A ​hosszú menet 37 csillagozás

Szökés a Gulagról
Slavomir Rawicz: A hosszú menet Slavomir Rawicz: A hosszú menet Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1941 ​áprilisában hat rab egy lengyel lovassági tiszt, Slavomir Rawicz vezetésével megszökött egy szibériai munkatáborból. Hóval, faggyal, hőséggel, éhséggel és szomjúsággal dacolva meneteltek kilenc hónapon keresztül Szibérián, Mongólián, a Góbi sivatagon és Tibet félelmetes hegyláncain át Indiába. Az 5000 kilométeres út végére mindössze négyen maradtak életben. Hihetetlen történet? Valóban az. Nem csoda, hogy a könyv egyes állításait már megjelenésekor, 1955-ben is erős kétségekkel fogadták.

A 2006-ban megnyílt szovjet archívumok iratai több ponton is megingatják Rawicz állításait: nincs például adat arról, hogy a könyvben szereplő tábor valaha is létezett volna. Hat szökevényről (két lengyel, egy lett, egy litván, egy amerikai, illetve egy jugoszláv) hazájukban semmit se tudnak; Indiában nincs nyoma annak, hogy Rawicz valaha is ott járt volna. Vajon a szerző szándékosan változtatott meg bizonyos tényeket, vagy csupán megcsalta az emlékezete? Netán fontosabb volt számára… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1955

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Veszélyes Övezet Park

>!
Park, Budapest, 2008
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635307845 · Fordította: Lukács Laura
>!
Park, Budapest, 2008
272 oldal · ISBN: 9789635307845 · Fordította: Lukács Laura
>!
Park, Budapest, 2002
272 oldal · ISBN: 9635306156 · Fordította: Lukács Laura

Enciklopédia 1


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 68

Kívánságlistára tette 49

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

mate55>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

A hihetőség. Személy szerint soha nem kételkedtem egy megtörtént eseményeket feldolgozó könyvben, és az adott karakter(ek) létezésében. De most azt gondolom, hogy maga a szibériai munkatábort megjárt író és társai menekülése ténylegesen megtörtént, a szereplők valósak voltak, de a részletek nem voltak képesek teljes mértékben meggyőzni. Azt kell eldönteni, hogy sikerült-e Rawicznak hitelesen bemutatni, milyen lehetett ebbe a rémálomba csöppenni, majd a szökéssel együtt a túlélésért küzdeni anélkül, hogy tudhatta volna az ember: egyszer vége lesz. Ettől függetlenül igazi székbeszögezős könyvélményt kínál, mert a reménynek mégiscsak élnie kell.

Ibanez P>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Néha képtelen, hihetetlen részei ellenére szerintem gyönyörű történet. Akár fikció, akár megtörtént – vagy egy része megtörtént, olyan könyv, amit érdemes újra és újra elolvasni. A letartóztatás-vallatás-tárgyalás része hátborzongató, mai napig amikor ilyeneket olvasok, annyira nehéz elhinni, hogy az íróasztal mögött ülő „bírák” maguk is elhitték ezeket a koholmányokat, s egyszerűen mindenki abban a rendszerben csak bólogatni mert a sok hülyeségre (pedig így van, a mai napokban is). Smith esete még inkább rátesz erre az érzésre.

A szökést jól megtervezik, tetszett az, hogy igenis megválogatja, kit vigyen magával, nem csak találomra szedi össze az embereket. Az utazás során „sokszor” szerencséjük van, ugyanakkor ne feledjük, hogy nem ír le minden napot részletesen, hiszen hónapokig utaznak, így értelemszerű, hogy csak a kiemelkedő részletek kerültek említésre. Amit sokszor furcsának találtam, hogy azokon a helyeken, ahol segítettek nekik és esetleg munkával tudták volna a segítséget meghálálni (nem csak egyetlen napon), ott nem maradtak meg annyi időre, hogy megerősödjenek, meggyógyuljanak a sebeik stb. Értem azt a nézőpontot, hogy úgy érezték, ha megállnak, nem indulnak tovább, de szerintem értelemszerűbb lett volna akár csak pár napnyi pihenéssel erőt gyűjteni. Ugyanígy, hogy a lehető legrosszabb időpontokban vágnak neki mind a sivatagnak, mind a hegyeknek… December-januárban a Himalájában mokaszinban? Vagy akár az, hogy csupán a sivatag legvégén döntenek úgy, hogy hoppá, meg kéne próbálni megenni a kígyókat… ezek a részek (no meg a jetiszerű lények) voltak azok, amelyeknél én is arra gondoltam, hogy ez már kitaláció, s lehet, hogy Rawicz tényleg megszökött társaival és tényleg valamennyi utat megtettek (az orosz részek még reálisabbak), de lehet, hogy valahol egészen máshogy alakultak a dolgok, s ő a képzeletére támaszkodva fejezte be a történetet (talán, hogy izgalmasabb legyen).

