Szonett, ​aranykulcs 5 csillagozás

1001 szonett a világirodalomból
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs

     ​"Még a tudomány is csak igen hozzávetőlegesen tudja, mikor és hol, s főként hogyan és miért született meg a szonett, ez a kiváltságos Gyermek, amelynek párja nincs, és nyolcszáz év óta tartó karriert futott be az európai lírai költészet minden földrajzi, történelmi és nyelvi tájékain. Mint egy mágikus ábra, amely egyetlen rápillantással azonnal megidézi önmagát, s mindjárt önmagára utal, bármilyen nyelven s bármilyen korban született is. Minden költői kifejezésmódok között a legzártabb, amely azonban mindenfajta tárgyra és témára, hangvételre, stílusra és -izmusra nyitott. Az egyetlen, amelynek, ekképpen, mintegy külön múzsája van, mint egyébiránt csak a művészet és tudomány külön-külön nemeinek. Ami azért is figyelmünkre méltó, mert a szonett az egyetlen olyan európai költői fejlemény, amelynek nincs előzménye a múzsák szülőföldjén: az antik költői hagyományban…"
     A magyar könyvkiadás történetében páratlan költészeti antológiát tart Ön kezében, Tisztelt Olvasó,… (tovább)

A művek szerzői: Christina Rossetti, Mikołaj Rej, Várady Szabolcs, Petri György, Tóth Éva, Joszif Brodszkij, Tandori Dezső, Paszkal Gilevszki, Szilágyi Domokos, Orbán Ottó, Jarosław Marek Rymkiewicz, Kalász Márton, Horváth Elemér, Gergely Ágnes, Jacques Roubaud, Jacques Bens, Kányádi Sándor, Garai Gábor, Ellen Niit, Peter Hacks, Miroslav Válek, Jevgenyij Vinokurov, Geir Campos, Yves Bonnefoy, Rákos Sándor, Pilinszky János, Eliseo Diego, Blazse Koneszki, Csanádi Imre, Végh György, Alain Bosquet, Robert Lowell, Csorba Győző, Devecseri Gábor, Octavio Paz, Dylan Thomas, Weöres Sándor, Rónay György, Jékely Zoltán, José Lezama Lima, Kálnoky László, Takáts Gyula, Vas István, Eugen Jebeleanu, Miguel Hernández, Forgács Antal, Gwendolyn Brooks, Radnóti Miklós, Dsida Jenő, Vihar Béla, Zelk Zoltán, József Attila, Atanasz Dalcsev, Pablo Neruda, Raymond Queneau, Reinhold Schneider, Illyés Gyula, Erich Arendt, Rafael Alberti, Nicolás Guillén, Szabó Lőrinc, Robert Desnos, Jorge Luis Borges, Miguel Ángel Asturias, Federico García Lorca, Zsolt Béla, Fodor József, Bertolt Brecht, Louis Aragon, Eugenio Montale, Lucian Blaga, César Vallejo, Edna St. Vincent Millay, Nadányi Zoltán, Lányi Sarolta, Johannes R. Becher, Oszip Mandelstam, Franz Werfel, Victor Eftimiu, Jean Cocteau, Anna Ahmatova, Giuseppe Ungaretti, José Eustasio Rivera, Fernando Pessoa, Füst Milán, Emőd Tamás, Georg Trakl, Kassák Lajos, Karinthy Frigyes, Robinson Jeffers, Siegfried Sassoon, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Nyikolaj Gumiljov, Szép Ernő, William Carlos Williams, Umberto Saba, Babits Mihály, Juhász Gyula, Somlyó Zoltán, Juan Ramón Jiménez, John Masefield, Guillaume Apollinaire, Eino Leino, Viktor Dyk, Rainer Maria Rilke, Ady Endre, Antonio Machado, Karl Kraus, Hugo von Hofmannsthal, Valerij Brjuszov, Heltai Jenő, Paul Valéry, Ada Negri, Alfred Douglas, Ivan Bunyin, Francis Jammes, Paul Claudel, Stefan George, Vjacseszlav Ivanov, William Butler Yeats, Miguel de Unamuno, Henri de Régnier, Gabriele D'Annunzio, Émile Verhaeren, Arthur Rimbaud, Oscar Wilde, Ivan