Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A földre szállt nagynéni 40 csillagozás
Kate OBrien harmincéves, és úgy él Londonban, mint hal a vízben. Keményen megdolgozott azért, hogy műsorvezetőként saját show-ja legyen, és most boldogan ül a babérjain. Aztán egyszer csak kiderül, hogy a nővérének, Fionának mellrákja van, és haladéktalanul műteni kell. Fiona otthon, Írországban él, és lényegében ő nevelte fel Kate-et meg az öccsüket, miután anyjuk (mellrákban!) meghalt. Fiona azóta matematikus lett, és családot alapított: szintén matematikus férje érzelmileg egy tuskó, csak a tudományos karrierje érdekli, ötéves ikerfiaik pedig, finoman fogalmazva, rettentő zabolátlanok. Kate zúgolódva bár, de mindent feladva azonnal hazamegy, és megpróbálja átvenni nővére helyét a nehéz időkben. De ott van még neki az apja, aki vén fejjel kezd randevúzni, és éppen Kate hajdani és utált tornatanárnőjével jár, valamint ott van álomvilágban élő öccse, aki huszonhat éves korában is elvárja, hogy eltartsák, amíg híres és gazdag rapper nem lesz. Aztán ott van még az exszerelme is, bár… (tovább)
Eredeti megjelenés éve: 2007
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 12
Kiemelt értékelések
Számomra kifejezetten üdítően hatott a könyv stílusa és úgy zusammen. Az írónő kötetei közül ez tetszett leginkább.
Az egyik rendkívül színvonalas blogban ezt a könyvet a blogger elég sekélyesnek mutatja be: „Egy kis poén, egy kis boldogság, egy kis szerelem és rengeteg sírás és rinya. De sajnos nem az elviselhetőbb fajtából.” Szerintem mélyebb a sztori ennél. Korrajz. Egy zűrzavaros, értékválsággal küzdő világban egy könyv hőseitől sem várnám el, hogy mások legyenek, mint saját koruk. Úgyhogy a sok „picsogás”, a bizonytalanság, labilitás belefér.
A karakterek nem túl összetettek, nem túl kidolgozottak, ennek ellenére „karakteresnek” éreztem őket. És szeretnivalóan idióták, esendőek…
Már csak azért sem szólnám le ezt a könyvet, mert látszólagos felszínessége ellenére az emberi élet komoly dilemmáit mutatja be. Engem elgondolkodtatott, kérdéseket vetett fel, hogy újra átgondoljam, melyek a prioritások nálam, és hogy a regényben felmerülő szituációkat én hogyan reagálnám le.
Én jószívvel ajánlom.
Gyenge Bridget Jones-kópia néhány ütős poénnal. Tényleg sokszor ismétli magát az írónő és végig azért sír a főszereplő csaj, mert 1) nincs pasija 2) elvesztette a munkáját. Ja, meg úgy általában is, ha sajnálja a testvérét.
A befejezés kiszámítható volt. A közepe táján párszor felröhögtem a vicceken. Egyszer jó volt.
Az egyik szereplőt, Gonzót viszont imádtam! :D
http://biblioteka.freeblog.hu/archives/2010/06/15/Shary…
Ez valami fantasztikusan jó könyv volt! Annyit nevettem rajta! Hosszú idő óta ez volt az első olyan könyv, amely egyszerre volt szórakoztató és sokatmondó. Szeretnék még sok ilyet! :)
1 nap alatt végeztem vele, ami most elég nagy szó, újabban több hét / egy könyv átfutás van :D
Nagyon tetszett a téma komolysága miatt párszor majdnem pityeregtem, ellenben a szokásos Moriarty-s humor rendszerint pár oldalanként megnevettetett. Éjszaka alig akartam lefeküdni csak olvastam volna míg a végére nem érek.
Népszerű idézetek
– Elég vacakul nézel ki – mondta Sam, miközben újra rám tört a sírás. Muszáj az orrom alá dörgölni? Tudom, hogy borzalmasan nézek ki, de nem hazudhatna? Nem mondhatná, hogy gyönyörű vagyok?
Hát tényleg képtelenek megérteni a pasik? Nem vagyunk mi olyan bonyolultak: csak azt akarjuk, hogy hazudjanak nekünk. Amikor a barátnőnk rettenetes ruhában jelenik meg, és megkérdezi, hogy milyen, hazudunk neki. Már eljött otthonról, késő neki szólni, hogy öltözzön át. Ha azt mondjuk neki, hogy rémesen mutat, egyáltalán nem segítünk neki. Nem nagy a seggem ebben a szoknyában? Nem! Ez azért nem olyan bonyolult, mint az atomfizika.
152-153. oldal
De te ragaszkodtál az álmaidhoz. És én ezért csodállak – mondta Tara. – Én a biztonságot választottam, itthon maradtam, minden pénteken ugyanabba a kocsmába járok, minden hétvégén ugyanazokkal az emberekkel találkozom. A te életed csillogóbbnak és izgalmasabbnak tűnt, az enyém olyan hétköznapi.
284. oldal
– Minőségi időt! – csattant föl Apu. – Hagyd ezt a modern hablatyot! AZ idő maga a minőség. A minőségi idő kifejezést azoknak az embereknek találták ki, akiknek nincs idejük a gyerekükre, és azt állítják, hogy az az ö perc, amit mégis rájuk szánnak, felér azokkal az órákkal, amikor nincsenek velük.
292. oldal
Vajon miért érzi minden friss anyuka szükségét annak, hogy a legvéresebb részleteket is megossza másokkal? Több a kelleténél ennyi infó. Akinek már van gyereke, végigcsinálta ezt az egész gyerekszülésesdit, annak oké, de egy zöldfülű számára, mint jómagam, az egész történet eléggé visszataszító.
282. oldal
Én érkeztem előbb az étterembe, így megszálltam a mosdót, hogy rendbe szedjem a sminkem meg a hajam. Kifestettem a számat, aztán inkább letöröltem a rúzst. Zselét nyomtam a hajamra, és megpróbáltam afféle most-ugrottam-ki-az-ágyból hatású hajat formázni magamnak. De a végeredmény olyanra sikerült, mint ha elektrosokk kezelésem estem volna át, ezért letöröltem vécépapírral, ami viszont beleragadt a zselébe, így tele lett a hajam apró papírfecnikkel. Ezután öt percet azzal töltöttem, hogy a papírt kiszedegessem, de addigra két hatalmas nedve folt jelent meg a hónom alatt; nekiláttam, hogy a kézszárítóval eltüntessem, de végül csak megégettem magam, és még jobban leizzadtam.
295. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Cecelia Ahern: Bennem élsz 79% ·
Összehasonlítás - Marian Keyes: Felnőttek 85% ·
Összehasonlítás - Marian Keyes: Rachel vakációja 83% ·
Összehasonlítás - Cathy Kelly: Idén minden más lesz 81% ·
Összehasonlítás - Lisa Kleypas: Ördöngös tavasz 92% ·
Összehasonlítás - Sophie Kinsella: Csörögj rám! 90% ·
Összehasonlítás - Eva Woods: Hogyan legyünk boldogok? 89% ·
Összehasonlítás - Lindsey Kelk: Aki mer, az nyer 86% ·
Összehasonlítás - R. Kelényi Angelika: Barcelona, Barcelona 86% ·
Összehasonlítás - Cecelia Ahern: Nyomomban az életem 85% ·
Összehasonlítás