!

Si King – Dalok könyve 38 csillagozás

Si King – Dalok könyve Si King – Dalok könyve
Könyvtár

Mint egy-egy finom keleti tusrajz, olyanok a SI KING, a sokszázéves kínai daloskönyv versei. Boldok asszonyok éneklik meg bennük uruk szépségét, elhagyott szerelmesek panaszolják sorsukat, névtelen katonák jajgatják el bánatukat, ismeretlen dalnokok foglalják versbe intelmeiket, krónikás hűséggel hagyják az utókorra egy-egy nevezetes hadjárat eseményeit. A kínai költészetnek ez az első nagy írásos emléke, amelyből századokon át merítettek ihletet a kínai irodalom nagy klasszikusai.


Hirdetés

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 8

Elcserélné vagy eladná


Kiemelt értékelések

+
>!
Lahara SP
Si King – Dalok könyve

Érdekelnek a keleti történetek és a keleti versek, a keleti festmények és a keleti zene. Érdekes volt ezt olvasni, mert ezeknek a verseknek volt ritmusa, dallama, és eddig még csak ami keleti verset olvastam, az haiku volt.
Kicsit olyan volt, mintha magyar népdalokat olvastam volna. Vajon ez szándékos?

+
>!
szigiri P
Si King – Dalok könyve

Nem csapott oda. Az mondjuk egészen furcsa, hogy a Si King a konfuciánus világszemlélet egyik szent könyve, tehát valamiféle kínai Énekek éneke, amit maga Konfuciánus kanonizált.
Sokat javított rajta a művészi fordítás, de ugyanakkor nyilván rontott is a szövegen, hiszen nem voltak ezek olyan szépek és választékosak. Sok dolog számunkra érthetetlen, ha az ember csak a verseket olvassa (tudományos igényesség nélkül meg a konfuciánus iratokat hozzáolvasni egy emberéletet kíván, egyszerűbb lett volna Kínában születni :/). Én kíváncsiságból a Tőkei-féle konfuciánus filozófia könyvbe belelapoztam, de néha elképesztő verssorokból von le furcsa következtetéseket. Például:
A Dalok Könyvében ez áll: „Csou fejedelemsége (pang) ugyan régi, de égi megbízatása (ming) új.” Ezért kell minden nemes embernek (kiün-ce) a legnagyobb erőfeszítést tennie (a nép megújításáért).
Szóval azt hiszem kicsit túlmutat azon, amit mi gondolunk, de tény, hogy át lehet rágni magad rajta, de biztos nem olyan direkt az üzenet, mint mondjuk a Szabadság, szerelem című Petőfi vers, ami Kínában is egész szép karriert futott be. Egyik fontos tanítás volt a Dalok könyvével kapcsolatosan: olvasgassák a művelt emberek, mert sok növény állat és madár nevét meg lehet tanulni belőle. Na ez fix, a feléről soha nem hallottam. :]

+
>!
krlany I×+SMP
Si King – Dalok könyve

Szerettem ezeket a verseket. Mégpedig azért, mert annyira mások, mint amiket olvasni szoktam. A maguk egyszerű módján, tiszteletet adnak az elemeknek, a tájnak, a növényzetnek stb. Gyönyörű csengésű szavakkal van tele, és olyan kulturális utalásokkal (teknősjósok, kő, mint hangszer), ami több mint érdekes (legalábbis számomra).
http://rakenroll.freeblog.hu/archives/2011/10/09/Si_King_Dalok_Konyve/