Vazov, Mihai Eminescu, Arturo Graf, Tristan Corbière, Paul Verlaine, Gerard Manley Hopkins, Antonio Fogazzaro, Thomas Hardy, George Meredith, Conrad Ferdinand Meyer, Matthew Arnold, Cyprian Norwid, Gottfried Keller, Charles Baudelaire, Tompa Mihály, Arany János, Erdélyi János, Karel Hynek Mácha, Gérard de Nerval, Edgar Allan Poe, Henry Wadsworth Longfellow, Elizabeth Barrett Browning, Eduard Mörike, Victor Hugo, France Prešeren, Vörösmarty Mihály, Adam Mickiewicz, Giacomo Leopardi, Heinrich Heine, John Keats, Kölcsey Ferenc, Percy Bysshe Shelley, Kisfaludy Károly, Szemere Pál, Ugo Foscolo, Johann Ludwig Tieck, Friedrich von Schlegel, William Wordsworth, August Wilhelm von Schlegel, Kazinczy Ferenc, Johann Wolfgang Goethe, Virág Benedek, Vittorio Alfieri, Carlo Goldoni, Faludi Ferenc, Angelus Silesius, Andreas Gryphius, Molière, John Milton, Pedro Calderón de la Barca, John Donne, Tommaso Campanella, William Shakespeare, Galileo Galilei, Edmund Spenser, Giordano Bruno, Torquato Tasso, Jan Kochanowski, Louise Labé, Pierre de Ronsard, Luís de Camões, Joachim Du Bellay, Giorgio Vasari, Benvenuto Cellini, Michelangelo Buonarroti, Matteo Bandello, Giovanni Boccaccio, Matteo Maria Boiardo, Mikołaj Sęp Szarzyński, Dante Alighieri, Marie Under, Vítězslav Nezval, Vittoria Colonna, Friedrich Hebbel, Rubén Darío, Carlos Drummond de Andrade, Nagy Zoltán, Betti Alver, Pontus de Tyard, Rémy Belleau, Olivier de Magny, Étienne Jodelle, Philippe Desportes, Agrippa d'Aubigné, Marc de Papillon, Jean de Sponde, Jean-Baptiste Chassignet, Leonardo da Vinci, Giovanni Pico della Mirandola, Garcilaso de la Vega, Giosuè Carducci, Joaquim Maria Machado de Assis, Ramón del Valle-Inclán, Fráňa Šrámek, Anton Wildgans, Paul Zech, Nagy Zoltán, Kósztasz Varnalisz, e. e. cummings, Peter Huchel, Patrick Kavanagh, Wystan Hugh Auden, Ştefan Augustin Doinaş, Bella Ahmadulina, Cino da Pistoia, Mellin de Saint-Gelais, Michael Drayton, Simon Dach, August von Platen-Hallermünde, José-Maria de Heredia, Charles Cros, Alexandru Macedonski, Leopoldo Lugones, Sidney Keyes, Cecco Angiolieri, Juana Inés de la Cruz, Guido Cavalcanti, Amadis Jamyn, François de Malherbe, André Mage de Fiefmelin, François Maynard, Théophile de Viau, Antoine Girard de Saint-Amant, François Tristan l'Hermite, Paul Scarron, Germain Nouveau, Guido Guinizelli, Jacopo Sannazaro, Pietro Bembo, Giambattista Marino, Luis Cernuda, Pietro Metastasio, Juan Boscán

Tartalomjegyzék

>!
Orpheusz, Gyoma, 1991
724 oldal · ISBN: 963797119X

Kedvencelte 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

atomarcú P>!
Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

Ez az antológia már puszta méretével képes az embert elbátortalanítani. Ha költő volnék és épp szonettet írni támadna kedvem, biztos nem venném a kezembe, mert csak arról győzne meg, hogy már mindent megírtak előttem. Minden értelemben kimerítő válogatás, noha az utószó szerint épp csak a felszínt kapargatja.
Gyönyörű a kötet kiállítása is, éppen ezért különösen dühítő a szöveggondozás sietős nemtörődömsége, ami helyenként sorok értelmét változtatja meg, máshol pedig világhírű költők nevét írja többféleképp.


Népszerű idézetek

kicsibak P>!

