Specials ​– Különlegesek (Csúfok 3.) 259 csillagozás

Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​Különleges Körülmények Ügyosztálya: ezektől a szavaktól Tallyt taszító, lázadó csúf napjai óta kiveri a víz. Régen a Különlegesek csupán fenyegető szóbeszédként léteztek, félelmetesen szépet, veszélyesen erőset, és lélegzetelállítóan gyorsat is jelentve.
Egy hétköznapi Szép leélheti az életét úgy, hogy soha nem találkozik Különlegessel.
Tally azonban sosem volt hétköznapi.
Most pedig egyik napról a másikra maga is közéjük tartozik: feltuningolt harci gépezet, melynek célja, hogy a Csúfok nyugton, a Szépek pedig bután maradjanak. Az erő, a sebesség, és gondolkodásának gyorsasága és tisztasága jobb érzés, mint bármi, amire Tally vissza tud emlékezni. Általában.
Azonban szívének egy aprócska csücske még mindig emlékszik valami többre. Ezt mégis könnyű elhessegetni, amíg Tallynek fel nem ajánlják a feladatot, hogy irtsa ki véglegesen Újfüstös lázadóit. Végül nincs más választása: hallgatni kénytelen arra az apró, halk szívdobbanásra, vagy véghezvinni a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2011
322 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632453323 · Fordította: Bosnyák Viktória

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Tally Youngblood · Zane · Shay


Kedvencelte 27

Most olvassa 5

Várólistára tette 103

Kívánságlistára tette 61

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

mazsolafa>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

„Boldogok a lelki szegények,
mert övék a mennyeknek országa.”

(Máté 5:3)

csillagka>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Az első rész egy nagyon ígéretes kezdete után, a második is nagyon gyorsan lecsúszott, ez se tartott sokkal tovább viszont minőségi kifogásaim vannak a történettel kapcsolatban.
Valahogy a végére elfogyott az ötlet, sokkal több volt a feleslegese helyenként értelmetlen oldal, az egész egy rosszul kivitelezett karneváli hangulatot vett fel, volt ott minden, mégse áll össze egy egésszé.
Nagyon sajnálom, mert még kicsiny fejem is tudott volna jobb és értelmesebb véget kitalálni.
Összességben a második kötet volt a csúcs, ott nagyon magára talált az író.
Nem bántam meg hogy elolvastam a sorozatot, érdekes kérdéseket vetett föl és a válaszok is helyénvalóak.
Igazi minőségi ifjúsági trilógia még a harmadik rész nyűgjeivel együtt is érdemes vele próbálkozni.

Avely>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Szép volt, jó volt, pont elég volt.
Ha még egyszer látom leírva a PICUR szót, én garantáltan főbe lövöm magam.

Petra_Nemes>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Ha nem egy sorozat harmadik része lenne, és nem lenne szükség arra, hogy az előzőket is elolvassuk, akkor biztosan ezt ajánlanám mindenkinek. Tele izgalommal és bonyodalommal. Teljesen magával ragadó az egész. A trilógia legjobb része, az már biztos. Kicsit rosszul éreztem magam az értékeléseket olvasva, hogy ennyi embernek nem tetszett. Talán pont nekem lett írva, vagy a többiek hangulatához nem illett ez a sorozat. Én sem gondoltam volna az elején, hogy be fog jönni egy ilyen utópia, de láss csodát, változok. Már az előző részben is drukkoltam Davidnek és Tallynak, hátha újra egymásra találnak. spoiler A végkifejlet egy kissé meglepett. Igazából én sem tudom, hogy hogyan zártam volna le, mindenesetre erre nem számítottam. Örülök, hogy az író nem rakott bele a végébe semmilyen szerelmi szálat, mert attól biztosan kiborultam volna. Tulajdonképpen pont egy ilyen lezárásra volt szükségem, hogy eltudjam engedni a történetet. A jövőbe tágítja a cselekményeket, és az olvasóra hagyja a fantáziálást.

