Az ​eltitkolt lány 89 csillagozás

Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Minden ​tekintetben igazi mű az anyaságról, a családról és a megbocsátásról.

Somer minden vágya megvalósul – a szerelme nemrég vette feleségül, és San Franciscóban éppen elkezdte orvosi pályafutását –, mígnem egy nap kiderül, hogy soha nem szülhet gyermeket.
Ugyanebben az évben egy szegény indiai anya újszülött kislánya életének megmentése érdekében szívfájdító elhatározásra jut: a kisbabáját árvaházba adja. Döntése Kavitát egész életében kísérti, és olyan hullámokat vet, melyek a világ túlsó feléről is visszatérnek.
E két asszony sorsát Asha, egy bombayi árvaházból örökbe fogadott lány köti össze. Ennek a két, láthatatlanul összekapcsolódó családnak a sorsát követjük nyomon egész addig, amíg Ashát önfeltáró utazása vissza nem vezeti Indiába.
Ez a letehetetlen, mélyen megrendítő regény nem csupán a szeretet kitörölhetetlen hatalmáról és számtalan formájáról szól, hanem arról is, hogy választásaink és családunk miként határozzák meg előre nem láthatóan… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2010

>!
M-érték, 2012
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155113529

Enciklopédia 2

Helyszínek népszerűség szerint

India


Kedvencelte 11

Most olvassa 3

Várólistára tette 98

Kívánságlistára tette 69

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

Sippancs P>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Eddig is tudtam, hogy nehéz Indiában nőnek lenni, de ezek után még inkább azt gondolom. Főleg ha szegény vagy, iskolázatlan és egy isten háta mögötti faluban élsz. Mert akkor a gyerekedet, az újszülött csecsemődet is megölhetik, csupán azért, mert lánynak született. Persze ha fiú, akkor megtarthatod. Akkor a család büszke, ünnepel, a gyerek pedig néhány éves korától dolgozhat a földeken. Hát nem idillikus?

Abszolút igaza volt @brigi11-nek, ez egy kemény olvasmány, nemcsak húsvétkor, hanem bármikor. Kavita részeit olvasva kinyílik az ember zsebében a bicska, mert nem elég, hogy ez a szerencsétlen nő nyomorban él, spoiler, akiknek az emléke élete végéig kísérti őt.
Ezzel szemben ott a másik oldal, Somer, a tökéletes feleség, akinek a tökéletes amerikai életéből már csak egy gyerek hiányzik. Bármennyire is sajnáltam az elején a diagnózis miatt, maga az ember nem lett szimpatikusabb, még úgy sem, hogy a végére egész jól magára talált.
Asha kutatásában és interjúiban viszont volt potenciál, sajnálom, hogy ennyire szűkre szabta az írónő ezeket a részeket.

Továbbra sem vágyom Indiába. Számomra túl sok ez a kettősség (szegénység-gazdagság) és a majdnem 1,4 milliárd ember.

4 hozzászólás
Bajnoczianna>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Tanulságos történet egy olyan világról ahol nem szerencsés lánynak születni. A fiúk sorsa szerencsésebb. Mégis egy eltitkolt lány gyermek születése komoly következményekkel jár. Mégis egyszerűen szép történet, egyszerű leírással de mégis érdekes tud lenni. Leköti az ember figyelmét evvel a témával.
Betekintést nyer az ember egy másik kultúrába.

brigi11 P>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Ez tipikusan az a fajta női történet, amikor az ember lánya nemcsak olvassa a sorokat, hanem látja maga előtt filmen az összes jelenetet. Közben elmorzsol egy-két könnycseppet, mélységesen felháborodik az élet igazságtalanságain és igencsak kinyílik a bicska a zsebében. Lányos anya vagyok, ugyanúgy, mint Kavita, akit legjobban sajnáltam ebben a történetben, mert ő az akinek nem volt választása, aki mindenből megpróbálta a legtöbbet és legjobbat kihozni, persze boritékolható volt a kudarc. A másik szálat nem szerettem. Somer és Khrisnan tipikusan azok a karakterek, akiknek semmi nem jó. Kergetik a nagy amerikai álmot, és közben csak saját magukat sajnálják. Helyenként úgy éreztem a fordítónak sem volt szimpatikus ez a vonal, mert ezek a részek tele vannak magyartalan szavakkal, amik csak rontották az összhatást.

Véda P>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Az életünkből mennyit határoz meg a nemünk, a társadalmi osztályunk és az a kultúra, amelybe születtünk? Mennyi hatalmunk van a változtatás fölött?
Jól megírt regény Indiáról, női szerepekről és főként az anyaságról. Tetszett a szereplők váltott szemszöge és a stílus egyszerűsége.