2 hozzászólás
+
>!
ÁrnyékVirág
Si King – Dalok könyve

305 vers a legkülönbözőbb témákról, egy olyan korból és egy olyan kultúrából, amely számomra ismeretlen. Ennek ellenére tetszett, a fordítók nagyon szépen ültették át magyarra a szöveget, bár arra kíváncsi lennék, hogy mennyi köze van az eredeti kínai versekhez. (kínaiul tudó molyok, valaki?) Főleg hogy a magyar irodalom nagy alakjairól van szó, akik maguk is költők, tehát inkább újraköltésről lehetne szó (Weöres Sándor, Károlyi Amy, Szabó Magda, Illyés Gyula stb.), arról nem is beszélve, hogy nyilván nem az eredetit, hanem az angol vagy valamilyen más fordítást használták alapul.
A versekben megjelenik a régi Kína életének sok apró mozzanata, jónéhány vers különböző urakat, fejedelmeket dicsőit, harcokat mesél el, de van köztük szép számmal olyan is, amelyik az embereket állandóan foglalkoztató témákról szól: szerelem, beteljesült, beteljesületlen, elmúlóban levő vagy nem viszonozott, barátság, testvéri szeretet, család fontossága, a mindennapi élet apró pillanatai. Nekem ezek voltak a kedvenceim – mindig újra és újra elcsodálkozom azon, hogy az ember természete mennyire nem változik.

1 hozzászólás
+
>!
Aurore P
Si King – Dalok könyve

Egyrészt tízezer év dicsőség óriási éljenzés magamnak, hogy befejeztem, mert azt hiszem, teljesen elszoktam én már a versek olvasásától. Ráadásul ezek nem is versek, hanem dalok, így fennhangon illene őket mondani, dúdolgatni, nem pedig csak szemmel benyelni, mert így nem jön ki a ritmus, a mélyebb értelem, a varázslat.

Azon kívül nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy ez eredeti kínaiban milyen lehet. Ugye egyrészt ott vannak az írásjelek. Ezeket különbözőként lehet ejteni. Jelentésük az ókor óta rengeteget módosult. A fordítás során sok minden elvész, átalakul: a fordító nem lefordítja, hanem a újra költi a verset – a maga módján. Most akkor mit is olvastam én?

Sok vers az egyszerű életről, a földművelésről szól, mások az uralkodókat dicsérik, az ő „hőstetteiket” mondják el. Lehetséges, hogy nagyon elidegenedtem már, mert ezek nagy része bennem nem mozgat meg jóformán semmit. Egyet találtam, ami kicsit más volt számomra, és megpengetett egy belső húrt, azt ki is írtam. Talán azért az egyért tényleg érdemes volt elolvasni. „Barackfa terít asztalt énnekem…” – lalalala… (balra el).

+
>!
Dávidmoly
Si King – Dalok könyve

Megküzdöttünk egymással, a régi kínai költészet és én. Nem volt mindig zökkenőktől mentes, de mindenesetre nagyon tanulságos.
//Közbevetőleges megjegyzés: a Terebess online példánya tele van karakterhibákkal.//
Nem tudom, mennyire a fordításoknak köszönhető az ismerős, magyar-népdalos lüktetés, és mennyire az eredeti jellegzetessége, mindenesetre segített abban, hogy otthonosabbnak, ismerősebbnek érezzem ezeket a régi kínai dalokat. Azért a jellegzetesen távol-keleti, „sehogy sem passzoló elemek egymás mellett” érzés néha itt is előfordul, mikor az első vagy utolsó strófa nem arról szól, mint a többi, és az ember csak néz, hogy „he?”, és mindezt elég frivolt dalocskákban, ahol nem is várná az ember…
Összességében azért szép volt.

+
>!
vargarockzsolt P
Si King – Dalok könyve

Azért volt érdekes, mert más volt. Egészen más, mint a mi népköltészetünk. A fordítók – többek között Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Lator László, Rab Zsuzsa, Szabó Magda – szép verseket alkottak. Jó lenne tudni, mennyire hasonlítanak az eredeti versekre.

+
>!
theboo
Si King – Dalok könyve

Hűű… Nem azt kaptam, amit vártam. Bár tényleg szépen csengő szavakat használnak, mégsem váltotta ki azt a hatást, amire számítottam. Nehéz volt végigolvasni, untam. Sokszor teljesen egyformának tűntek a versek.
Emellett persze találtam párat, ami kifejezetten elnyerte a tetszésemet, de sajnos az nem a többség volt.