kivimango>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Jobban tetszett, mint a második rész. A változások itt is kicsit drasztikusan gyorsan mentek végbe. Az, hogy Tally különleges lett már-már megmosolyogtat, mert azért elég gagyi nekem ez az egész, hogy könyvenként az össze „embertípus”-t kipróbálja. De sebaj, ez egy ilyen trilógia. A jellemének változása is elég drasztikus, hogy ez a műtétek miatt van, vagy a megtörtént események miatt, vagy mind kettő, nem tudom, de irreális. Nehéz követni. Az elején egy kicsit azt is, hogy ki-kivel van. Shay-t egyáltalán nem bírom elviseli, ebben a könyvben már végképp. Ritkán akasztanak ki könyv szereplők ennyire, de a kedvem is elment néha az olvasástól miatta. És nem is értem az egész trilógián keresztül miért Tally bűnbak mindenért, amikor konkrétan mindenbe Shay rángatja bele szerencsétlent az elejétől kezdve. Elképesztő… A többi szereplő nem sok szerepet kap ebben a könyvben, leginkább Tallyról van szó, akit amúgy nagyon kedveltem, miután megszoktam a jelenlegi jellemét. Talán ez volt a legfordulatosabb, legtöbb meglepetést okozó könyv a három közül.
A borító a legrosszabb mind közül. És egyáltalán nem értem erre miért kellett ráírni angolul is a címet, ha az előző kettőre nem.

Skeletrino>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Így a harmadik kötet végén, elgondolkodtam azon, hogy ne csillagozzam-e lejjebb az előző kettőt. Úgy döntöttem, mégiscsak jó lesz így.
Végig kísérhettem Tally Youngblood utazását a felnőtté válás útján, egy elképesztően furcsa, jövőbeli „szép” új világban. Egy édes, naiv kislányból, kisebb-nagyobb félrelépésekkel, felelősségteljes nő lesz (bár korban nem sokat öregszik). Nagyon tetszett az út csúf eleje, szépséges közepe, de a vége sajnos már nem, számomra cseppet sem volt különleges. Szinte teljesen különbözött attól, amire számítottam, amit szerettem volna. Olyan lagymatag volt. Van benne egy jelenet …. amikor Tally és Shay üldözik a füstösöket, aztán Tally beéri őket és egyetlen kézmozdulatával (na meg persze a külsejével és a jelenlétével) megmutatja hogy milyen erős, mennyivel felsőbbrendűbb tőlük …. fantasztikus pillanat, még a vízcseppenéseket is hallottam a fülemben. Na, én ezt a vonalat erősítettem volna, ezt folytattam volna. Mert ilyen egy különleges ebben a világban, nem? Vér és láng tengernek kellett volna mindent elöntenie. Csupán vérpocsolyák és apró tüzek jelentek meg időnként. Innentől egyre élvezhetetlenebb volt a történet. Olyan nagy kár!
Természetesen, attól függetlenül, hogy ez a trilógia nem annyira tetszett Westerfeldtől, mint a Leviatán sorozata, azért mindenképpen szeretnék még olvasni tőle, mert nagyon szeretem a stílusát és azokat az időket juttatja eszembe, amikor pl. a A tizenöt éves kapitányt (Jules Verne) olvastam.

Jossie>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Ahogy az előző két kötet, ez is nagyon tetszett, viszont ez is iszonyat lassan indult be … jó, talán nem annyira, mint az első kettő, de nem tudom, talán szándékosan így lettek megírva?! :D
Kissé sokkolt a Zane-es rész… nem gondoltam volna, hogy ilyen megtörténhet ebben a trilógiában, viszont ez eléggé megfűszerezte a regényt, ami külön pikantériát adott neki, szóval bármennyire is sajnáltam, rengeteget dob az értékelésemen, viszont számítottam rá, hogy a végén több szerepet kap David és Tally kapcsolata… mert rendben, hogy megjelent, segített stb., de az második kötetben már nagyon hiányoltam David igazi jelenlétét, ami nem igazán bontakozott ki számomra… bár ha úgy lett volna, akkor meg lehet, hogy az lett volna a gond (Zane miatt).
Végkövetkeztetés: egy szörnyű világ, csodálatos érzések és gondolatok, melyek rávilágítanak a valódi értékekre. :)
Az alaptémát egyszerűen imádtam!
5/5.