„Megszégyenítő jóság az ilyen. Mit meg nem tesz, hogy feledtesse megkeseredett embertársaival, mennyi csúfság esett már az emberiségen!”

Ezektől eltekintve azonban egy hihetetlenül jól megírt történet az emberi kitartásról, a segítségnyújtásról (amikor Kolemenosz már ölben cipeli tovább Krystynát…), az összetartásról és a veszteségekről. A legszomorúbbnak a hegyekben bekövetkezett tragédiát tartottam, annyira közel a célhoz… A vége nagyon hirtelen záródik, hiányoltam azt, hogy kivel mi történt a későbbiekben (és valószínűleg egy igaz történetben annak is jutott volna hely, egy ilyen út után biztos, hogy a társaság tartotta volna egymással a kapcsolatot).

Néha hihetetlen, de összességében mégis felemelő és ugyanakkor megrázó élményt nyújtó regény, nekem polcon maradós.

Kriszti515>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Ez nagyon nem az én műfajom. Nagyon de nagyon nem. Mégis azt kell mondjam szívesen olvastam. Na nem örömmel, mert örülni való nem nagyon van benne, de érdekelt mi lesz Slav és társaival. A történet rettentő nyomasztó, tele van szenvedéssel élni akarással, hideggel, éhezéssel és megpróbáltatásokkal. Borzasztóan éreztem magam miközben olvastam. A valódiságáról csak úgy mint másoknak, nekem is vegyes érzelmeim vannak. Talán leghamarabb úgy fogalmaznám meg hogy annyira szörnyű hogy tényleg hiszem hogy megtörténhetett, de annyi képtelen túlélési „kísérlet” van benne hogy alig hiszem hogy ilyen van.
Ahogy láttam van belőle film is, lehet hogy azt is meg fogom nézni :)

ppeva P>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Döbbenetes volt. És sokszor bizony hihetetlen. Nem csodálkoztam, mikor arról olvastam, hogy az egész történetet megkérdőjelezték már sokan és sokszor. De függetlenül attól, hogy megtörtént, máshogy történt vagy fikció, a könyv nagyon jó.

2 hozzászólás
Szencsike P>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Ez nagyon fura gondolat lesz, de onnantól, hogy megszöktet olyan érzésem volt, mintha egy hosszú táborozás történetét írta volna le. Semmi fölösleges sallang, csak a mindennapok egyszerűsége, amik számtalan nehézséggel (sajnos halállal) volt tele, de ezt a könyvben nem is lehet érezni. Szívesen olvastam volna tovább a történetüket (kivel mi történt stb.), olyan hirtelen lett vége. Hihetetlen emberi kitartás kellett ehhez, és bizony nagyon igaz, hogy nem mindegy, hogy kiben bízik meg az ember, ha egy szökésről van szó, hiszen teljesen egymásra vannak utalva. Nehéz mit mondani, mert ez a korszak önmagában is borzalmas volt, nemhogy még túlélni a gulagot és onnan a szökést…

Ildikó_Nagy_2 P>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Döbbenetes történet az élni akarásról. Slav és társai kitartásáról, emberfeletti küzdelmüket hideggel, hőséggel és éhséggel. A történet valódiságáról kettős érzéseim vannak. Egyrészt nagyon is el tudom képzelni a történetnek azon részeit, melyek az orosz börtönről, tárgyalásokról, kínzásról, munkatáborról, szökésről szóltak. Másrészt viszont a sivatagot, hegyeket átszelni, napokig víz, élelem nélkül…Bárhogy is legyen, nekem tetszett, megfogott a történet, megkedveltem a kis csapatot.

>!
Park, Budapest, 2008
272 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635307845 · Fordította: Lukács Laura
szallosas P>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Hihetetlen, hogy az ember mennyi mindenre képes!

