Az alig húszesztendős lány Szicíliából érkezett Berlinbe, hogy a hírneves egyetemre járhasson. A szülei nem tudják fizetni a sok ezer eurós tandíjat, a barátja munka helyett inkább kocsmázik, ő pedig a tanulmányai miatt nem vállalhat állást. A prostitúcióval keresett jó pénz nagy csáberő. Éjjel árulja a testét, miközben bemocskolja a lelkét.
A Fucking Berlin felkavaró és kíméletlenül őszinte beszámoló egy fiatal lány viszontagságairól és a bordélyházak világáról. Döbbenetes szexuális perverziók, elfojtott vágyak, durvaság és szeretetlenség. A derék családapa csak egy rövid menetre fizet be, mert sietnie kell az óvodába a gyermekéért. A köztiszteletben álló bíróról senki sem sejti, hogy miután a fiatal lányokon kiélte perverz vágyait, feleségét a város legelegánsabb éttermébe viszi. Sonia Rossi mindennek tanúja volt, megélte, a bőrén tapasztalta. Kevés ennél megrázóbb vallomás látott napvilágot.
Fucking Berlin 56 csillagozás
Kedvencnek jelölte 6
Most olvassa 5
Várólistán 31
Kívánságlistán 17
Kölcsönkérné 2
Elcserélné vagy eladná
Népszerű értékelések
Az lendít az egészen, hogy igaz történet. Mindenesetre a könyv után még jobban értékelem azt, hogy az egyetemi éveim alatt könyvtárban dolgozhattam.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Azon kívül, hogy teljesen felbosszantott és a könyvet csapkodtam volna a falhoz a főszereplőnő viselkedése miatt, úgy éreztem, hogy se füle se farka az egész sztorinak. Igen, eljutott a „ártalmatlan” chates munkától addig, hogy terhesen is odategye magát a vevők elé, majd levonja a nagybecsű tanulságokat eddigi életéről, de ezt nem nevezném még se jellemfejlődésnek, sem sztorinak. Akkor miről szólt ez a könyv? Faszikról és f*szokról, akiket folyamatosan és állandóan kritizál, miközben a legnagyobb barmot maga mellett tűri meg. Csak egy kérdés fogalmazódott meg bennem a könyvvel kapcsolatban: Miért olvasok én ilyen sz*rokat?
nem volt ez sem felkavaró, sem megrázó… szimplán idegesített…
harmadrangú stílus…
filmben talán érdekesebb lenne…
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A fülszöveg utólag azért enyhez túlzás, sejtettem én, hogy ez most nem olyan megrázó igaz történet lesz, amiben a fiatal lányt kényszerítették és naponta verték/erőszakolták, hanem íme a másik verzió, amikor valaki tényleg önkéntesen választja ezt, mivel persze jobban fizet mint egy pultos vagy gyári munka. Sonia totál higgadtan elmesélte, hogy zajlottak éveken keresztül a hétköznapjai, délelőtt előadás, este pár menet, ezek között tanulás a vizsgákra, mintha ez teljesen természetes lenne, persze azért a szerző tisztában van vele, hogy nem. Előjöttek persze a tipikus arcok, mind a kuncsaftok, mind a lányok között, de talán mindenhol ugyanaz a minta, lehetünk Berlinben, Rómában vagy Párizsban és semmi extra nem volt benne, mégis élvezetes volt olvasni, mert kíváncsi voltam merre tovább. A stílus szimpla, egyáltalán nem volt vulgáris a nyelvezete sem, még a báránykák sem háborodhatnak fel. Azzal kapcsolatban még nem formáltam véleményt, hogy el kell-e vállalni ilyenfajta munkát vagy sem, (jaj a szép lányok élete mindig nehéz) az viszont egészen elképesztő volt, ahogy a magánéletében meddig eltűrte maga mellett Ladját, na ez az, ami elítélendő inkább, mert momentán senkit sem lennék hajlandó eltartani, nemhogy hozzámenni feleségül. Egyetlen dolog zavart igazán, hogy néha azért kicsit sznobnak tűnt Sonia, voltak olyan közbevetései, amiből nagyon akarta hangoztatni, hogy ő aztán tényleg nem tucatlány, hanem igenis, egyetemista, matematikaszakos, Kundera meg hasonló nehéz olvasmányok a kedvencei és nehogy bárki a többi prostihoz hasonlítsa, mert ő csak ezért meg azért csinálja. A végén nem lepődtem meg, van ez így, korrekt lezárás.