Nessie1226 P>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

A Csúfok-trilógia harmadik részével egy ideje tartoztam már magamnak, évekkel ezelőtt olvastam az első két részét, azokat nagyon szerettem. Emiatt sem szerettem volna az annak idején nehezen levadászott harmadik kötetet olvasatlanul hagyni a polcomon. Bár nem olvastam újra az előzményeket, azért nagyjából emlékeztem a történetre és fel tudtam venni a fonalat, bár sokszor kapkodtam a fejem, mert a Különlegeseknek végig pörgős volt a cselekménye, tele akcióval, ennek ellenére sokszor éreztem vontatottnak, nem éreztem már a varázsát sem, sőt kifejezetten idegesítettek a szereplők, főleg Tally (ebben mondjuk nem változott a véleményem, a korábbi értékeléseimben sem volt a szívem csücske) és a furcsa lezárása a történetnek nem igazán győzött meg. Persze lehet, hogy az évek során én is nagyon sokat változtam, ez talán megmagyarázza, hogy azok a kifejezések, becézések, amelyeken jót mosolyogtam korábban, most miért zavartak borzasztóan. Mivel többen csalódtak hozzám hasonlóan a befejezésben, így gyanítom, hogy inkább az lehet a probléma, hogy Westerfeld a gyönyörűen felépített, kreatív világát a végére picit összekuszálta. Nem bántam meg, hogy befejeztem a sorozatot, egyrészt mert eleinte tetszett, másrészt a borítókat most is szépségesnek tartom, így méltó helyük van a polcon. :)

Virág_>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Lehet-e egy könyv második olvasásra is majdnem ugyanolyan meglepetésszerű, mint először? Fogd egy ismeretlen sorozat utolsó részét, suhanj végig rajta, meglátod, a homályos részletek hamar kivesznek a fejből és helyén csak a cselekmény fő és viszonylag érthető pontjai maradnak meg. Igazából ez is csak azért fordult elő velem, mert a könyv kb. 50.-60. oldala után jöttem rá, hogy nekem tulajdonképpen tudnom kellene az előzményekről… Emiatt nem is volt olyan nagy élmény, mint most utólag, de a sorozathoz eléggé meghozta a kedvemet az író által teremtett karakterek és világ egyedisége.

Egyértelműen ez a sorozat leglátványosabb része, mégsem tűnt olyan élvezetesnek, mint a második kötet. Vannak a könyvnek olyan momentumai, amelyekhez hasonlót korábban nem tapasztaltam, és ezek nagyot durrantak. Viszont egy tűzijáték is egy zajmentes térben tűnik a leghangosabbnak és legváratlanabbnak, ahogy a cselekmény is mindig leült két akciójelenet átvezető részében, és szinte megváltás volt végre egy kicsit feléledni a korábbi bágyadtságból. Nagyon hiányoltam a sorozatban megismert mellékszereplőket, túlságosan Tally-központú lett a történet, pedig azt gondoltam, most talán jobban is megismerhetem a többi karaktert, Zane szerepléséről nem is beszélve. Siralmas volt az a kis rész, amit neki szánt az író…
Lehet, hogy dühösnek kellene lennem a végkifejletet illetően, de talán tényleg jobb így lezárni a történetet, mint kierőszakolni egy happy endet. Tally hősiesen kezelte az összes nehéz helyzetet, amibe vagy saját maga, vagy másnak sikerült belekényszerítenie, de az a sok minden, amivel hozzájárult az emberek saját agyuk fogságából való szabaduláshoz, csak egy része a meggondolatlan tetteinek, a másik fele azonban sok mást tönkretett, így igazságosnak is tekinthető az író döntése. Viszont Tally hiányérzete egy bizonyos személy iránt rám is hatással volt, úgyhogy a végén nagyon vegyes érzelmekkel csuktam be a könyvet.