Amilgade>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Szeretem a női sorsról szóló könyveket, még akkor is, amikor a feminista énem olvasás közben folyamatosan berzenkedik.
Nehéz erről a regényről írnom. Felkavaró, dühítő, hogy még a mai világban is milyen kegyetlenül bánnak a nőkkel!!! Hogy mennyire kevés leánycsecsemő születik Indiában!!! Hogy még mindig nem vesznek emberszámba bennünket!!!! Ilyenkor persze minden „női” sérelmem is előtör, és legszívesebben a sarkaitól fogva ráznám meg a világot, hogy ébredjenek már fel!!!!!
Két szálon fut a cselekmény, Kavita és Somer életét ismerhettem meg, összekötő kapocsként Asha áll közöttük. Az indiai részek mélyen felkavartak, a szegénység, a mocsok, a tudatlanság mind mind Kavita életének részét képezi. Másrészt Somer, mint a mai modern nő, okos, tanult, jól ápolt, sikeres, és mégis fájdalmától összezúzva éli a maga boldogtalan életét.

2 hozzászólás
tgorsy>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Erénye a könyvnek, hogy elkerüli a könnyfakasztást, a giccset.

korkata>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Az anyaságról, az örökbefogadásról, női sorsokról szól ez a könyv.
Látjuk az amerikai jómódot és az indiai szegénységet. Két anya egymástól különböző életébe tekinthetünk bele. Ami összeköti őket az az anyaság.
A történet nekem egy kicsit hollywoodi, mely mögött valós tények is vannak.
Leginkább India bemutatása tetszett a könyvben.

Coralie>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Elolvastam az év során több tucatnyi könyvet, és amikor már azt gondolnám, hogy így év végén nem érhet nagy meglepetés, akkor kezembe akad ez. Csak egy újabb ismeretlen mű egy kihívásra (indiai írók könyvei)… A földbe döngölt. Vannak történetek, amiket nem tudok úgy értékelni, hogy visszaadjam mindazt, amit olvasás közben átéltem, éreztem. Egyszerűen annyira komplex az egész, annyi élethelyzetet, problémát, örömöt és bánatot érintett, hogy nem lehet pár mondatban összefoglalni. A történet kezdődik a gyermektelen nő és a gyermekét elveszíteni kényszerülő nő fájdalmával, aztán jön az örökbefogadás bizonytalansága, a férfi és nő / férj és feleség kapcsolata, az idegen kultúrákkal való találkozás, a más kultúrából jöttek beilleszkedése az új országba, és az új országban felnőttek beilleszkedése az anyaországba. Szülők és gyermekek konfliktusai, házastársak válságai, fiúk és lányok eltérő sorsa, múlt és jövő kérdése egy olyan országban, ahol a mérhetetlen szegénység mellett az elképzelhetetlen gazdagság is jelen van. Ahol az emberek egyik része partikon szórja a pénzt, a másik része pedig egy pokoli nyomortelepen éli le az egész életét. A könyv egy színes forgatag, tele érzésekkel, fűszerek illatával, a selyem lágyságával és a mocsok durvaságával. Egyik pillanatban elvarázsol ez a különös, új világ, hogy aztán adjon egy pofont a következő oldalon, és összetörje az olvasó szívét. Néha a földhöz szerettem volna vágni, de képtelen voltam letenni. Olyan volt olvasni, mint megélni egy másik életet. Könnyekkel fejeztem be. Nálam kedvenc lett.

bagie P>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Nem gondoltam, hogy már januárban rábukkanok egy olyan könyvélményre, amely kedvenccé válik, és nagyon szeretném a polcomon is látni.

Ha jobban belegondolok Amerika és India azon országok között van, amelyek nagyon nem vonzanak, az anyaság eddig kimaradt az életemből [csak remélni tudom, hogy nem örökre, bár az idő kegyetlenül halad nálam is :( ]… vagy érdektelenségbe vagy nagy fájdalomba csaphatott volna bele ez a könyv.
Ennek ellenére a könyv végére elkezdett mozgatni, hogy mit miért is tesznek ott Indiában a lányokkal, elkezdett mozgatni az örökbefogadás, a befogadás gondolata, és olyan mélyen megérintett, hogy a végét végig zokogtam.

3 nő szemszögéből nézhetjük meg a történetet:
Kavita – az indiai nő, akinek le kell mondania leánygyermekeiről
Usha / Asha – az indiai lánygyermek, akit árvaházba adnak, majd örökbefogadnak
Somer – az amerikai nő, akinek egészségügyi okokból nem lehet gyermeke, és indiai férje révén Indiából fogad örökbe egy kislányt.
Ők hárman összekapcsolódnak… és a történet valóban „Minden tekintetben igazi mű az anyaságról, a családról és a megbocsátásról.” ahogy letettem a könyvet olyan jó értékelés állt össze bennem, de mostanra elszálltak a gondolatok…csak a szívemben maradtak érzések

