Az ​áruló 3 csillagozás

Sárosdi Bence: Az áruló

Budapest, ​1978 forró nyara… Dr. Rajcsányi Géza nyugdíjas és özvegy jogász egy kispesti presszóban megvitatja az argentínai foci VB eseményeit, Törőcsik és Nyilasi kiállításának körülményeit, majd hazamegy közeli otthonába. Másnap reggel fiatal, csinos nő csönget be hozzá: egy főhadnagy az állambiztonsági szolgálattól. A látogatás oka: Rajcsányi egyik közeli barátját meggyilkolták – elvágták a torkát… S hogy az üggyel miért az állambiztonság foglalkozik? Azért, mert Rajcsányi és barátai szabadkőművesek. A páholyok működését a Magyar Népköztársaság területén ugyan 1950-ben betiltották, ám a még élő és egyre öregebb tagok rendszeresen találkoznak az általuk változatlanul Newyork kávéházként emlegetett Hungária étteremben. Természetesen az állambiztonság valamelyest lanyhuló, de folyamatos figyelme mellett…
Hogy van-e köze a gyilkosságnak a szabadkőművességhez, illetve bizonyos, 1956 őszén megtörtént eseményekhez, továbbá ki vezeti azt az újra és újra felbukkanó rejtélyes… (tovább)

>!
Dekameron, Budapest, 2011
160 oldal · ISBN: 9789639331686

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Schlosser Imre


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 1

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

egy_ember>!
Sárosdi Bence: Az áruló

Nem rossz ez. Minden megvan benne, amitől mondjuk egy Kondor Vilmos sikeres. Kaland, retró korrajz, érdekes szereplők. De valahogy mégsem áll össze. Egy szerkesztő sokat lendíthetett volna rajta.
Igazából soha nem értettem, hogy miért spórolják meg a szerkesztői munkát. A nagy, profi kiadóknak már csak a presztizs miatt sem volna szabad lemondaniuk róla. Az ilyen hobbikiadóknál meg egyenesen létszükséglet, hogy amit kiadnak a kezükből az rendben legyen. Nem hiszem, hogy Sárosdi Bence nem kérhette volna meg egyik szabadkőműves testvérét barátját, hogy nézze már át a szöveget. A sok elírás, néhány logikátlanság, és a kényszeresen ismételt információk nélkül sokkal jobb lett volna ez a könyv.

(Ha jól tudom @Pável a szerzőtől kapta a kötetet. Fölajánlotta moly vándorkönyvnek, úgyhogy továbbadom. @Eszter01 – holnap úgyis találkozunk.)

1 hozzászólás
Eszter01>!
Sárosdi Bence: Az áruló

Bennem egyből az a kérdés merült fel, kicsoda Sárosdi Bence, és honnét tud belső információkat a szabadkőművesekről? Igen, tudom, hogy egy csomó mindennek utána lehet járni a neten, de találtam a könyvben olyan utalásokat is, amikből arra következtettem, hogy ő maga is az. Próbáltam utánajárni, mégis hogy néz ki az író, mit lehet róla tudni, de nem találtam semmit. Érdekes…

Katherine_Grey>!
Sárosdi Bence: Az áruló

Ez a könyv nagyon jó!!!!
Fordulatos, izgalmas és becsapós krimi, egyúttal érdekes bemutatása annak, mi is valójában – a szerző szerint – a szabadkőművesség. De senki ne várjon Da Vinci-kód-féle érdekes sarlatánságokat. Itt nincs misztika: közösség van.
Az 1978-as hangulat tömény és alapos, remek a hangulatfestés. Képzeletben éreztem az esőt a nyáresti utcán, amikor a szereplőkkel együtt rohantam Budán.
Ráadásul a könyv megoldásai a vártnál sokkal jobb kompromisszumok arra, ami minden mai, a szocialista és jelenkori magyar valóságban játszódó krimi baja: hogy utoljára a Horthy-korszak rendőrségéhez volt bizalmunk, de ők sem érdemelték meg, így nehéz pozitív nyomozófigurát találni a történelmi krimikbe…
Mindenkinek bátran ajánlom az izgalmas, fordulatos, nem egészen hagyományos történetvezetésű, de nagy megelégedésemre hagyományos, és korrekt befejezésű bűnügyi regényt.

Egyébként napokig mérlegeltem, vajon megvásároljam-e (könyvesboltban sose láttam, tehát interneten, látatlanban kellett megvennem). Hatalmas pozitív élmény volt, másfél óra tiszta élvezet. Azok után, hogy mennyit forgattam magamban az itt olvasható dicsérő szavak melletti egy-két negatív észrevételt, elmondhatom, hogy egyikkel sem értek egyet.
Nem gondolom, hogy a szabadkőművességnek meg kellene lepnie az olvasót, amikor elbeszélgetnek róla a könyvben (pável ellenvetése). Egyrészt, mert már a fülszövegben és a borítón is szerepel, másrészt meg már előtte részt veszünk egy páholyülésen. Viszont én – aki egyébként még egy valódi, magát szabadkőművesnek tartó illetőt is ismerek, de ez hosszú történet – semmit nem tudok a szabadkőművesség történelmének magyar vonatkozásairól, így nagyon is helyénvalónak éreztem az említett fejezetet. Azt sem írnám alá, hogy a könyv beszélgetései iskolásak. Na igen, talán Esterházy után – akit maga is emleget a könyv édes bájjal.
Viszont azt semmiképpen nem gondolom, hogy a könyv cselekménye és sztorija nem állna össze (ahogy egy ember írta). Csak ez nem az a nyomozós könyv, amiben minden nyomot megkapunk. Itt a főhős végigjár egy utat, amit a szerző alaposan teleszórt útjelzőkkel, ám az olvasó nem látja meg a fától az erdőt. És ettől lesz jó a regény. Az utolsó harmadban a tempója felgyorsul, s két meglepő csavarással ér véget a könyv.
Az az egy igaz, hogy több elgépelés, két helyesírási hiba és két-három egyeztetési hiba rútítja el a szöveget, csak az a baj, hogy ennyit az agyonajnározott Agave legutóbbi Kondor Vilmosában is találtam. Sőt, sajnos többet…
Szóval bennem az itt a könyvet körbeolvasóknál sokkal pozitívabb kép alakult ki a történetről. Bármikor szívesen olvasnék az írótól egy másik regényt. Csak kérem, sorozat ne legyen, amelyben a százéves Rajcsányi nyomoz…


