Sorsunk ​és a jóga 2 csillagozás

Selvarajan Yesudian – Haich Erzsébet: Sorsunk és a jóga Selvarajan Yesudian – Haich Erzsébet: Sorsunk és a jóga

Ez a könyv Kelet ősi bölcsességének alapjaival ismerteti meg az olvasót. Karma, egyéniség, sors és cselekvés, jóga és öngyógyítás, a jógi élete – csupa olyan gondolat, amely segít, hogy ösztönösen cselekvőből öntudatos emberré váljunk.

Tartalomjegyzék

>!
Helikon, Budapest, 2005
78 oldal · ISBN: 9632089375 · Fordította: Haich Erzsébet

Enciklopédia 3


Most olvassa 1

Várólistára tette 8

Kívánságlistára tette 9


Népszerű idézetek

Qwerf>!

…a tükörbe egészen más arckifejezéssel nézünk, mint amilyet embertársaink látnak rajtunk.

24. oldal

Qwerf>!

Svámi Vivekánandával történt, hogy Amerikában egyik előadása után egy kotnyeles asszony megkérdezte tőle: igaz-e az, hogy Indiában olyan barbárok és kegyetlenek az emberek, hogy gyerekeket dobnak oda áldozatul a krokodiloknak: A nagy Svámi nevetve válaszolt: „Igaz! De csak leánygyermekeket dobnak a krokodiloknak, nehogy asszonykorukban ennyi hiábavalóságot fecsegjenek össze.”

75. oldal

Qwerf>!

…az egyéniség és jellem megismeréséhez nem elég, ha valakinek meghallom a beszédét, mert az IGE kétélű kard – egyik oldala az Igazságot, másik a Hamisságot szolgálja. A beszéd lehet igaz, lehet hazug, a jellem próbaköve mindig a cselekvés marad. A beszéd cselekvés nélkül csak üres szó, de a cselekvés beszéd nélkül is elárulja az egyéniséget, a jellemet!

8. oldal

annina>!

A testi fegyelmezés acélosra fejleszti akaraterőnket, az állandó önmegfigyelés rávezet bennünket tudat mögötti világunk feltárásához, megismerkedünk ösztöneinkkel, cselekedeteink legtitkosabb rugóival, és egyszerre a lélek legtitkosabb karnráiban találjuk magunkat.

27. oldal

annina>!

Mert higgyék el, kedves olvasóim, nincs az a nagyon áhított boldogság, melyben ne leselkedne valamilyen veszély – de nincs az a veszély, melyből ne tudna magának vajat köpülni az, aki hisz a saját erejében és tudja, hogy az ember arra rendeltetett, hogy ura legyen a SORSÁNAK. De ennek útja az önismeret, önnevelés és önfegyelem!

Keleten ezt az utat jógának nevezik.

23. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóga · sors
annina>!

A hatha-jóga gyakorlatok a külső szemlélőnek puszta testgyakorlásnak tűnnek, pedig éppen olyan fontos a lelki hatásuk is. Általuk felébresztünk magunkban lelkiállapotokat, és megtanulunk fölöttük uralkodni. Aki jógagyakorlatok közben másra gondol, meg sem közelítheti a célt, hogy a gyakorlatok által felébresztett erőknek urává váljék.

28. oldal

annina>!

Mindenben, ami él, kétféle erőmegnyilatkozás található: adó és elfogadó. Az adó erőt itt Nyugaton pozitív energiának nevezik, az elfogadót negatívnak. Keleten az indusok ősnyelvükön a pozitív energiát egy betűvel jelzik: „ha” – jelentése Nap; a negatívot: „tha” betűvel – jelentése: Hold. A hatha-jóga tehát a nap- és holdenergiáknak tökéletes egyensúlyba hozatalát és az ember igájába való kényszerítését jelenti.

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: energia · jóga
annina>!

Egészségünk fő feltétele tehát az, hogy öntudatunkat fokozatosan tágítva, testünk minden részébe bevezessük, mert csakis a tudatossággal őrizhetjük meg az életenergia szétsugárzásának egyenletességét, ami kizárja az áramok egyensúlyának felborulását – és így a betegséget is. Ebben az állapotban minden betegséggel szemben immúnisak vagyunk!

42. oldal

annina>!

A magyarok híres indiai utazója: dr. Baktay Ervin szemtanúja volt egy esetnek, amikor a patialai maharadzsa vadászatán egy előkelő indus annyira megrendült a lelőtt, haldokló állat tekintetétől, hogy puskáját letéve azon nyomban távozott, hogy attól fogva életét kizárólag a jógának szentelje. Az ilyen embert senki sem próbálja visszatartani, mert tudják, hogy belső megvilágosodás viszi útjára, s az elhagyott család sem siránkozik a forrón szeretett családtag távozásán, hanem áldásukat küldik utána.

63. oldal

annina>!

Képzeljük magunkat egy újonnan jöttnek a helyébe, aki éppen hogy elhagyta a civilizált élet mindennapos forgalmát, hajszáját és zűrzavarát.
Mikor leül, hogy nyugalomra összpontosítsa magát, akkor elhagyott életének ezer és ezer benyomása és tapasztalata rohanja meg emlékezetét és nem hagyja békében. Öntudatának tágulásával ez nemhogy enyhülne, hanem mindig jobban fokozódik, mert a tudat mögötti világ kezd benne tudatossá válni, és minden benyomás – kezdve születésétől –, azok is, melyeket réges-régen elfelejtett és eltemetett, újra elevenné válik benne és megrohanja oly erővel, mintha a valósághoz kellene mindent újra átélnie. Nehéz időszak ez! Le kell számolnia minden emlékkel, meg kell emésztenie és fel kell dolgoznia minden benyomást, hogy ne érezze többé elmúlt életét SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK SOROZATÁNAK, hanem minden eseményt – legyen az jó vagy rossz emlékű – leszűrjön és kikristályosítson magában TAPASZTALATTÁ. Életének fordulatait, ha visszapillant, csak olyan alkalmaknak kell tekintenie, melyekből tanulságokat vonhatott le, meg kell látnia az OKOKAT és erőket, melyek a különféle élmények és külső benyomások mögött dolgoztak és vitték mindig közelebb a célhoz, fejlesztve ítélőképességét, fokról fokra felébresztve benne a vágyat, kiszabadulni a végességből, a rabságból, hogy elérje a felszabadulást az ÖRÖKKÉVALÓBAN!
Ha ebben az emésztési időszakban odáig jutott, hogy minden emléket már csak tapasztalatszerzési alkalomnak tekint – mintha valaki mással történt volna –, akkor az emlékek már nem kötik többé, mert személyes vonatkozásuk megszűnt. Az emlékek kiszabadultak a tudat alatti régióból, feldolgozta, átalakította őket, többé nem háborgatják… Így szerzi meg a jógi-növendék a belső nyugalmat.

67. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kovács Eszter: Köszi, jól
Mircea Eliade: A jóga
B. K. S. Iyengar: A jóga fája
Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí: Ászana Pránájáma Mudrá Bandha
Vígh Béla: Jóga és tudomány
Csíki Mariann: Jóga a boldog gyerekkorért
Szvámí Ráma: A jóga útjai
B. K. S. Iyengar: Pránájáma új megvilágításban
Szvámi Véda Bháratí: Bevezetés a himalájai jóga tradícióba 2.
Szvámi Véda Bhárati: Bevezetés a himalájai jóga tradícióba 1.