mokus33>!
Shilpi Somaya Gowda: Az eltitkolt lány

Komoly, és engem nagyon érdeklő témát boncolgat ez a könyv, olvasmányos stílusban, egy örökbefogadott lány életén keresztül. Nagyon tetszett a váltott szemszög, ezt csak így lehetett jól megírni, így mindenkinek az érzelmeibe belepillanthattam és megérthettem őket, még Jasut is. Persze a lánygyermekhez való hozzáállását alapból elítélem, de azt megértem, hogy Indiában, az ő kultúrájukban ez másképp működhet, mint ahogy én azt a hozzájuk képest pihepuha vattába csomagolt életemből ezt elgondolom. Elfogadni nem tudom a hozzáállását és az ebből kiinduló tettét továbbra sem, de a könyv végére már őt is megértettem, és örültem, hogy megszólalt a lelkiismerete.
India sosem vonzott igazán, és a könyv elolvasása után sem vágyom oda, de az igaz, hogy elég részletesen megismerhettem az országot, a kultúráját, és jól érzékeltem azt a kettősséget, ami ezt az országot jellemzi, a mérhetetlen gazdagságot és a fullasztó szegénységet. Asha családja szerencsés volt, ők a gazdag oldalon álltak, de Kavita szemszögéből megismerhettem a nélkülözést, a nyomornegyedet, és a kiemelkedésért vívott harcukat is. Ami viszont nagyon tetszett, és lehet, hogy a gazdag országokra ez már nem annyira jellemző, a családi összetartás. Úgy tűnik, Indiában akár gazdag az ember, akár szegény, a család nagyon fontos tényező mindenki életében.
A könyv lezárása is szerintem teljesen megfelelő volt, örültem, hogy megtalálták a szereplők a helyüket, meg tudták egymással beszélni a gondjaikat, és segíteni tudták egymást. spoiler


Népszerű idézetek

cassiesdream>!

Egy bizonyos ponton az általad teremtett család fontosabb lesz, mint az, amelybe születtél.

167. oldal

Leliana>!

– Dadima, emlékszel rám kisbaba koromból?
– Hogy emlékszem-e? […] Persze, hogy emlékszem. Volt egy kis anyajegy a bokádon és egy másik az orrnyergeden… igen, ez az, még mindig itt van. – Dadima az ujjával lágyan megérinti az anyajegyet. – Tudod, a mi hagyományaink szerint ha valakinek anyajegy van a homlokán, az azt jelenti, hogy nagyságra született.
Asha felnevet.
– Tényleg? Amerikában ez azt jelenti, hogy fedőkrémre születtél.

258. oldal

h_orsi>!

– A múltadról nem mondhatsz le, Asha. Az már hozzád tartozik.

268. oldal, 45. fejezet, III. rész - Újabb élet (M-érték, 2012)

Sippancs P>!

Elmondhatja vajon neki, mennyire megrémült, hogy ebben az országban így élhetnek emberek? Hogy sok kislánynak még esélye sem lehet soha, hogy iskolába járjon, mert már háromévesen házimunkát végez? Hogy mintha senki más nem gondolná, hogy egy lábatlan gyermek szokatlan jelenség?

243. oldal

Sippancs P>!

– […] két India van: egy a gazdagoké, egy a szegényeké, ugyanúgy van egy India a férfiaknak és egy a nőknek is. Egy nő tartománya az otthon: gondoskodik a családról, irányítja a szolgákat. A férfiak tartománya a világ: a munka és az étterem. Ezért van az, hogy ha itt nőként az utcán sétálsz, úgy érzed, kisebbségi vagy. Itt a férfiak mozognak odakint, és időnként szeretik gúnyolni közülünk azokat, akik kimerészkednek.

243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: India
Leliana>!

Somer úgy érezte, hogy máris annyi mindent adott a családjának. Az anyja azonban mindig azt mondta, a sikeres házasság titka az, hogy mindkét fél annyit adjon, amennyit lehetségesnek tart. És aztán egy kicsivel még többet. Éppen valahol ebben a többletadásban, ebben a pontszerzés nélküli nagylelkűségben rejlik a különbség a működő házasságok és azok között, amelyek befuccsolnak.

288-289. oldal

Lovely>!

Most, a gyermekét elnézve döbben rá, micsoda ereje van annak, amikor az ember elnevez egy másik élőlényt.

32. oldal

Lovely>!

Úgy érzem, az életem egy titkokkal teli kis doboz, amit senki más nem tud kinyitni helyettem.

259. oldal

Coralie>!

Mikorra a lányuk Indiába utazott, már túlságosan eltávolodtak egymástól. Mintha egy tó szemközti partján álltak volna, és egyiküknek sem lett volna lehetősége áthidalni a köztük lévő távolságot. Az egymásra hajigált dühös szavak, mint a tóba dobott kövek, szomorúsághullámokat keltettek a felszínen.

235. oldal

Lovely>!

Mindenki úgy csinál, mintha a nőiség és az anyaság elválaszthatatlanul összefonódnának. Jogos feltételezés, hiszen maga is így vélte. Csak most már tudja, hogy ez észbontó hazugság.

36. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Durica Katarina: Mennyit adtál érte?
Tereza Boučková: A kakas éve
T. M. Logan: Bízz bennem!
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
Colleen Hoover: Hopeless – Reménytelen
Laetitia Colombani: A hajfonat
Yann Martel: Pi élete
Abby Jimenez: Barátnak tartalak
Susan Mallery: Kisvárosi barátnők