+
>!
Cotta
Si King – Dalok könyve

Hiába én indítottam a Si King kihívást, valójában elég vegyes benyomást keltett a kötetecske. A könyv első felének versei, melyben a kínai paraszti élet, a hétköznapok, a munka, aratás vagy a természet szépségei festődnek meg, nagyon magával ragadó darabok, tetszettek a vissza-visszatérő, metszetszerűen finom szimbólumok. Azonban a kötet másik felében meglehetősen unalmas, olykor számomra semmitmondó darabok, dalok kerültek, talán ezek közül még a legérdekesebbek a hadiéletről és az erkölcsökről szóló költemények voltak. Azért a négy csillag jár.

+
>!
moncsicsi83
Si King – Dalok könyve

Először olvastam a kínai kultúrából verseket és bevallom kellemesen csalódtam. Kifejezetten tetszettek. Igaz egy némelyiket többször is el kellett olvasnom, hogy megértsem, de megérte!


Népszerű idézetek

+
>!
eme MP

20
Hét szem szilvát
hullat a fája
Távoli férfit
asszonya várja.
Hullat a szilvafa
szilvát, hármat.
Várjuk urunkat –
merre járhat?
Szedjük a szilvát
háncskosárba.
Várjuk urunkat –
jó lesz nála.

RAB ZSUZSA FORDÍTÁSA

+
>!
krlany I×+SMP

a nőnek hosszú nyelve van,
a gonoszság pillére lett,
a zűr nem égből származik,
az asszonyoktól született;
kik jobbá nem nevelhetők:
a kiheréltek és a nők.

264. vers Weöres Sánor fordítása

9 hozzászólás
+
>!
krlany I×+SMP

Uhu-madár, uhu-madár,
fiókáim elvitted már,
hajlékomat ne dúld széjjel,
szerettem én, szenvedtem én,
mért kellett néked a sok kis szegény?

155. ének, Weóres Sándor fordítása

3 hozzászólás
+
>!
eme MP

69
Völgy ölében gyöngyajak-fa
csörög-zizeg száraz lombja.
Ott kószál az elhagyott lány.
Sóhajtozik, jár búsongva,
sóhajtozik, jár búsongva,
kedveséért könnyét ontja.

Völgy ölében gyöngyajak-fa
ejti-szórja a levelet.
Ott kószál a megcsúfolt lány,
jajveszékel, könnye pereg,
jajveszékel, könnye pereg,
megcsalatva sir, kesereg.

Völgy ölében gyöngyajak-fa,
csörög-zörög száraz gallya.
Ott kószál a megcsúfolt lány,
nyitja száját hosszú jajra,
nyitja száját hosszú jajra,
de panaszát kise hallja.

LATOR LÁSZLÓ FORDÍTÁSA

+
>!
eme MP

79
Csing-beli lovasok vonulása,
vértezett négy lovak kocogása,
két-szárnyu díszítés a mao-lándzsán,
kószálnak vízparti füzek árnyán.

Csing-beli lovasok Szjao-ba értek,
vágtató lovukon csuda vértek,
két lengő fácántoll a mao-lándzsán,
dobognak vízparti füzek árnyán.

Csing-beli lovasok Csu-ba futtak,
vértezett lovukon nem aludtak,
vezérük megáll a füzek árnyán,
kettős nap szikrázik a mao-lándzsán.

KORMOS ISTVÁN FORDÍTÁSA

+
>!
eme MP

224
Folyó vizére borzas fűz hajol,
boldog vagyok, ha hűsén nyughatom.
A magas isten folyton-változó,
hozzá, vigyázz, ne juss közel nagyon.
Lásd, én megnyugszom benne néhanap,
aztán csak bűneim siratgatom.

Folyó vizére borzas fűz hajol,
alatta néha megpihenhetek.
A magas isten folyton-változó,
vigyázzatok, hogy rajt ne vesszetek!
Lám, én megnyugszom benne néhanap,
utána újra kegyvesztett leszek.

Madár repülhet, szárnyai viszik,
ha el akarja érni az eget.
A magas ég szünetlen valtozik
a nyughatatlan emberszív felett.
Irgalmas isten, vigaszt várjak-e?
Esett szívemen mindenki nevet.

