A ​Da Vinci-kód a történész szemével 6 csillagozás

Sharan Newman: A Da Vinci-kód a történész szemével

Dan ​Brown A Da Vinci-kód című regénye lélegzetelállító bestseller a legendás Szent Grál utáni kutatásról. A főhősök célja az, hogy megtalálják a Grált, mielőtt örökre elpusztulna – Krisztus valódi történetével együtt, mely alapjaiban rengetné meg az egyházat. A magával ragadó történelmi spekulációk milliókat varázsoltak el – Mona Lisa mosolyának jelentésétől kezdve az elnyomott „apokrif evangéliumokon” át a Da Vinci festményeiben állítólag fellelhető rejtett utalásokig. Azonban sok olvasóban joggal merült fel a kérdés, hogy a történet mely részei valódi történelmi tények, mely részei alapulnak ősi legendákon – s mely részeit szülte a szerző fantáziája.

Sharan Newman középkorkutató jelen kötetben feltárja a világszerte sikert arató regény mögötti történelmi igazságokat és mítoszokat, választ adva többek között a következő kérdésekre:

– Prostituált volt Mária Magdolna? Vagy apostol? Esetleg Jézus felesége?
– Miért hagyták ki az „apokrif evangéliumokat” az… (tovább)

>!
Gold Book, Debrecen, 2005
334 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634250645 · Fordította: Békési József

Enciklopédia 1


Most olvassa 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

mohapapa I>!
Sharan Newman: A Da Vinci-kód a történész szemével

Abban a könnyű-nehéz helyzetben vagyok, hogy egy célból több nagyon hasonló témájú könyvet támadtam meg a könyvtárban. Az egyikről már írtam értékelést*, de mivel azt az értékelést nem teljesen bizonyosan azok olvassák, mint emezt, az egyszerűség és az érthetőség kedvéért annak bevezetőjét most idemásolom.

*

El kell mondanom, hogy A Da Vinci-kód megjelenése és megfilmesítése óta tökéletesen hidegen hagyott. Annak ellenére, hogy a film Tom Hanks-es, őt pedig a Forrest Gump óta feltétlenül… A másik filmet, talán Angyalok és démonok , láttam, de nyomtalanul múlt el belőlem. Igazából most ez sem érdekelt volna, de szerelmetesfeleségtársamat igen, őt meg szeretem nagyon, tehát megnéztem vele a filmet.

Gondolom, millió helyen milliószor elmondták, hogy ezer kérdést felvet Dan Brown története, Jézusról, Mária Magdolnáról, Da Vinci-ről, a Sion rendről, miegyebekről. Valószínűleg nem is lett volna ekkora sajtója, visszhangja ennek a kriminek, ha Brown nem írta volna oda a könyv elejére, hogy voltaképpen mindent komolyan kell belőle venni, ami vallás, tudomány és egyebek, csupán a történet összerakása az ő műve.

Már a film nézése közben feltűnt két dolog. Meg kell mondanom, nem unatkoztam rajta, elszórakoztatott, de csak annyira vettem komolyan, mint bármelyik Indiana Jones-filmet, a Titkok könyvtárát vagy bármi hasonszerű egyebeket.
Pedig, Isten bizony, még nyitott is lettem volna egy-két dolog iránt. De csukott maradtam.

Az a két dolog, ami feltűnt és badarságnak tetszett már nézés közben a következő:
1. Nagy Konstantin állította össze a Bibliát és ő szüntette meg, írtotta ki a gnosztikus tanokat. (Mármint ezt állította Brown egyik szereplője, véresen komolyan, és senki nem kérdőjelezte meg.)
2. A Mária Magdolna Jézus életében betöltött szerepéről szóló elméletek valóban érdekesek, sokak számára megbotránkoztatók, de könyörgöm, Jézus vele való házasságát minimum már Nikosz Kazantzakisz pedzegette, s ha voltak már akkor is tiltakozások, nem omlott tőle össze a kereszténység. Azóta pedig hány és hány könyv jelent meg hasonló tartalommal, egek! A kereszténység, pedig, köszöni szépen, jól van. S csak egy dolog nem derült ki, vagy nagyon nem figyeltem: oké, spoiler

Ami meglepett: a teljesség igénye nélkül, nagy gyorsan vagy kilenc (!) olyan könyvet találtam, ami A Da Vinci-kód kijelentéseit iparkodik cáfolni. A bőség lepett meg.
A csuda tudja, miért, de érdekelni kezdett a dolog, Hármat magamhoz is vettem a könyvárban. Egyet meg elhappoltam.

*

S akkor ez a könyv a második, amit kihoztam a könyvtárból.
Bevallom, erre voltam legkevésbé kíváncsi.
Ez amolyan lexikon-szerű könyv. A szerző szócikkeket rakott egymás mellé, amelyek A Da Vinci-kód legalapvetőbb témáit, történelmi, művészeti és földrajzi vetületeit tekintik át. A leghosszabb szócikk (azt hiszem, talán a Vatikánról szóló volt az) sincsen öt-hat oldalnál terjedelmesebb,

Szóval szócikk-gyűjtemény. Nem hangzik túl izgalmasan. Ellenben, de és viszont: olyan szellemes, művelt, kellemesen és okosan tömör, és sokszor annyira mulatságos, hogy egy idő után, hiába is gondoltam úgy, hogy az csupán a nagyon érdeklő részeket olvasom el, faltam a könyvet, és mintegy kezet fogtam a szerzővel. Olyan érzésem volt, hogy lent ülünk a kedvenc kiskocsmánkban, persze, a Fő téren, Palikánál, és ő két-három fröccs között megosztja velem, amit a kérdésben tud. S közben bevallja azt is, amit nem tud, s aminek utána kell néznie. S közben jókat rötyögünk a beszólásain. De nagyon jókat. (Olyan jókat, hogy nem is tudom mennyi idő elteltével, most kiírtam idézeteket a Moly-ra.)

