át, hiszen a Solarisnál nem egyszer határoztam el, hogy abbahagyom. De aztán mégis átvergődtem valahogy a száraz enciklopédia-szócikkeken, melyek bemutatták az emberi kutatások minden létező (de csak minimálisan érdekes) aspektusát, s cserébe még kaptam is valamit az elgondolásaiból. 3/5
A Visszatérést tudom a legkevésbé behatárolni, ugyanis egyrészről az alapötlet rengeteg lehetőséget tartalmaz, másrészről viszont nem éreztem azt, hogy ezeket ki is használná a szerző. Talán mondanom sem kell, hogy ezúttal is álmosító modorban mutatta be a környezetet, miközben a cselekmény nem kompenzált eléggé. 3,5/5
Ezek után gondoltam, hogy ha nem lesz jó a következő regény, akkor végleges feladom a harcomat Lemmel. De A Legyőzhetetlen igenis remek volt, a legjobb a kötetben. Az események eléggé fenntartották annyira a figyelmemet, hogy közben ne sikkadjon el a mondanivaló, s még az emberi cselekedetek bemutatása is hasonlóan valóságosnak érződött. Kivételesen nem akartam elaludni a bolygó leírása közben, nem éreztem sem vontatottnak, sem erőltetettnek. 5/5
Felbátorodva fogtam neki Az Úr hangjának, majd az előszó után legszívesebben azonnal kidobtam volna az ablakon visszavittem volna a könyvtárba. A látszat ellenére ez a mű nem igazi regény, inkább csak egy hosszadalmas eszmefuttatás, amelyhez az író sci-fi motívumokat szögelt, hátha úgy emészthetőbb lesz. Nem lett. Rengeteg gondolatot próbál belesűríteni a lapokba, folyton előbukkan egy újabb ötlet, melyekhez az átmenetet egy-egy történeti rész biztosítja. Kétségtelenül voltak elgondolkodtató mondatai (már csak a nagy számok törvénye alapján is), de ettől még nem lesz egyszerűen olvasható. 2/5