Galambdúc>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Néhány napig együtt haladtam a szereplőkkel, s bár volt már katartikusabb élményem olyan könyvvel kapcsolatban, ami az embertelen körülmények elől való szökésről szólt, néhány jelenet ebből a regényből is eléggé mélyen megérintett. Kicsit levon a történet értékéből, hogy állítólag sok dolog belőle nem igaz. De az író már meghalt, így ezt fedje jótékony homály.

mefi69>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Évekkel ezelőtt mély benyomást tett rám a regényből készült film, nagyon tetszett. Szinte rögtön meg is szereztem a művet, de kezdeti lelkesedésem alábbhagyott, és a folyton növekvő, “ezt még el kell olvasnom” képzeletbeli könyves halom aljára került. Szóval most kapva kaptam az alkalmon és a Reading Challenge kihívás keretein belül elolvastam. Nem bántam meg, mert tetszett, annak ellenére, hogy így visszatekintve a filmet talán kicsit erősebbnek érzem (bár lehet idő kozmetikázza az emlékeimet) a hollywoodi elemek ellenére is.
A történet hihetetlen és magával ragadó, akár igaz, akár csak kitaláció. A könyv eleje egészen a szökésig valószínűleg igaz abban a tekintetben, hogy emberek ezreivel történhetett hasonlóképpen, mondvacsinált, paranoid indokokkal történő letartoztatás, kínzással történő vallatás, áltárgyalások, halál, vagy munkatábor. A szökéstől kezdve sok minden lehet fikció, de én hiszem, hogy megtörténhetett. Mert hiszem, hogy létezik az a mindennel dacoló emberi akarat, az a kitartás, ami mindenen képes átsegíteni. És hiszem, hogy létezhet szerencse, ami az ember nyomorúságát enyhítheti, hisz valószínűleg nem véletlen élünk azzal a közhellyel sokszor, hogy “valahogy majd csak lesz, mert olyan még nem volt, hogy nem volt sehogy”. A közhelyek gyakran igazak. És hiszem, hogy létezhet odaadó barátság, és vendégszeretet meg jóság. Na jó, a jetikben azért nem hiszek….
Úgy gondolom, hogy ez az idézet jelmondata is lehetne a regénynek: “Olyan bátorság is létezik, amely a legsanyarúbb balsors idején szökik szárba, és csöppet sem látványos.” És néha a legnagyobb bátorság életben maradni.

Herczeg_Antal>!
Slavomir Rawicz: A hosszú menet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Az életösztön tökéletes bemutatása egy magával ragadó történeten keresztül. Kiváló könyv, mert ha fikció, akkor úgy elvarázsolt, hogy cseppet sem kételkedtem benne,viszont ha igaz, képzelni sem lehetne kalandosabbat.


Népszerű idézetek

mate55>!

A helyszín és a részletek eltérhetnek, de a borzalom és a szenvedés ugyanaz, és egy tőről is fakad.

125. oldal

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

mate55>!

Mennyit bír egy rosszul táplált, megkínzott, legyengült ember? Megtapasztaltam, hogy sokkal többet, mint könyörületért esdeklő, agyonsanyargatott teste.

10. oldal

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

mate55>!

Zord, novemberi reggel volt, kilenc óra körül; Lubjanka börtönbeli cellám ajtajának zárjában csörömpölve fordult a kulcs, majd céltudatosan bemasírozott két széles vállú őr.

(első mondat)

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

eme>!

1940 novemberének közepén jártunk; még ugyanaznap szürkületkor elhagytam Lubjankabeli cellámat, immár utoljára. A börtönudvarra tereltek. Szemerkélt a hó, és olyan metsző hideg volt, hogy elakadt a lélegzetem. Számos kisebb épület állt az udvar körül. Az udvar egyik végében volt a súlyos főkapu, mellette két téglaépület, raktár. Odavezettek az egyikhez, és a kezembe nyomtak egy barna papírba burkolt csomagot. – Ez az útravalód – mondta a férfi, aki átadta, és mosolygott.

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

eme>!

Nemigen akadt a menetelők között olyan, aki ne tudta volna, mi az úti célunk. Észak felé – csaknem pontosan észak felé – haladtunk, Irkutszk tartomány felső csücske és Jakutszk hatalmas kiterjedésű területei felé. Valószínűleg a Bajkál-tó nyugati partjával nagyjából párhuzamos útvonalat követtünk, az óriási, banánformájú édesvíz ugyanis a déli csücskénél – és a transzszibériai vasút mellett – fekvő Irkutszktól számítva mintegy hatszázötven kilométer hosszú. Az északi szélesség 50. fokától indulva az északi szélesség 60. foka felé tartottunk, sőt azon túl, egyre közelebb a sarkkörhöz, és ahogy haladtunk, úgy lett egyre mostohább a szibériai időjárás.
A második napon késő délutánig tartott a menetelés.

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Kapcsolódó szócikkek: gulág
eme>!