Gwendolyn Brooks: Mentorok

Mert igazán közéjük tartozom.
A halottaknak tettem eskümet,
A feledésnek őket nem adom.
Egészen boldog többé ne legyek.
Ha tavasz van, s ha ott a nyári lomb,
Őszi, fázós víz mellett, és ha télen
A fagy végigmér – amíg csak vagyok,
E zord árny-mentorok szava kisérjen.
És bármily halkan is szólítanak,
Más nem fontos – az asztaltól felállok,
A tánc se kell, bár elhagyni nehéz
Őt, kit befon virága illata,
Megbiccentem fejem és kisétálok
Fényről az éjbe, mely enyém s övék.

(Kiss Zsuzsa fordítása)

589. oldal - XX. század (Orpheusz Könyvek, 1991) · Gwendolyn Brooks

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

kicsibak P>!

Garcilaso de la Vega: Be van írva lelkembe a te képed

Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.

Most és mindig csak ez egy célnak élek,
mert bár, hogy bennem lakhass, ragyogóbb vagy,
mindazt a jót, mit elmém föl se foghat,
hiszem, vaktában is e hitre térek.

Csak szerelmünkért jöttem a világra;
lelkem lényedet mértékére szabta,
lelki törvény számomra, hogy szeretlek.

Mindenemért téged illet a hála;
kettőnkért születtem, élek javadra,
érted kell meghalnom, s érted halok meg.

Kálnoky László fordítása

66. oldal - XVI. század (Orpheusz Könyvek, 1991) · Garcilaso de la Vega

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

kicsibak P>!

Vas István: A mámorból született

Vérzett a menny, s a nemző cseppeket
Felfogta lent a szörnyek óceánja.
A szépség, a mámorból született,
Valami másra utal, nem magára.

Ha áhítattal nézem szemedet,
Arany sugara magasabb arányra
Mutat, mivel a földi szeretet
Az égi szépség sugarát kívánja.

Minden tagod valamit közvetít,
A homlokod, a hátad, fürtjeid,
Betűi egy bonyolult ékírásnak.

A testednek is szépséget az ad,
Amiről szól. És egész te-magad
Egy felvillanó, boldog híradás vagy.

594. oldal - XX. század (Orpheusz Könyvek, 1991) · Vas István

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

Futtetenne I>!

Enrique González Martínez

HOLNAPRA MAJD A KÖLTŐK

    Holnapra majd a költők isteni szép rimekbe
foglalják azt, amit mi nem tudunk, maiak;
új konstellációkban más sors lesz majd kivetve
nyughatatlan szivüknek, uj borzongás alatt…

    Holnapra majd a költők, útjaikat követve,
sosem-ismert virágzás mezsgyéin állanak,
s hamar-kész megvetéssel szétszórják a szelekbe
énekünk hallatára a tűnt ábrándokat.

    És mindez hasztalan lesz, mindez mégis hiába;
szivükben ugyanannak a titoknak homálya
és ugyanaz a küzdés, mely szót nekünk sugallt.

    S az örök árny előtt, mely már százszor kelt hanyatlott,
felemelik a porból az esett, régi lantot,
és újra eldalolják rajt ugyanazt a dalt.

Somlyó György

401. oldal

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

1 hozzászólás
kicsibak P>!

Radnóti Miklós: Ó, régi börtönök

Ó, régi börtönök nyugalma, szép
és régimódi szenvedés, halál,
költőhalál, fennkölt és hősi kép,
tagolt beszéd, mely hallgatót talál,
mily messzi már. A semmiségbe lép,
ki most mozdulni mer. A köd szitál.
A valóság, mint megrepedt cserép,
nem tart már formát és csak arra vár,
hogy szétdobhassa rossz szilánkjait.
Mi lesz most azzal, aki míg csak él,
amíg csak élhet, formában beszél
s arról, mi van, – ítélni így tanít.

S tanítna még. De minden szétesett.
Hát ül és néz. Mert semmit sem tehet.

587. oldal - XX. század (Orpheusz Könyvek, 1991) · Radnóti Miklós

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

kicsibak P>!

