Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Baby Jane 33 csillagozás
Mi történt Kormival? A magabiztos, mindenkit elbűvölő lány, aki körül csak úgy pezseg az élet, milyen valójában? Milyen akkor, amikor a pirulák és az alkohol mindent elrejtő gőze nem lengi körül? Mi zajlik a ragadós kacagás, a rummámoros éjszakák legmélyén?
Hogyan történhetett, hogy a város legmenőbb, feketebakancsos leszbije saját otthona rabjaként, az éhhalál szélére sodródva tengeti vegetáláshoz hasonlító „életét”?
A kötet elbeszélőjének nagy szerelme, Kormi elszigeteli magát saját lakásában. Nem vásárol, nem mozdul ki, még csak szemetet sem meri levinni, sőt már éjjel sem merészkedik emberek közé. Szorongástól szenvedve még a legegyszerűbb dolgoktól is visszariad. Kormi hosszú éveken át sikerrel rejtette el lelki betegségét – S AMIKOR MÁR FELTÁRULKOZNA, AMIKOR MINDEN IDEGSZÁLA KÖNYÖRÖGNE A SEGÍTSÉGÉRT, SENKI SEM ÉRTI… A SZAVAK ROSSZKOR, ROSSZ HELYEN HANGZANAK EL, ÉS SÜKET FÜLEKRE TALÁLNAK.
A világhírű finn írónő második… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2005

Kedvencnek jelölte 1
Most olvassa 2
Várólistán 24
Kívánságlistán 17
Kölcsönkérné 1
Népszerű értékelések
Na szóval: tudom én, hogy a tablettákon élő emberek többsége nem szórakozásból él így, tudom, hogy a depresszió, a pánikbetegség, a fóbiák tönkre tehetik egy ember életét. (De azt is gondolom, hogy valami értelmes elfoglaltság sokat segítene.)
Szóval értem én, hogy fontos dolgokról szól ez a könyv, de úgy látszik, valami érzéketlen macsó időszakban vagyok, mert ennek a két hp-nek a nyervogása most kurvára idegesített. Nőjetek már föl, baszdmeg!
Ez volt az első könyv amit Sofi Oksanentől olvastam,és nagyon tetszett.El fogom olvasni a többi könyvét is.
A történet nagyon szomorú,és felkavaró volt,de mindenkinek csak ajánlani tudom,hogy olvassa el.
Főleg ha meg akarja érteni a depressziósok és pánikbetegek világát,érzéseit,gondolatait.
Depresszió és pánikbetegség. Olyan mintha egy hullámvasúton ülnél, kedvenc zenéd a füledben, kedvesed keze a kezedben és ordítva próbálod meg túlélni a hullámokat.
Jól indul (az elején még nem felejt el írni), de aztán értelmezhetetlen, zavaros, mint pl. minden hiszti. A második fele már kínkeserves szem(kín)torna.
Rejtély számomra, hogy S. Oksanen, hogy tud ilyen könnyedén írni ennyire mély, komoly és megrázó témákról?!?
Stílusa olyan magával ragadó, hogy egy délután alatt kezdem el és fejezem be a regényt, miközben az emberi lélek és élet olyan mélységeibe vezet be, hogy sose hittem volna, léteznek ezek a mélységek?!?
Szerelem, szenvedély, féltékenység, megcsalás, düh, téboly, pánik, remény, csalódottság, kiábrándultság és a halovány, de még ennél is törékenyebb boldogság vonul fel a regény lapjain.
Időnként úgy érzem, hogy mindent értek, hiszen ezeken én is átmentem, én is átéltem ezeket az érzéseket, nem tud újat mondani, hogy aztán a következő oldalakon olyan érzésekbe, gondolatokba fussak bele, amelyeket eddig csak lapról ismertem…
És akkor rádöbbenek, hogy mennyi mindent nem ismerek még a világból, mennyi mindent nem tapasztaltam még meg… és talán nem is akarok…
Elolvasás előtti vélemény :
Baby Jane… ezt a könyvet tegnap vettem Szolnokon egy nagyobb üzletben. A könyvet a borítójáról ítéltem, bele sem néztem, miután megvettem és elolvastam a hátulját…. nos aki olvasta tudja mire gondolok… Most kezdem el olvasni…
Elolvasás közbeni vélemény:
1.(2012.07.14) Mielőtt bárkit is megsértenék előre elnézést kérek!
Ez egy kalap szar!
2.(2012.07.15) Meg kell, hogy mondjam némiképp változtatnom kell a véleményemen! Túl hamarkodottan nyilvánítottam véleményt, talán a csalódottság miatt, de kezd oldódni!