RAB ZSUZSA FORDÍTÁSA

+
>!
eme MP

264
Nézek az égre fölfelé,
nem süt ránk kegyesen a láng,
békességünk rég odavan,
ördögöket küldött le ránk,
a földön minden összedül,
nyüglődünk embertelenül,
rágcsál sok kártékony bogár,
sehol mérték, rend, nyugalom,
a bűnösök büntetlenek,
nincsen a jóknak jutalom.

A népnek szántóföldje van,
s elragadjátok féktelen;
a népnek közössége van,
s megraboljátok szüntelen;
elfogjátok, meggyötritek,
ki makulátlan, bűntelen
és szabadon eresztitek
ki lakolhatna bűnösen.

Falat rak a bölcs férfiú,
falat dönt a bölcs feleség,
szépséges a bölcs feleség,
boszorkány-bagoly-bölcseség,
a nőnek hosszu nyelve van,
a gonoszság pillére lett,
a zűr nem égből származik,
az asszonyoktól született;
kik jobbá nem nevelhetők:
a kiheréltek és a nők.

Ha köszörülik nyelvüket,
legtöbb rájuk ügyet se vet;
azt mondják: Ha nincs alkalom,
mi rosszat tehetnek vajon?
Vágyuk: háromszoros haszon,
jobbfajta ember tudja jól;
nem női gond a vezetés,
csupán a hernyó és szövés.

Mért büntet bennünket az ég?
mért nem szállnak jó szellemek?
Mert országoddal nem törődsz,
s ránk bocsátod gyűlöleted,
nem dobog velünk a szíved,
megrontod méltóságodat,
menekülnek az emberek,
zülleszted országaidat.

Csapásokat küld ránk az ég
és elterjeszti szerteszét,
emberek futnak szerteszét,
s a hű szívekben bánat ég,
csapásokat küld ránk az ég,
érezzük, közelít a vég,
emberek futnak szerteszét,
s a szívben bánat üszke ég.

A forrás magasba szökell,
a forrás mélységből fakad,
ó, az én szívem bánata
mért sajog a jelen miatt?
mért nem sajog a mult miatt?
vagy mért nem a jövő miatt?
A messzi, magas ég kegye
a jóknak biztonságot ad;
kövesd felséges őseid,
és így megmented önmagad.

WEÖRES SÁNDOR FORDÍTÁSA

+
>!
Brigi007

Ki mondja, hogy nagy a folyó?
Egy nádszállal átevezem.
Ki mondja, hogy Szung messze van?
Megpillantom lábujjhegyen.

Ki mondja, hogy nagy a folyó?
Sajkát nem fednek a habok.
Ki mondja, hogy Szung messze van?
Fél reggel se kell s ott vagyok.

61. (Károlyi Amy fordítása)

1 hozzászólás
+
>!
krlany I×+SMP

34

Beh kesetű a tök-levél!
A gázlón át a víz beh mély!
Ahol mély, a ruha beér,
Szoknyát emelünk, hol sekély…

Áradattal telt a gázló.
Nőstényfácán beh puhán szól.
Tengelyt mégse nedvesít a gázló.
Nőstényfácán a hímje után szól.

Szépen zeng a vadliba-nép.
Nap kél (alig pitymallik még…).
Hitvesét férj hazahozza,
mikor még nem olvad a jég.

Ring a révész át a réven.
Sokan kelnek át, de én nem.
Sokan kelnek át, de én nem.
Kedvesem jöttét remélem.

Jánosy István fordítása

+
>!
ÁrnyékVirág

Uram, ha szeretsz: felgyűrve szoknyám,
átgázolok a Csen vizén;
uram, ha megvetsz; vajjon más embert,
azt gondolod, nem lelek én?
Hej, fiatalság, bolondság!

Uram, ha szeretsz: felgyűrve szoknyám,
átgázolok a Vej vizén;
uram, ha megvetsz: én azt se bánom,
gondolod, hogy nincs más legény?
Hej, fiatalság, bolondság!

87. vers


Hasonló könyvek címkék alapján


Ha tetszett a könyv, olvasd el ezeket is