Moliére: A vicomte szonettje
(az Escarbagnas grófné-ból)

Irisz, amit kivánsz, roppant kegyetlen próba,
S ha színleg állom is, belül panaszkodom:
Mélységes kínjaim ne foglalhassam szóba,
Míg visszhangzón beszél megjátszott sóhajom?
Miért, hogy könnyeim vidám mosolyra téged
Könnyen derítenek, ó bájos gyöngyalak?
Nem elég, hogy sirok, mert szerelemben égek?
Azért is sírnom kell, hogy mulattassalak?
A kettős gyötrelem kettéhasítja szivem:
Szerelmet hazudok, és elhallgatom híven
Amit kiáltanék: igaz szerelmemet.
Ó, Irisz irgalom! Ne akard, hogy egészen
Megfojtson ez a kín, a vágy meg elemésszen:
Mert látszat és való maholnap eltemet.

(Réz Ádám fordítása)

192. oldal - XVII. század (Opheusz Könyvek, 1991) · Molière

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

2 hozzászólás
Futtetenne I>!

Sor Juana Inés de la Cruz

MELYBEN SORSÁRÓL PANASZKODIK:
SEJTETVÉN A VÉTKEKKEL SZEMBEN ÉRZETT ÚTÁLATÁT, MAGYARÁZATÁT ADJA ANNAK, HOGY MIÉRT MÚLATJA MAGÁT A MÚZSÁK KÖRÉBEN

Mit nyersz, világ, az üldözött keservén?
Mit vétek én neked, ha megkisérlem,
hogy gyönyöröd értelmem által éljen
s ne gyönyörűségednek éljen elmém?

Gazdagságodban kedvem sose lelném,
nehéz soromban inkább megelégszem,
ha kapzsi elmém gazdagodni érzem,
mintha elmémmel vagyonom növelném.

Távozz, szépség, ki megtöretve térdet
korodnak hajtasz undok félelemből;
vessz el, rothadt vagyon, csalóka méreg;

jobb ha konok hit óv a balga tettől:
inkább éljek hívságaiddal, élet,
mintsem hívságaidban éljelek föl.

Orbán Ottó

201. oldal

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

atomarcú P>!

Luis Cernuda
FÁRADT VAGYOK

Fáradt vagyok, és annak, aki fáradt,
szép tolla van, akár a papagájnak,
de nem repülhet, sehova se szállhat,
csupán fecseg és önmagába szárad.

Fárasztanak rég engem itt a boldog
házak, melyek ledőlnek hírtelen,
fárasztanak rég engem itt a dolgok,
melyek orvul zizegnek, mint selyem.

Fáradt vagyok nagyon, mivelhogy élek,
bár halni tán még fáradtabb a lélek,
fáradtságban fáradtam el s henyélek.

A tollaim közt rám borúl a hályog,
és szomorúan üldögélve fájok,
mint az örökké fáradt papagájok.

Kosztolányi Dezső fordítása

567. oldal

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

atomarcú P>!

Ősz van. Mint kalapom, lábbelim esőlével:
szívem bajjal, nyüggel szortyog, ahogy lép, lépdel.
Így nézem, kinek van vidulni kedve ma.

557. oldal - Ez az a kocsma... · Illyés Gyula

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból

atomarcú P>!

Petri György
SZONETT-JEL

Következzenek el már a szonettek
(életemben elmár van soron),
e precíz szógépek iszonyú nettek:
MŰ-sorok legyenek most műsoron.

Koronként közök: takaros szünettek
(közönként korok; „korok”-ban szoron-
-gtunk, -gtatok, mitiők…). Végső soron:
TÁRGY mind – akár egy asztal („azon ettek…”).

Három kettest! És kattognak a nikkel
fogókarocskák, várni is alig kell
– s kész a kávé (csak húzzuk le a plexit!).

Megisszuk, s mire kezünk megmelegszik
a pvc-poháron: illanikkel
a Nincs-Akinek-Mondd-Utóíz (exit).

674. oldal · Petri György

Somlyó György (szerk.): Szonett, aranykulcs 1001 szonett a világirodalomból


Hasonló könyvek címkék alapján

Lator László (szerk.): A világirodalom legszebb versei
Rába György (szerk.): Verses világjárás
Kormos István (szerk.): Szerelmes ezüst kalendárium
Kormos István (szerk.): Szerelmes arany kalendárium
Kormos István (szerk.): Új szerelmes kalendárium
Horváth Lívia – Juhász Judit (szerk.): Ki vagy te?
Borbély Sándor (szerk.): Szívem
Komlós Aladár (szerk.): Külföldi versek könyve
Négy évszak – versek az örök természetről
Borbély Sándor (szerk.): Ő