Azért adtam 4 pontot, mert rendesen megírt és szerkesztett könyv. Végig lehet olvasni, el lehet merülni benne, könnyed nem túl sok gondolkodást igénylő mű. Nekem hiányzott a feszültség, amit a téma magában hordoz.
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az elején még igen izgi volt, de kb már a 100. oldal után picit vontatott lett, mert mindig ugyan az volt benne. Voltak ugyan izgibb részek, ami megdöbbentett, sokkolt. Nem tudom, ki hogy van vele, de az hogy a tandíjért „ dolgozni kell” mindennapos dolog. Az pedig , hogy Sonia együtt van a férjével, csak azért, hogy legyen valaki akit eltarthat, elég frusztráló dolog. Nem is a tandíjért dolgozik, hanem azért, hogy fizetni tudja a rezsit, meg az egyéb kiadásokat…
Én ezért vontam le egy picit az összképből
Ez a téma mindig is foglalkoztatott, és a könyv igen érdekes volt. Számomra keserű „utóíze” van, és bevallom még az álmaimban sem hagyott nyugodni a történet… Az írónő jól ír, egy pillanatig sem untam a könyvet. Megdöbbentő és szomorú az egész…Egy olvasást mindenképpen megér!
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Igazi, őszinte, hihetetlen, megdöbbentő… Nagyon bírtam, hogy az írónő nem szépítette a valóságot, nem tagadta, hogy ez egy valamiféle „életrajz”. Nem próbálta magát jobb színben feltüntetni. Kimondja hogy egy prostituált volt és közel sem biztos, hogy nem kényszerül később is arra, hogy a testével keressen pénzt. A könyv befejezése a lehető legjobb volt, mert ez nem egy újabb happy end sztori, amikor a végén minden jóra fordul. A házassága tönkrement, a férfi akit szeret nős és nem válik el, egyedül kell nevelnie a gyerekét, és nincs pénze… Ez a könyv így volt jó, ahogy volt:) (Csak még annyit, hogy nagyon kíváncsi lennék, hogy visszatért-e piroslámpás negyedbe?!)
Népszerű idézetek
Minden múlandó. A végén mindegyikünkből csak egy halom csont lesz, a legmasszívabb építményeink is rommá válnak és eltűnik a föld alatt.
– Élvezd ki – mondta komolyan. – Élvezd a szeretőddel töltött órákat, élvezd a férjedet, és ha lehet, találj egy harmadikat is. Tégy meg mindent, amit jónak látsz, és ne legyen lelkiismeret-furdalásod, mert egyszer csak megöregszel, és nem lesz több lehetőséged.
147. oldal
Ilyen az élet, gondoltam, és lassan megnyugodtam. Szép és fájdalmas, és senki se tudhatja, mit hoz még.
330. oldal
Pino ötven éves lehetett, de csak negyvenet vallott be, és harminc éve élt Berlinben. Imádta a sportkocsikat, a brazil nőket és a kokaint.
22. oldal
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A szerelemben vannak rituálék – ez volt a miénk. Valószínűleg sose fogok Milannal vasárnap hálóköntösben reggelizni, nem fogom megmasszírozni a vállát egy-egy nehéz munkanap után, és nem utazunk a Keleti-tengerhez hétvégén. Nem akaszkodtam rá búcsúzáskor és nem akartam hamis ígéreteket hallani, egyszerűen élveztem a mosolyát, az érintését a bőrömön. Megköszöntem a sorsnak, hogy megajándékozott ezzel a tökéletlen szerelemmel.
329. oldal
Sokan lesüllyednek, aztán egyszercsak már túl öregek ahhoz, hogy kezdjenek valamit az életükkel.