Összességében nagyon aranyos és élvezhető volt a sorozat, egyáltalán nem bántam meg, hogy részese lehettem Tally történetének, de a lezáró kötetnek sajnos nem tudok több csillagot adni a Csúfoknál.

Netti_10>!
Scott Westerfeld: Specials – Különlegesek

Sajnos egyre rosszabbak lettek a könyvek. Az utolsó rész olvasásánál végig arra gondoltam, hogy milyen jó történetet lehetett volna kialakítani az alap sztoriból. Szerintem teljesen rossz irányban íródott tovább. Az egész világ bevonása a füstösök lételemébe volt a hab a tortán, hogy végképp feladjam a reményt egy ütős befejezéshez. Tally karaktere, az első rész igazi Tallyje végleg odaveszett, amit nagyon sajnáltam, hiszen végig hiányzott és én abban reménykedtem, hogy végül csak despecilizálni fogják.


Népszerű idézetek

valdezier>!

Ez az első lecke, amit mindenki megtanul a vadonban: semmiben sem szabad megbízni, még a saját vacsorádban sem.

149. oldal

LaBelle>!

Azt hiszem, a szabadságban van valami romboló.

308. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szabadság
valdezier>!

Leküzdötte a csúfságot, leküzdötte a szépséget, de mindennek vége, mostantól csak különleges akart lenni.

62. oldal

Virág_>!

Ezt jelentette pengének lenni: minden olyan éles, mintha a világ hasítaná fel a bőrét.

9. oldal

Virág_>!

Na, ja. Ez a Különleges Körülmények lényege, Tally-wa. Olyan, mint amit tanultunk a suliban, hogy a rozsdások idején egyesek „gazdagok" voltak. Mindenből a legjobbat kapták, hosszabb ideig éltek, nem kellett betartaniuk a szabályokat, és mindenki azt gondolta, hogy ez így van rendjén, még akkor is, ha ezek az emberek semmivel sem érdemelték ki ezt, csupán azzal, hogy megfelelőek voltak a rozogáik. A különleges gondolkodás az emberi természet része. Nem kell nagy meggyőző erő, hogy valaki elhiggye magáról, hogy jobb, mint mindenki más.

253. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Shay
Nilla I>!

Nem te vagy az egyetlen, aki valaha elvesztett valakit.

279. oldal

Ninácska P>!

A különleges gondolkodás az emberi természet része. Nem kell nagy meggyőző erő, hogy valaki elhiggye magáról, hogy jobb, mint mindenki más.

253. oldal

schesztiஐ>!

Tally hátrapillantott a többi pengére, és rájött, hogy nem érthetik. Lehet, hogy még mindig erősek és gyorsak, de Maddy gyógymódja újra átlagossá tette az agyukat. Nem látták, valójában mennyire őrjítő a halál, hogy milyen kolosszálisan értelmetlen, minden szempontból.

263. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tally Youngblood
saxomusic>!

Így hát Shay volt a főnök, és nem volt annyira rossz engedelmeskedni. Jobb volt, mint gondolkodni, mert attól az ember teljesen összezavarodhatott.

29. oldal

Virág_>!

A hideg beszivárgott a testébe, mélyen átjárta csontjait, bár idegszálai sikoltva tiltakoztak.
De aztán elérkezett a különleges pillanat. Olyan volt, mint amikor megvágta magát. A fájdalom addig növekedett, amíg már alig bírta elviselni… majd hirtelen megfordult. Ekkor a gyötrelem mélyéről furcsa tisztánlátás jött elő újra, mintha a világ tökéletesen értelmesen elrendezte volna önmagát.

46. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Marissa Meyer: Cress
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
Neal Shusterman: Unwind – Bontásra ítélve
James Dashner: Az útvesztő
Patrick Ness: Soha nincs vége
Ernest Cline: Ready Player One
Tahereh Mafi: Ne engedj
Dan Wells: Fragments – Töredékek
A. M. Aranth: Oculus
Melissa Landers: Elválasztva