Engem erősen bepréseltek a vagon egyik végébe, ahol továbbra is a hónom alatt szorongattam a csomagomat. Mindkét karom a testembe nyomódott. Lehetetlen volt leülni, és ha fel akartam emelni az egyik kezemet, a mellettem álló rab együttműködését igényeltem, aki ilyenkor nekidőlt a túloldali szomszédjának, hogy rendelkezésemre bocsássa a számomra szükséges helytöbbletet. Ez a névtelen barát javasolta, hogy bontsam ki a csomagomat és egyek egy keveset, még mielőtt ellopnák. Tapogatva, szagolgatva mértem fel, mi lehet a csomagban – dús és hálás kaland volt.

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

eme>!

A katonák végigmentek a vonaton, leverték a pecséteket, elhúzták a reteszt a vagonok ajtaján, és kiadták a parancsot:
– Mindenki kifelé! Véget ért az utazás!
Lekászálódtunk, de olyan kegyetlen, süvítő szél és mélyen fagypont alatti hőmérséklet fogadott, hogy elakadt tőle a lélegzetünk, és nagyokat nyelve húzódtunk a vagonok nyújtotta,gyér fedezékbe. Perceken belül jéghidegre hűlt a fülünk, bíborvörösre fagyott az orrunk és csorgott a könny a szemünkből. Mindannyian csillapíthatatlanul vacogtunk. December második hetében jártunk, Szibériában már kőkemény tél volt.

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

eme>!

Eloszlott a ritkás, kora reggeli köd, és a tiszta, nappali fényben végre szemügyre vehettem azt a helyet, ahol a rám kiszabott ítélet szerint életem huszonöt évét kell eltöltenem. A sarkkörtől mintegy 5-600 kilométerre délre fekvő 303-as tábor egy nagyjából 800 méter hosszú és 400 méter széles, téglalap alakú, körülkerített terület volt, amelynek minden sarkán tömör facölöpökön nyugvó, magas őrtorony állt, gépfegyveres őrökkel. A főkapu közelében építették fel a katonák szállásait, a konyhákat, a raktárakat és az adminisztráció faházait; maga a főkapu nyugat felé nézett, a téglalap egyik rövidebbik oldalán. Nagyjából a téglalap közepén nyitott térség volt, afféle biztonsági senkiföldje katonák és rabok között.
Köztünk és az erdő között a fogolytáborok jellegzetes védelmi eszközei kaptak helyet. Belülről nézve először a tábor egész kerületén végigfutó szögesdróttekercs állta útját a szabadságnak, mögötte pedig két méter mély sáncárok volt, amelynek belső falát mintegy harmincfokos szögben ásták ki, a külső fala azonban meredeken emelkedett a túloldalon, merőlegesen az első cölöpsor lábazatára; és míg a cölöpkerítés belülről sima felületűnek látszott, kívülről igen erősen meg volt támasztva. Mindkét fatörzsekből épített kerítésfal külső oldalát feltekercselt szögesdrót védte. A két, párhuzamosan futó cölöpkerítés között jól ledöngölt földút vezetett a főkapu melletti őrházból a négy őrtoronyhoz, és rendszeres fegyveres őrjárat közlekedett rajta, éjszaka rendőrkutyákkal; az állatok egyébként a nyugati kapu melletti kutyaházban laktak, amelyet egy szánhúzó kutyafalkával osztottak meg.

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Kapcsolódó szócikkek: gulág
eme>!

A munkások zöme reggel nyolckor rajzott ki a tábor kapuján, fegyveres katonák felügyelete mellett.
Én az erdei munkásokhoz csatlakoztam. Hajnali ötkor, kürtszóra ébredt a tábor, majd félálomban megkezdődött az emberek kora reggeli vonulása az építési terület mögé, a szögesdrót közelében ásott latrinákhoz. Aztán sorba álltunk a reggeliért.
A szerszámokat a kaputól balra lévő raktárból osztották ki, gondosan feljegyezték, majd a munka végeztével ugyanolyan lelkiismeretesen ellenőrizték, hogy mindegyik megvan-e. Miközben átléptük a kaput, egy ember egyenként kipipálta a nevünket a listáján.

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról

Kapcsolódó szócikkek: gulág
mefi69>!

Az oroszok elkapták, amikor megkísérelt átkelni a határon, és ez szinte automatikusan tíz évet jelentett. Kifejezetten társadalomellenes magatartásnak számított, ha valaki szökni próbált a felszabadítói elől.

Negyedik fejezet

Slavomir Rawicz: A hosszú menet Szökés a Gulagról


Hasonló könyvek címkék alapján

Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Ruby Saw: Lucy
James Clavell: A Patkánykirály
Simon Sebag Montefiore: Vöröslő ég a Don felett
Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
Michael Punke: A visszatérő
Chris Land: Jaguár árnyéka
David Benioff: Tolvajok tele
Ken Follett: A megfagyott világ
Imogen Kealey: Az ellenálló