Sharan Newman gyakorlatilag nem foglal állást Brown könyvével kapcsolatban, csak elmondja azt, amit a Brown-által felvetett témákkal kapcsolatban tud. Nem vitatkozik, nem ellene-mellette érvel, hanem megmondja azt a frankót, amit történészként tud. Mondhatni, az ismert tényeket felsorolva cáfolja meg Brown állításait, miközben az ember nem érzi azt, hogy cáfolni akar, csupán azt, hogy „gyere, elmondom, amit én tudok, történészként”.
De Brown tételeinek a többsége ettől is kétvállra fekszik.

S így két Da Vinci-kódos háttér-könyv után azt kell mondanom, hogy Brown vagy nem olyan nagyon okos, mint amilyennek látszik, vagy tisztességtelen célja voltak a könyv elején levő kijelentéssel és magával a könyvvel. Tisztességtelen cél: tömör keresztény- és katolikus-ellenesség, csúsztatásokkal, ferdítésekkel és tömör hazugságokkal. Ami egy fikciónak megbocsátható lenne, de Brown azt állítja, ugye, hogy minden úgy van, ahogy leírta, mindennek utána nézett. Úgy fest, nagyon messziről nézte. :-P

* https://moly.hu/ertekelesek/2282638

2 hozzászólás
bfg3 P>!
Sharan Newman: A Da Vinci-kód a történész szemével

Szórakoztató olvasmány volt, nem is annyira A Da Vinci-kód miatt (azt nem olvastam), hanem mert Mr. Brown nagyon is közérdekességű legendákat használt fel könyvében, és ezek valóságalapja így is érdekes.


Népszerű idézetek

mohapapa I>!

Vasari harminc évvel Leonardo halála után írta művét [Leonardo életrajzát], s kora többi történetírójának hanyag hozzáállását követve sohasem hagyta, hogy a szilárd tények az útjába álljanak egy jó történetnek.

153. oldal, "Mona Lisa" szócikk

mohapapa I>!

* Tudom, hogy ez már szőrszálhasogatás, de megőrülök a szóhasználattól. A wicca hímnemű kifejezés. A nőnemű alakja a wicce. A szászok mindkettőt ,„witchá”-nak ejtik. Ma úgy ejtjük, ahogy akarjuk, de senki ne mondja azt nekem, hogy a „wicka” az eredeti kiejtés. Köszönöm a türelmet, most már sokkal jobban érzem magam.

31. oldal, lábjegyzet, a "Boszorkányok" szócikk

bfg3 P>!

Ha a titkos társaságok valóban tiszta [ti. latin befolyástól mentes] európai nyelvre vágynak, akkor a baszkot javasolnám, mely teljesen önálló nyelvcsoportot alkot.

La Lingua Pura

bfg3 P>!

Eretnek csak az lehet, aki előbb megérti, majd azt követően elveti az ortodox tanokat. Ez azt jelenti, hogy ha valaki eretnek akar lenni, akkor sokat kell tanulnia.

Eretnekség

Kapcsolódó szócikkek: eretnekség
mohapapa I>!

A Dossiers Secrets d'Henri Lobineau (Henri Lobineau titkos feljegyzései) egy dokumentumgyűjtemény, amit az 1960-as évek közepén helyeztek el a francia Nemzeti Könyvtárban. A Bibliothéque Nationale körülbelül a Kongresszusi Könyvtárnak feleltethető meg – kutatói kártyával bármit megtekinthetünk az állományban.*

* Ha nincs éppen kikölcsönözve vagy a könyvkötőnél, illetve ha nem sztárjkolnak a könyvtári dolgozók. Velem mind a három előfordult.

120-121. oldal, "Les Dossiers Secrets" szócikk

mohapapa I>!

Számomra azonban az a legkülönösebb a Dossiers Secrets ben, hogy ha az iratoknak titkosnak kellene lenniük, akkor miért helyezték el őket a nemzeti könyvtárban, ahol bárki elolvashatja őket? Ha én próbálnék meg elrejteni egy nagy kincset, akkor ezt tenném utoljára. De természetesen hagyom, hogy az olvasók maguk alkossanak véleményt ebben a kérdésben.

121. oldal, "Les Dossiers Secrets" szócikk

mohapapa I>!

9) Katalin emellett kerteket építtetett a Louvre-hoz, és elhozta a balettet és a zabaglionét. Vannak, akik úgy érzik, hogy emellett eltörpül egy kis mészárlás, és nagyon szeretik a királynőt.

126. oldal, lábkegyzet a "Louvre" szócikkhez

mohapapa I>!

Az Ízisszel való kapcsolat azért különösen fontos, mert [Mithrász] templomában rituális bikaáldozatot mutattak be, pontosan úgy, mint a Mithrász-ábrázolásokon. A bika nemi szervét levágták és elégették. Azt olvastam, hogy ez a főpap korábbi rituális kasztrálása helyett történt. Úgy vélem, ez a szokás nem nagyon fúthette a templomi papok előléptetési ambícióit.

150. oldal, a "Mithrász" szócikk


Hasonló könyvek címkék alapján

Schütz Ödön – Pete György (szerk.): Hajk és Bél harca
Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet
Neil Philip: Robin Hood
Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok
Mijamori Aszataro: Szamurájmesék
Árpád-kori legendák és intelmek
Komjáthy István: Botond
Mindent a történelemről gyűjtemény
Tóth Béla: Csodás esetek, különös emberek
László Gyula: Hunor és Magyar nyomában