Sherlock Holmes emlékiratai 90% 54 csillagozás

– Fölösleges nyugtalankodni – mondtam. – Az ő őrültségeiben mindig van rendszer.
– Mások azt mondják, hogy az ő rendszerében nincs más, csak őrültség – morogta a felügyelő.

A reigate-i urak

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Néhány hónap múlva egy érdekes újságkivágást kaptunk Budapestről. Arról volt benne szó, hogy két angol férfi, aki egy lánnyal utazott, tragikus körülmények közt meghalt. Egymást szúrták le, legalábbis a magyar rendőrség véleménye szerint, hajba kaptak, és halálosan megsebezték egymást. Holmesnak azonban, úgy tudom, más a véleménye: mindmáig azt hiszi, hogy ha valaki megtalálná a görög lányt, megtudhatná tőle, hogyan állt bosszút a maga megrontóin és a bátyja gyilkosain.

A görög tolmács

Ha a nyomozás csak abból állna, hogy az ember ül a karosszékében és gondolkozik, a bátyám volna minden idők legnagyobb nyomozója. […] Sokszor fordultam hozzá az ügyeimben, és a feltevései mindig helytállónak bizonyultak. De teljességgel képtelen elvégezni azokat a gyakorlati tennivalókat, amelyek nélkül nem lehet bíró vagy esküdtszék elé vinni az ügyet.

A görög tolmács

– Watson, ha valaha észreveszi, hogy túlontúl biztos vagyok a képességeimben, vagy hogy lusta vagyok egy ügyet kellő alapossággal végiggondolni, legyen szíves, súgjon ennyit a fülembe: „Norbury.” Nagyon hálás leszek magának.

A sárga arc

– Kedves Watson – mondta –, sohasem értettem azokat, akik a szerénységet erénynek tartják. A módszeresen gondolkozó embernek mindent úgy kell látnia, amilyen, és ha valaki lebecsüli magát, éppen úgy téved, mint aki túlbecsüli.

A görög tolmács

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Párviadal volt ez kettőnk között, Mr. Holmes. Maga bíróság elé akar állítani engem. Kijelenthetem, hogy nem fog bíróság elé állítani soha. Le akar győzni. Kijelenthetem, hogy nem fog legyőzni soha. Ha elég ügyes hozzá, megsemmisíthet, de kijelenthetem, hogy én is megsemmisítem magát."
„Elhalmoz bókokkal, professzor úr – mondtam. – Hadd viszonozzam: ha biztos lennék benne, hogy az előző lehetőség valóra válik, a köz érdekében örömmel vállalnám az utóbbit.”
„Az utóbbit megígérhetem magának, az előbbit nem”

Az utolsó eset

De az én rendetlenségemnek van határa, és ha azt látom, hogy valaki a szeneskannában tartja a szivarjait, egy perzsa papucs orrában a dohányát, és rugós késsel a fa kandallópárkány kellős közepére kiszegezve a megválaszolatlan leveleit, szinte hibátlannak érzem magam.

Megkerülte a heverőt, odament a nyitott ablakhoz, megemelte egy moharózsa lehajló ágát, lenézett erre a csodálatos vörös és zöld színfoltra. Ez még az én számomra is újdonság volt, hiszen még sohasem tapasztalhattam, hogy érdeklik a természet szépségei.
– A vallás az a terület, ahol a következtetések a legfontosabbak – mondta, és nekidőlt az ablaktáblának. – A gondolkozó ember akár tudománnyá is emelheti. A gondviselés jóságának legszebb bizonyítéka szerintem a virág. Minden más, a képességeink, a vágyaink, a betevő falatunk elengedhetetlenül szükségesek az életünkhöz. De ez a rózsa ráadás. A színe, a szaga megszépíti az életet, bár nélküle is élnénk. És az ilyen ráadást csak a jóság biztosítja számunkra. Újra csak azt mondhatom, hogy reményt meríthetünk ezekből a virágokból.

A haditengerészeti szerződés

A férfiak nehezen hiszik el, hogy valaki, akivel gonoszul bántak, már ne szeresse őket.

A Musgrave-szertartás

A békebíró vállat vont, és bevezetett egyszerűen bútorozott, csúnya szobájába. Ahogy az ablak felé indultunk, Holmes hátramaradt, mi ketten zártuk a sort. Az ágy lábánál egy kis négyszög alakú asztal volt, rajta egy tálban narancs, meg egy kancsó víz. Ahogy elhaladtunk mellette, Holmes legnagyobb elképedésemre átnyúlt az orrom előtt, és szántszándékkal fölborította az egészet. A kancsó ezer darabra tört, a narancsok szétgurultak a szobában.
– Hát ezt jól elintézte, Watson – mondta fagyosan. – Nézze meg, mit csinált a szőnyeggel.

A reigate-i urak