Nem a legjobb könyv, amit olvastam, de egész érdekes dolgok kiemelhetőek belőle.
Minden nap küzdenek a túlélésért , roppant nevetséges dolgokkal próbálkoznak. Érdekes világról, szemléletről , identitásról olvashatunk ebben a könyvben.
Aki nem zárja el magát hermetikusan még a tudattól is ,hogy ilyesmiről olvasson, akkor talán érdemes lehet.
Kormi a magabiztos, menő butch, aki valójában nagyon is sebezhető megjárta a pánikbetegség legsötétebb bugyrait. A barátnő, aki szintén beteg, de segíteni akar, de még ő sem bírja ki, muszáj menekülnie. Szívbemarkoló, fizikai fájdalmat okozó könyv.
Szerintem ezt a könyvet azért vettem kézbe, mert a fülszöveg alapján arra számítottam, hogy betekintést ad a finn „melegek zárt világába”. De annyira végül nem is erről szólt, inkább a szembesülésről a pszichés zavarokkal…
Nekem ez nem volt elég mély… kb ugyanazt éreztem mint S.Plath könyvének olvasása közben, hogy nem értem miért nem próbálnak meg tenni valamit…hogy valaki jöjjön már és tegye helyre Kormit.
Sokkal tartalmasabb érzékeltetést vártam… most csak nagy-nagy üresség van…
Ez volt az első Oksanen könyvem… a másik kettő várja sorát… egy ismerősöm szerint azok sokkal jobbak… majd meglátjuk :)
Népszerű idézetek
Hogy az ember megveheti a könyvet, amit szeretne, és nem kell kikölcsönöznie vagy ellopnia a könyvtárból…
Könnyebb az élet.
Annak idején öt évbe telt, mire bejutott a terápiára, és a kezelés célja az volt, hogy kiderítsék, mi romlott el gyerekkorában, holott Korminak kognitív rövid terápiára lett volna szüksége rögtön az elején, és valakire, aki elmondja, hogy Bossának nem lett volna szabad már az első alkalommal sem lemennie helyette a boltba. De az egyetlen segítség, amit Kormi akkor kapott, a betegszabadság volt, és egy halom gyógyszer, persze benzók és Prozac kezdetnek, amit a találgatóközpont orvosa Prozac-tollal írt fel, miközben Prozac-jegyzetlapokat pörgetett, és Prozac-kulcstartó zörgött a nyakában.
171.
Amikor az ember egy énekest meghall beszélni, általában csalódik a hangjában, mert az valójában hétköznapi és átlagos. Ám Kormi hangja nem változott aszerint, hogy mit csinált vele. Ha akarta, bárkit horogra akasztott a hangjával, nőt és férfit, kutyát és macskát egyaránt. Hangjával lecsillapított viharokat és síró gyerekeket, az álmatlanságtól szenvedők megpihentek benne, a szorongók érezték, ahogy mellkasuk megkönnyebbülve kitágul. Hangja megfosztotta az ellenséget a páncéljától, de szitkozódás közben is elbűvölő volt, és vakító, a legszúrósabb változatokban is lebilincselő.
11. oldal
Semmi sem lehetetlenebb, mint tudni a legfontosabb dolgokat arról, aki közel áll hozzád.
59. oldal
És mert a magány otthoni ivást mindig kicsit szánalmasabbnak tartják, mintha az ember társaságban iszik.
A kádban szabadon bámulhattam a falat, megtehettem, hogy nem csinálok semmit, és nem szólok egy szót sem. Amikor Joonatan nem volt otthon, természetesen a lakás bármely zugában bámulhattam a falat, de amikor ott volt, ez csodálkozást kelthetett volna benne.
48. oldal
De ha egyből beszéltem volna Korminak a kikötőkről és a vonatállomásokról és az elém jövésekről, meg arról, milyen fontosak nekem ezek az apróságok, talán egyáltalán nem is ment volna bele a velem való kapcsolatba. Soha nem telefonált volna az után az első éjszaka után,és nem lett volna alkalmunk egymásba szeretni.
19-20. oldal
A saját hangom is csúnyának hangzott. Hiányzott belőle a fahéj és a kardamom meg a feketerigó éneke. Hiányzott belőle a cseresznyés szavak édessége és a vörös összes árnyalata. Hiányoztak belőle a színek. Nem akartam ilyennek hallani a hangomat. Jobb volt csendben maradni. És Courtneyt hallgatni.
185. oldal















