Népszerű idézetek

egy_ember>!

– Persze akkor se miattam jöttél, hanem mert itt játszott az MTK.
– MTK-VM. Csak hogy egészen pontosak legyünk.
– Én ezt soha nem jegyzem meg. Nekem mindig MTK marad. Vörös Meteor nélkül.

18. oldal

1 hozzászólás
egy_ember>!

– Ha jól emlékszem a Törőcsiket még 1-1 -nél állították ki…
– Jól emlékszel, viszont rögtön utána kaptuk a második gólt.
– Szerintem a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az a gól a Martos hibája volt. A Gujdár simán fölszedhette volna a labdát, ha a Martos nem rohan neki teljes erőből eszetlenül.
– Nem neki rohant. Hanem a Kempesnek.
– Mert szokás szerint nem figyelt. Látnia kellett volna, hogy a Gujdár is érkezik.
– Na és miért nem figyelt? Azért mert megzavarta a kiállítás! Mindenkit megzavart! Blokkolta az egész csapatot.
– De azt csak nem tagadod, hogy jogos volt?!
– Ne hülyéskedjél már! Az argentinokat mindjárt a kezdettől fogva nyomták. Komolyan gondolod, hogy normális dolog mindjárt a világbajnokság nyitómeccsén az egyik csapatból két játékost kiállítani? Ráadásul két kulcsembert? Itt, édesapám, kizárólag az argentinok nyerhettek. Nem csak azon a meccsen. Hanem az egész világbajnokságon. Pedig vezettünk.

– A Csapó gólja viszont aranyórát ért. Jó kis Doxát kapott.
– Megérdemelte. Szép gól volt.
– Azért kapta, mert ő lőtte a legkorábbi gólt az egész világbajnokságon. Nagyon szép óra. Színarany. Láttam az újságban.
– Nem arany. Csak utánzat. De persze szép óra. Egyáltalán nem sajnálom a Csapó Charlie-tól. Világos, hogy megérdemelte. Még akkor is, ha a Nagy Laci meg a Zombori kaparták ki neki a gesztenyét.

5. oldal

6 hozzászólás
egy_ember>!

– Sajnálom a Cucut, de lássa be, kapitányként nem sokat alkotott.
– Egy meccse volt. A többit nem engedte a szíve.
– Azon az egy meccsen is kikaptunk.
– Kilencven perc alatt nem lehet csodákat tenni.
– A Honvéddal se jött össze neki a bajnoki cím. Pedig az jó Honvéd volt.
– Kiváló futballista volt. Így fog megmaradni az emlékezetünkben.
– Csakhogy az nem mindig elég arra, hogy valaki jó edző legyen
– Persze, hogy nem. Ezt nem állítja senki.
– Viszont lássa csak, olykor az ellenkezője is igaz. Itt van a Puskás. Az például megintcsak nagyon jó futballista volt. S közben jó edző is. Emlékszik, mit csinált a görögökkel? Csupán az a baj, hogy teljesen elfelejtett magyarul.

7. oldal

egy_ember>!

Csak nem az a család? – kérdezték többen is csodálkozva Kollert, amire ő bólogatni kezdett: de, bizony. az, a nagyapa például Magyarország miniszterelnöke volt… A futballrajongó Rajcsányinak külön hozzátette, hogy ennek a Péternek van egy öccse is, aki jelenleg a Ferencvárosban focizik. Tudja ő, főnök született kispesti lévén Honvéd-szurkoló, de még az is lehet, hogy egyszer a kisebbik Esterházy piros-fehérre cseréli a zöld-fehér mezt. Manapság sose lehet tudni, a játékosok négy-öt évente klubot váltanak.
Ők még Rajcsányival együtt hátulgombolós nadrágban jártak, de emlékeztek arra, mekkora port kavart annak idején, hogy Schlosser Imre a Fradiból az MTK-ba igazolt. Kevéssel az előtt történt ez, amikor ezeknek az Esterházy-fiúknak a nagyapja volt Magyarország miniszterelnöke.

117. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Schlosser Imre

Hasonló könyvek címkék alapján

William Whitestone: In flagranti
Drugeth István: Három csók a Cseka árnyékában I-II.
Dalia László: Mallorcai kapcsolat
Nagy Zoltán (szerk.): Téboly
Tom Smith Jr.: Háttérben
Littner György: Női bosszú!?
Pill Pillgrin: Halálvirág
William Whitestone: Beépítve
Zsámboki János: Veszedelmes utakon
Kristóf Attila: A menyét éjszakája